Darabos Zsuzsanna szerk.: Karmazsin király udvarában (1990)

A csillogó-villogó Bélakő

azt. A régi alkotmány jó nagyot csikordult, de Béla nem ébredt fel. Lujza elővette a dobozt, felnyitotta és kivette belőle a Bélakövet. Hanem halljatok csodát, ahogy hozzáért a Bélakőhöz, földbe gyökerezett a lába. A boszorkány elkiáltott magát: - Varázsseprűm, abraka, Lujza hív a boszorka! Hanem erre már Béla is felébredt. Kipattant az ágyból, kivette a boszorkány kezéből a követ, de Lujza varázsseprűjén elmenekült. Béla, miután gondosan eltette a Bélakövet, ismét mély álomba merült, a boszorkány pedig kegyetlen bosszút forralt. El akarta venni a Bélakövet, és így a világ uraként rabszolgájává tenni Bélát. Kikísérletezett egy olyan szert, amellyel bárkit három órás alvásba lehetett bódítani, ha a fejére csöppentette a varázsszert. Hanem a szer kikísérletezése sok időbe telt. Béla egy kicsit megnőtt. Már iskolába járt. Orvosnak tanult, nagyon szeretett volna orvos lenni. Egyszer éjjel másodszor is eljött hozzá a boszorkány. Egyenesen az ágyához ment, fejére csöppentett az álomszerből és elővette a Bélakövet. De most már nem dobozostul, Bélástul elvitte. Mikor megérkezett ódon palotájába Bélát tömlöcbe vetette, a Bélakövet pedig kitette az asztalra. Rögtön azt akarta parancsolni a Bélakőnek, hogy minden ember csak neki engedelmeskedjen. Igen ám, de akkor jutott eszébe, hogy nem tudja, hogyan kell kezelni a Bélakövet. Próbálkozott ezzelazzal, egy hétig-két hétig, de sehogy sem tudott rájönni a Bélakő rejtélyére. Ezalatt Béla csak szomorkodott a tömlöc fenekén, amikor egyszer álmában megjelent egy csodaszép tündérleány. Azt mondja a lány Bélának: - Ismerem a bajod, már jó ideje nyomon követem a sorsod. Meg is mondom neked a Bélakő rejtélyét, de előbb meg kell ölnöd a boszorkányt! Állj az ágyához mikor alszik, és mondd el ezt a varázsigét: Abraka dabra, te rút Boszorkány, Tűnj el örökre! Légy ami voltál! Holnap elhozom neked a börtönöd kulcsait, de vigyázz, azon a területen nincs hatalmam. Ha megtalál a boszorkány, megöl. Azzal eltűnt az álom de másnap éjjel eljött a tündér. Még szebb volt mint az álomban. Elhozta a börtön kulcsait és kiengedte Bélát. Béla azon nyomban elindult a boszorkány fekhelyéhez.