Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lanszki-Széles Gabriella: A Somogy megyei Kisgyalán faluközössége által kedvelt népdalok és magyar nóták az elmúlt száz esztendőben
A SOMOGY MEGYEI KISGYALÁN FALUKÖZÖSSÉGE ÁLTAL KEDVELT NÉPDALOK ÉS MAGYAR NÓTÁK AZ ELMÚLT SZÁZ ESZTENDŐBEN 333 El is mentek ők oda szombat este, De Cserépné már a kapuban leste. Egy pár szóval, páros csókkal fogadta, Kiss Imrének az asztalnál helyt adtak. Éjfél után egyet ütött az óra, Kiss Imre már elindult a nagy útra. De Cserépné e szavakkal kísérte: Holnap menjetek el a pap elébe. Holnap menjetek el a pap elejbe, Neveteket Írassátok a könyvbe. De hogyha ezt Bíró Margit megtudja, Leányomat örökre elátkozza. „A ballada elbeszélő költemény, amely megrázó, vagy tréfás történetet tömören, drámaian, szinte csak a szereplők szavaival ad elő. (...) Epikai, mert elbeszél, lírai, mert dal, drámai, mert párbeszédre épül.TM Az 1970-es 80-as években a népballadák közül a legkedveltebbek még eléneklésre kerültek. Bodó István (szül.: 1916) népi fafaragó Inámban született. Fonói lakosként nagyon szép hangjának köszönhetően, a tsz. kirándulások alkalmával szinte kötelezően felkérték, hogy a buszban énekelje el a 'Szendre báró leánya’ című népballadát. Nyugdíjas éveiben foglalkozott főként a faragással. A fonói templom számára készített áldozórács és a keresztelő medence ma is méltó dísze a templomnak61 62 63 „Szendre báró lánya, Bárólány ballada: újstílusú ballada. Első nyomait, három versszakot Magyari Költeményei (1858) között találjuk. Simonffy Kálmán 1858-ban megzenésítette. Népszerűségét jelzi, hogy a századfordulón megjelenő ’Hatszáz Nemzeti Dal’ c. antológia a leghíresebb költemények között közti, és ponyva-füzetekben való terjesztése meg inkább elősegítette a szöveg egységesedését. A ballada két altípusa ismert: a) Szendre, (Szedh, Endrő, Orczi, Szirmai, stb.) báró leánya beleszeret a juhászlegénybe. A báró lánya keresésére indul; a számadó elárulja a bojtárt. A legényt felakasztják, a lány hosszasan siratja. Meglehetősen egységes szöveggel országszerte elterjedt. - b) A báró lánya, a ballada hőse beleszeret a gulyásba, a légyott miatt elcsatangolt nyájat a báró (báróné) a lánya kérésére kiváltja, de a legényt akasztófára juttatja. Más változatok szerint a kitagadott lány kedvese felesége lesz és kiegészítik a szöveget moralizáló résszel, miért nem való bárólány gulyásáénak. Változatait az előzővel kisebb számban jegyezték fel, elsősorban pásztoroktól az ország különböző vidékén. Gyakori a két altípus keveredése, a kivégzés motívuma sokszor hasonló a betyárballadákéhoz. A történet csírájában - szerencsés végkifejlettel - szerepel Apor Péter 1736-ban írt MetamorphosisábanP" Bodó István által énekelt a pesszimistább változat, ami a juhászlegény akasztásával végződik. A 'Gróf és az apá61 http://www.nagykunreformatus.hu/content_g/letoltesek/ Szabone_weboldala/ballada.html Letöltés ideje: 2019.10.15. 62 Lanszkiné Széles G. 2013: 205. 63 https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-neprajzilexikon/ch23.htmlLetöltés ideje:2019.08.12. ca’ a ’Szendre báró leányához’ hasonló témájú, azonban ebben a mienk, a kisgyaláni az optimistább változatú: „Egy magas hegytetőről, a völgybe néztem át, ott láttam három szép grófot, ki csónakon halász. A legeslegifjabb gróf, ki a csónak szélén áll, arany serlegéből kínál, hogy igyam izzó borát. Minek ez a serleg nékem, mert úgysem ihatom, mert én szegény apácalány te gazdag gróf vágyói. Meghúzták a csengettyűt a zárda ajtaján, hova tűnt el az a szép leány és ide bejött már, s ki se mehetek. Rátok gyújtom a zárdát, ha be nem eresztek, ez alatt kijött a lány talpig fehérbe, rövidre levágott hajjal, hisz fel van szentelve. Elhoztam a gyűrűt, én ezt el nem fogadom, mert én apáca maradok. Ha te apáca, én elmegyek papnak, hogy a szívünk együtt maradjon.” Vargyas Lajos gyűjtéséből való a következő: ,A hegyre mentem én föl, a völgybe néztem át, ott láttam három grófot, csónakon halász. A legkisebb gróf, ki kormánypárti volt, egy szép szegény leánynak régen udvarol. De szegény volt a leány, nem lehetett övé, így hát bevonult szegény a zárdafal közé. De rögtön ment is a gróf, mingyárt becsengetett: hol van az új apáca, ki máma érkezett? Ide be nem jött senki, de ki se mehetett! Rátok gyújtom a zárdát, ha ki nem eresztitek! Erre kilépett a lány talpig fehérbe áll, haja rövidre vágva, hisz kész apáca már. Erre lehúzta a gróf ujjáról gyűrűjét: fogadd forrón, szerelmem, szívemnek zálogát. De minek fogadjam el, hisz úgyse hordhatom: hogy ifjú gróf a férjem, azt úgyse mondhatom. De minek fogadjam el, hisz úgyse hordhatom: zárdába kell maradnom, ezt én is jól tudom. Erre kivette a gróf a töltött pisztolyát, szíven lőtte a leányt, azután önmagát." Vargyas Lajos összesítése szerint 19 változatát ismerjük, a legelső feljegyzés is csak 1923-ból való. Valószínűnek látszik, hogy cseh-német, vagy morva vásári énekesek révén honosodott meg népköltészetünkben. Ponyvaeredete bizonyosnak látszik.64 A következő népballadai eredetű népdal gyökerei is régmúltra nyúlnak vissza, Kisgyalánban ez a versszak és változat ismert, amely két versszak ötvözéséből keletkezett: Kocsmárosné hallja, van-e sörre, bora, söröm is van, borom is, szép eladó lányom is. Kocsmárosné hallja, van-e vetett ágya, ágyam is van, párnám, selyem belefekszem, magam is a vendégek számára. „Legkorábbi följegyzése: 1870-1871. Dallamai igen sokfélék (Vargyas 38 félét sorol fel). Általánosan elterjedt, jellemző dallama valószínűleg szlovák eredetű, idegen járású dallam (39 változatban), a többiek csupán еду-két esetben fordulnak elő - Kocsmárosné, hálljá: Ván-é piros borá? - Söröm is ván, borom is ván, Vendégim számára! Kocsmárosné, hálljá: Száz icce bort hozná? Száz icce bort ánná?”6S 64 Vargyas, II. 621 .Digitális balladatár - Amint a hegy tetejéről Letöltés ideje:2020.03.25. 65 adattar.vmmi.org > fejezetek > 09_betyardalokBETYÁRBALLADÁK (57-121.) https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-neprajzilexikon/ch23.htmlLetöltés ideje:2019.08.12.
