Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lanszki-Széles Gabriella: A Somogy megyei Kisgyalán faluközössége által kedvelt népdalok és magyar nóták az elmúlt száz esztendőben
328 LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA „Mi van a lukas kalács közepén? Hát a boros üveg!” - dobá’ták, csak úgy gurgutak, olyan jót derű’tünk34. „ Táncszók, ezek az országosan, főleg Erdélyben elterjedt hujjogatások, csujogatások többféle funkciót töltöttek be: gyakran táncra inspiráltak, magát a táncost bíztatták, esetleg a másik férfi táncost serkentették, vagy éppen a leány-partnert dicsérték, máskor gúnyolták. Legfőbb célja volt ezeknek a szóknak a közönség szórakoztatása, mulattatása. Az emelkedett hangulatban senki sem botránkozott meg a sikamlós strófák hallatán. Rövid sorokból, esetleg néhány strófából állanak a táncszók, amelyek többségét táncolás közben mondták, de a táncok szünetében, a pihenés szakaszában is szerepet kaptak."35 Együd Árpád által gyűjtött táncszók. „Cukorborsó szára föltütött a fára, A vőlegény létrán m’égy föl a menyasszonyi ágyra. A kis kakasnak elnémult a hangja, Mert a menyasszonynak illétben a marka. Happ, a mester, hap-hap-hap, Akkor koppint, mikor kap. Uccu banya, ugorj éggyet, Ne sajnáld a cipellődet. Dugasz kell a hordónak, Meg az anyja lányának. A menyaszszony jaj, de szép, A két lába ájjon széf.”36 Szintén lakodalmakban a nemek közti évődéskor hangzottak el a következő népdalok Kisgyalánban: Elhagyott a feleségem szalmaözvegy lettem, Jézus, Mária oltalmára két szál gyertyát vettem. Hogyha elég, ismét veszek, hogy még tovább égjen, Hogy a kedves feleségem vissza sose térjen. A dal második sorára talált variáció így hangzik: A kis Jézus oltárára két szál gyertyát tettem. Érdekes a két változatban a hasonló hangzású szavak előfordulása ugyanazon a helyen, ezek az „oltalmára” és az „oltárára" kifejezések, miközben a mondat vége ugyanaz. A dal szövege aztán így folytatódik: Hogyha egyszer visszajönne, jaj, de megbecsülném, Kezét-lábát összekötném, a füstre feltenném. Hogyha szépen rimánkodna, onnan is levenném, Befűteném a kemencét oda is betenném. „Csak ujjan régi hagyomány, bent van az agyamba. Ahhoz tartozik ahol, a kapom a segélyt.” Nagynéném optimistán, mindkét nem esetén a vissza sose térjen, és a haza ne segé’d, tréfás voltára gondolt, amikor már nem a háborús évek alatt énekelték, hanem békeidőben, lakodalomban. Katonadalok Az első világháborúban mind a katonákat, mind az otthon maradt hozzátartozókat élénken foglalkoztatta a hadisegély kérdése, dalunknak is ez a témája: „Húzd még, cigány, kapom a segélt, / Isten, az uramat haza né segéld...”,37 * 34 Csima Lajosné szives közlése. 35 Együd A. 1975: 397. 36 Együd A. 1975: 362. 37 https://kaposvarmost.hu/videok/kaposvar-most/2014/12/08/ megujult-a-rosseb-bakak-emlekmuve-a-szinhaz-elott_14659. htmlLetöltés ideje:2020.02.04. Nekem sem a tréfa jutott hirtelen eszembe, hanem az a kérdés ki volt képes ilyent énekelni? A következő helyben elhangzott humoros katonadal változat már barátságosabban hangzik: 106 éves barna kislány, Kinek foga sincs már, Sétál a regruták után. Hová merre, barna kislány? Miért kérdi a kapitány Úr, Megyek a szeretőm után. Vikár Béla 1906-ban megjelent művében ’A pápai utczán’ cím alatt a következő szöveg olvasható: Söprik a pápai utczát, Masíroznak a katonák. Tizenhat esztendős barna kislány, Megyen a regement után. Kérdi tőle a kapitány, Hová, hová, barna kislány? Ne kérdje azt, ej-huj, a kapitány, Megyek a szeretőm után. Katonadalok több alkalommal elhangzottak a lakodalmakban is, például Mosdóson ez az I. világháborús népdal az 1980-as években: Ha felmegyek a Doberdói Nagyhegyre Föltekintek a csillagos nagy égre. Csillagos ég merre van a magyar hazám, Merre sirat az édesanyám. A harctérre szó helyett minden esetben, a „Nagyhegyre" helymeghatározás hangzott el Kisgyalánban, aminek az a magyarázata, hogy „Doberdó magas hegyen, fennsíkon terül el. ’üa Ez bizony mély nyomot hagyott a magyar lélekben, ha száz év múltán is rögtön pontos helyszínrajzot ad a dalt felidéző személy. A II. világháború megpróbáltatásai legalább ennyi fájó emléket hagytak sok család életében. Doberdó és a Don-kanyar olyan erővel vésődött be az emlékezetbe - kevés család volt, aki ne lett volna érintett - ezért ezek a nóták manapság is „szívfájdalommal, bánattal kerülnek eldalolásra. „Kint harcolt a Donnál ... - engem nagyon érint, szívszorító.'’39 - mondja Csima Lajosné, akinek az édesapja a Donnál hadifogságban halt meg, így kislányként testvérével együtt ezt a dalt tanították meg nekik, és a falu lakossága gyakran kérte tőlük, hogy énekeljék el. A magyar nóta egészét most lejegyezte: „mert így kerek, nem szabad kiragadni belőle részleteket” Tábortüzek lángja, világít az égen, Halvány zöldes színű tábori levélben, Megremeg a kezem, ha írom e pár sort, míg Drága feleségem írjál, ha megkapod kedves. Mi újság van otthon, vártok e még vissza, Szomorú könnyemet e lapom felissza. Most egy gránát robbant, majdnem ide vágott, Érzi e a szíved, veszélyben a párod. 38 Bóna Lászlóné szíves közlése. 39 Csima Lajosné szíves közlése.
