Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Gáspár Ferenc: A Somogyvármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság története 1904-1909
244 GÁSPÁR FERENC „A többi néma csend” - idézhetnénk a nagy tragédia ide illő mondatát.59 Csak bő három évvel később értesülünk új kezdet, vagy folytatás lehetőségéről, hogy aztán ezt is elmossa a valóság. „Kaposváron és Somogymegye egész területén már régen érzik egy irodalmi és művészeti egyesülésnek hiányát. A »Somogyvármegye« ez ügyben már többször föl is emelte szavát és a nagy nyilvánosság előtt mutattunk rá egy ilyen egyesülés szükségességére. Szavunk nem maradt a pusztában elhangzott szó. Az illetékes körök érveink alapján szintén magukévá tették az eszmét és így az irodalmi és művészeti kör ügye ma már olyan stádiumban van, hogy azt ez év végén meg is fogják alakítani. A mozgalom élén Somssich Géza áll, aki legközelebb már meg is fogja tenni a megalakítást megelőző munkálatokat.”60 A remélt legközelebbre 1925-ig kellet várni, amikor valóban feléledt - immár új névvel - mint Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság.61 A történetét bemutató nagyszámú, különböző indíttatású tanulmányok, közlemények ezekről a viszontagságos évekről vagy nem tudnak, vagy szemérmesen hallgatnak. Ezzel együtt a sajnálatos űrt betölteni hivatott azon állításokat, miszerint, idézem: „a társaság működésének eredményeként a megalakulást követően röviddel már olyan neveket olvashatunk a Kaposváron szereplő művészek között, mint Adyé, Reinitzé, Medgyessyé” törölni lehetne. Az igazság (a valóság) ismerete (bevallása) nem csökkenti az elődök érdemeit. Irodalomtörténészeknek kell eldönteni, hogy az újrakezdés új fogantatást jelentett-e, vagy csodás feltámadást.62 Irodalom Berzsenyi Dániel Levelezése 2014: (Kiad. Fórizs Gergely, a latin szövegeket ford. Balogh Piroska), Budapest Csánki D. (Szerk.): Magyarország vármegyéi és városai Somogy vármegye. Országos Monográfiái Társaság Budapest, é.n. Gáspár F. 2012: A kaposvári „Berzsenyi” Szabadkőműves páholy. Kaposvár. Hegedűs G. 1976: Irodalmi arcképcsarnok A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest. Hetyey J. 1936: Kaposvár, mint kultúrközpont. Berzsenyi Társaság propaganda kiadása, Kaposvár. Hortobágyi Á. 1929: (szerk.): A Berzsenyi Társaság 1925-28 évi értesítője. Kaposvár. Kaposvár (alcím nélkül): XIX. és XX. évfolyam (1904-1905) Lackó A. 1993: Múzsák a Kapos partján. Kaposvár. Pintér J. 1934: Magyar Irodalomtörténet A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában. Budapest. 59 Shakespeare: Hamlet. 60 Irodalmi és művészeti kör Kaposváron. In: Somogyvármegye, 1912. október 5. p. 5. Sherwood, P. 2019: Adalékok a Nyelvében él a nemzet szállóige kialakulásához. Szó és szólásmagyarázatok. Magyar nyelv, 2019. tavasz. Dr. Sípos Cs. 2004: A Berzsenyi Társaság centenáriuma. Somogyi Honismeret, 1. szám Somogy Politikai és vegyes tartalmú hetilap: 41. és 42. évfolyam (1904-1905) Somogyi Hírlap Független napilap I. évfolyam (1904) Somogyi Újság Megyei és helyi érdekű vegyes tartalmú hetilap XI. évfolyam (1904) Somogyvármegye Politikai napilap 1905-1912. évfolyam Szathmáry-Király Á. 2014: A szabadkőműves Kazinczy. Magyar Múzeumok a Pulszky Társaság Magyar-Múzeumi Egyesület Online magazinja, 2014. 02. 25 Varga I. 2004: A Berzsenyi Társaság története. Somogy, 5. szám. 61 A MNL SML-ban őrzött, 1904. augusztus 18-án jóváhagyott A „Somogyvármegyei Berzsenyi irodalmi társaság" Alapszabályai utolsó lapjának hátoldalára ceruzával írott feljegyzés szerint: „Újjáalakult 1925. évi szept. 24. Újjáalakulás utáni elme: „Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság". Jóváhagyási száma: 270661/1926 VII.”. 62 A Berzsenyi irodalmi társaság első felolvasására 1904. októberében, az utolsóra 1906. februárjában került sor, ami az Alapszabályban megfogalmazott célnak megfelelő, közel másfél évnyi aktív működést jelent. A további, a feloszlásig terjedő időszakot már kóma állapotnak minősíthetnénk.
