Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Szatlóczki Gábor: A nemzetségi szállásoktól a vármegyékig. Adalékok és párhuzamok Somogy megye 10-11. századi településtörténetéhez
A NEMZETSÉGI SZÁLLÁSOKTÓL A VÁRMEGYÉKIG 147 A magyar vár/váras és a latin civitas kifejezése bár nem ugyanazt jelentette, mégis a polgárok közössége nem létezhetett vár és annak földje nélkül. Hasonlóképpen egy esperesség aligha jöhetett volna létre egy szállássáv belső területén, ha ott civitas és benne tizedfizető szabad polgárok lakta valálok nem alakultak volna meg. Az ellentmondás éppen ebben rejlik, mivel számos olyan kisebb szállássávok határolta megye létezett, amelyekben önálló esperesség, és így vélhetően korai civitas alakult, viszont azokban várnak sem az írott, sem a régészeti forrásokban nyoma sincs. Ilyen (fő)esperesség volt például a már említett szeghalomi, Körösköz megye gyűrűs szállássávok határolta területével megegyezően. Éppen ezért felmerül annak a lehetősége, hogy az iráni eredetű vár szavunk elsődleges jelentése nem egy konkrét épület volt, hanem maga a gyepűvel védett szállássáv egésze, míg körül való határa, azaz a két szállássávot elválasztó megyéje (lat. közepe), a tulajdonképpeni belső terület. A vár szó középkori és mai jelentéséből azonban mindez csak nehezen magyarázható, mivel mindeddig fel sem merült annak lehetősége, hogy a magyarok az államalapítás előtt a nomadizáló életformájuk okán valaha is várakat, vagy városokat építettek volna.73 Mindazonáltal etimológiai szótáraink bár minden esetben közük a szó iráni eredetét és általános eredetmagyarázatát, de legkorábbi formájában a középkori magyar történelemből kiindulva, általában csak a földsánc, megerősített hely, erődítmény, vagy kastély jelentéssel ismertetik.74 Ezzel szemben a vár szavunk a honfoglalók nyelvébe vélhetően egy közép-északiráni nyelvből, jóval a 10. század előtt került át, és a uer igető valamely származékából főnevesült. Ennek jelentése pedig valamit körbe, körül fordul, fon, forog, tekeredik, avagy körbe, körül lezár, betakar, véd.75 A vár és az abból származó váras fogalma tehát vélhetően a 12-13. század előtt, elsődlegesen valamely védett hely vagy település körbe/gyűrűbe foglalását/lezárását jelentette, ami akár maga a szállássáv védelmi szerepe is lehetett, mégpedig annak építési módjától függetlenül, míg a nyugati hatásra leszűkült „modern” vár és kastély értelme, későbbi fejlemény. Szent István uralkodásának idejéből mindössze egyetlen interpolált formában fennmaradt oklevél szól civitasokról, mégpedig a veszprémi püspökség 1009- re keltezet adománylevele. Ebben István király négy civitast, név szerint Veszprémet, Fehérvárt, Kolont és Visegrádot, azok minden egyházával, illetve határaikkal a veszprémi püspökség egyháza alá rendelte. Más szóval a megváltott és földhöz jutatott keresztény foglyok, illetőleg leszármazottaik által létrehozott keresztény polgárok közösségének egyházait, avagy egyházközösségeit, illetve azok területét és határait, avagy a hozzájuk tartozó filiákat, kápolnákat.76 Acivitas ez esetben egyértelműen a közösséget jelenti, és bár annak lakhelyét területileg megyének mondták, az oklevélben 73 Ennek ellenére a középkortól napjainkig fennmaradt az eredeti általános értelem is, például a szekérvár kifejezésében, ami lényegében gyűrűként körbefonódó védművet takar. 74 TEsz III. 1090. 75 Рокоту I. 1951. 1160. 76 Érszegi 2010. 23-26. nem Veszprém, Fehérvár, Kolon, vagy éppen Visegrád vára, vármegyéje szerepel, hanem azon polgárok közössége, akiknek István király minden egyházát, avagy egyházközösségeit a veszprémi püspökségnek alá rendelte.77 István király, mint ahogy azt Kézai is sejteti bár jó példával járt elől a civitasok létrehozásában és a várhoz szolgáló polgárok (magyarul várnépek) telepítésében, de a folyamat maga mégis lassan haladt. Jól jelzi ezt az a szembetűnő állapot, hogy mikor I. András 1055-ben a tihanyi apátságnak számos helyet adományozott, azok közül mindössze kettő, Gamás és Fadd volt villa, azaz valál.78 Úgyszintén csak két villa szerepel a zselicszentjakabi apátság 1061-ben kelt alapítólevelében, miközben abban mintegy 15 lakott helyet jegyeztek fel.79 A 11. század közepén tehát még nagyon kevés villa, avagy letelepült polgári majorságokból álló település létezett, bár elvileg több falu polgárai is alkothattak egyetlen valált/villat, de így is a falvak többségében egyszerű, és nem helyhez kötött szállásokon (mansio) élő szolgálók lakhattak. Ennek tükrében kell értelmeznünk Szent István törvényeinek azon passzusát is, miszerint minden 10 valál építsen egy templomot. Mindezeket pedig lényegében a 11. századi temetők lelőhelyei is megerősítik. A templom körüli temetők ugyanis akkor jöttek létre, mikor a birtokaik révén már helyhez kötött polgárok a törvények szerint templomot építettek. Nem csoda tehát, hogy a 11. századi soros temetők többségének általában a század közepéig, végéig keltezhető a használata, mivel a 11. század első felében a megtelepült valálok, és az abban létesült egyházak száma civitasonként bizonyosan elenyésző lehetett. Ugyanakkor a civitasok, 77 Zsoldos Attila széles körben elfogadott elmélete szerint Kolon civitas ekkor még Somogy és Zala megyét jelentette együttesen. Továbbá véleménye szerint Visegrád megye magába foglalta Pest megye Dunától keletre fekvő részét is. Zsoldos 2010. 8. A szállássávok és belső területeik rendszere, illetve a civitasok fentebbiek szerinti értelmezése azonban határozottan ellentmond mindkét elméletnek. Kolon jól azonosítható a Zala megyében, a szántói székkei megegyező szállássávi gyűrű területével. Visegrád területe pedig egyértelműen nem lépte át a Dunát, valamint Pest gyűrűjétől nagyrészt a nógrádi szállássáv és esperesség nyúlványa is elválasztotta a Duna túloldalán. A hivatkozott veszprémi adománylevélben éppen Úrhida civitas világit rá az ellentmondásokra, amely önálló szállássávi gyűrűvel bírt, valamint a birtokadományok olyan formában szerepelnek az oklevélben, hogy abból azt sem lehet eldönteni, hogy eredetileg is benne lettek volna. A11. század első felében ugyanis egyetlen hiteles oklevélben sem nevezték meg a birtokok esetében, hogy melyik civitasban feküdtek, annál is inkább mivel az elsődlegesen nem vármegyét jelentett. Ha Úrhida már 1009-ben a veszprémi civitas része lett volna, akkor önálló területű civitasként, avagy közösségként sem értelmezhető az említése. Feltehetően az oklevél 13. századi szerkesztése során, a hitelesség látszata miatt feleltették meg a birtokokat az ismert civitasoknak, esetleg akkor kerültek bele kiegészítésként egy, vagy kettő másik korai oklevélből. Úrhida nyilvánvalóan nem volt sem vár, sem „várispánság", sokkal inkább egy gyűrűs belső terület saját polgári közösséggel és abból fakadóan esperességgel is. Az sem valószínű, hogy a civitasok már ekkor egyáltalán kiterjedtek volna a szállássávok területére. Véleményem szerint az oklevél egyedül hitelesnek elfogadható része a civitasok püspöki joghatóság alá rendelése. A civitasok István uralkodásának idején vélhetően nem egyszerre és nem egy időben jöttek létre, továbbá mivel az alapító oklevél kelte is bizonytalan, számos magyarázat lehetséges arra, hogy mért csak 4 civitas szerepel benne. 78 Hoffmann 2010. 23-32. 79 Kumorovitz 1964. 43-83.
