Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Harag Mátyás: Avar kori ásólapátok és ásóvasalások az avar kori szállásterületről
132 HARAG MÁTYÁS 1. táblázat. A 8-11. századi ásóvasalások méretadatai (szakirodalmi gyűjtés és saját mérések alapján). Lelőhely M.Ft. (Sz.) Szsz. Vm. Vsz. Psz. t. Keltezés (cm)(cm) (cm) (cm) (cm) (cm) (g) Ibrány-Esbó -halom 152. sír 12,6 11,8 3,1 0,9 1,4 1,9 146 10. század vége Szabadszállás 14,5 13,5 4,5 1 1,4 2 165 5. (10-11.?) század Kereki - Homokbánya 63. sír 10,1 12,7 3,4 1,8 1,7 1,8 106 8-9. század fordulója Morvaszentjános 1. 16,4 15 3,4 n.a.n.a. 5,3 n.a.8-9. század fordulója Morvaszentjános 2. 11,1 15 4 n.a.n.a. 3,8 n.a.8-9. század fordulója Soltszentimre 19,8 15,6 4,2 n.a.n.a. 7,2 n.a.10. század Che§ereu - Érkeserű 17 13,5 kb. 3,7 n.a.n.a. 3,4 n.a.8-10. század Szakony 51. sír 11,4 13,4 3,8 1,3 n.a.n.a. na. 11. század első fele Kecskemét - Cédulaház 21 20,7 4,6 n.a.n.a. n.a. n.a. 10. század Ism. MNM 9,9 n. a.n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 8-11. század Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy nem egy korábban általánosan használt római eszköz öröklődött át a népvándorláskorra. A vasalt faásók elterjedésének hátterében ugyanazt a nyersanyag-takarékosságra való törekvést feltételezhetjük, amely más területen is megnyilvánult (pl. ekehúzó láncok eltűnése, ekevasak és csoroszlyák méretcsökkenése stb.). Azalavári ásatásokon előkerült, 11. századra keltezett faásó ugyanakkor azt is jelzi, hogy létezhettek egyszerű, vasalás nélküli faásók is, amelyek azonban a hazai talajviszonyok mellett nem vagy csak ritkán maradhattak meg.38 Ásólapátok A vasalt és vasalatlan faásók mellett a korszakban használtak vas ásólapátokat is, legalábbis négy ilyen, avar korra keltezhető leletet soroltam fel a katalógusban. Az andocsi eszközről Müller Róbert elképzelhetőnek tartotta, hogy csak másodlagosan használhatták ásónak ezt a lekerekített vállú és hegyű eszközt, eredetileg nyeles ekevas lehetett. Ásóként azonosítható pontos párhuzamát ugyanis ő sem ismerte a korszak leletanyagából,39 csak a hasonlóan ormós fészerlaki eszközt, amelyet én az ekevasak között tárgyaltam (Harag 2020). Akár egy egyedi kialakítású, akár egy másodlagosan, a nyél eltűrése után újrahasznosított tárgyról is legyen szó, az andocsi eszköz a sírba már mint ásó került. Kerek hegyű és enyhén öblös kialakítása alapján célja elsősorban a manapság használatos lapátokhoz hasonlóan a föld kiemelése és kidobása lehetett. A szintén sírból előkerült szegvár-szőlőkaljai ásólapát funkciója felől nem lehet kétségünk. Kialakítását 38 Cs. Sós - Bökönyi 1963, 138, Taf. LXXX. 39 Müller 1982, 30, kát. 18. tekintve (keskeny, vállas penge, végén kiszélesedő, nyitott, ovális keresztmetszetű köpü, „befelé” hajló köpüszárnyak) azonban a korabeli szalukra, főleg a Kovács László által meghatározott I. típusra emlékeztet,40 bár pengéje nem lefelé szélesedik, és nem törik meg a köpűhöz képest. Az eszköznek párhuzamát nem ismerem, elképzelhető, hogy helyi forma, de az is lehet, hogy egyedi megoldásról van szó. Hosszú, nyitott köpüvel, íves, csapott vállal és trapéz alakú pengével rendelkezik a telepfeltárásról származó, számomra csak képről ismert hunyai ásólapát, amely azonban valóban emlékeztet néhány korábbi, császárkori eszközre.41 Az egyik jellegzetes eltérés azonban, hogy az ásón nincs ormó, hanem inkább egy horony látható a nyitott köpü felőli oldalon. Ez a horony már csak igen gyengén, de megfigyelhető a hajós-cifrahegyi temető 35. sírjából származó nagyobb vaslapon, amit ásó részeként azonosítottak. A magam részéről megalapozottnak látom ezt a véleményt. A kérdéses eszköznek hiányzik a köpüje, de minden bizonnyal a ferdén csapott vállak felőli oldalon lehetett, mert a horony, amely a hunyai példánynál is a köpü felőli oldalon indul, itt figyelhető meg, míg a ferdén csapott váll néhány római ásónál is feltűnik. Rupnik László ezekben az esetekben feltételezi, hogy a nyélre egy keresztirányú tiprórészt erősítettek fel, vagy - a nagyobb darabok esetében - a nagyobb súlyból fakadó mozgási energiát használhatták fel.42 E hasonlóságok ellenére úgy vélem, itt sem folyamatos, a római kor óta tartó eszközfejlődéssel van dolgunk, hanem helyi megoldásokkal. 40 Kovács 1983,46. 41 vö. Rupnik 2014, kát. AS 9 (Nagyvenyim-Baromfitelep), AS 10 (Keszthely-Fenékpuszta) 42 Rupnik 2014, 181.
