Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)

Kasza Ferenc: A Baláta-tó és madárvilága 2001 és 2018 között

86 KASZA FERENC Kárpáti sáfrány - Crocus heuffelianus - 1990-ben találta Toldi Miklós és Nagy Tibor. Toldi szóbeli közlése szerint genetikai vizsgálat alapján egy kutató megálla­pította, hogy ez halvány sáfrány - Crocus vittatus. Királyné gyertyája - Asphodelus albus. A 90-es évek végén állománya jelentősen visszaesett. Ehhez képest 2010.05.14-én 22, 2011.05.12-én 22, 27-én 24, 2013.05.18-án pedig 47 tő virágzott. Orchideák - Orchidaceae. A korábban találtakon kí­vül 2010.06.11-én 4, 2011.05.13-án 2 tő madárfészek békakontyot - Neottia nidus-avis - találtam az ÉK-i gyer­tyános-tölgyesben. 2009.04.24-én és 2015.04.29-én 4, 2016.04.16-án 3 tő agár sisakoskosbor - Anacamptis morio - virágzott a Tuskósi-rét szélében. Vidrafű - Menyanthes trifoliata. Mezei Ervin 2000- ben mutatta meg az egyik égerszigeten. Azóta egyre inkább nő. 2003 és 2008 májusában is találtam virágoz­va. A hónap végén pedig termést is hozott. Az ingólápon csak száraz időszakban lehetett megközelíteni. Lápi vagy kúszócsalán - Urtica kioviensis. A magas vízállásnak köszönhetően 2001-re az égerlápon sok helyen és sok díszlett. A száraz évek jelentősen megrit­kították, elvétve lehet látni mostanában. Hamvas vagy rekettyefűz - Salix cinerea. 2007 nya­rától sok hamvas fűz levele kezdett el száradni. Szerin­tem az éger levélbogár károsítja a leveleket. Összegzés A Baláta-tó a 20. században csupán háromszor szá­radt ki, a húszas években, 1948-ban, és 1992-1993-ban. Ehhez képest a 21. század első 18 évében 2003-ban, 2008-2009-ben teljesen kiszáradt, míg 2012 nyarán kiszáradás közeli állapotba került. Az éghajlatváltozás miatt a jövőben számolni kell a gyakoribb vízszintinga­­dozással, és annak a növény- és állatvilágra gyakorolt hátrányos következményeivel. A tárgyalt időszakban a vizsgált területre nézve új faj a nagylilik, a kis kárókato­na, a kék vércse, a kis vízicsibe, a daru, a gólyatöcs, a kis lile, a havasi partfutó, a kis sárszalonka, a réti cankó, a hantmadár, a kis légykapó, a hegyi fakusz és a kereszt­csőrű. így a korábbi időszakhoz képest a megfigyelt fajok száma 168-ról 182-re emelkedett. Ebből 2000 és 2018 között 142 fajt észleltünk. Új fészkelők a kendermagos réce, barátréce, karvaly, kabasólyom, bíbic, kis vízicsi­be, kék galamb, gyurgyalag, zöld küllő, erdei pacsirta, erdei szürkebegy, sárgafejű királyka, kis légykapó, kor­mos légykapó, hegyi fakusz, csíz. Összesen 15 faj, így a fészkelő fajok száma 85-ről 100-ra emelkedett. Áttelelt az erdei szalonka, átnyaralt a csörgő réce. A lúdalakúak közül a bütykös hattyú gyakori fészke­lő lett. Új faj az átrepülő nagy lilik. Változatlanul fészkelt a tőkés és a böjti réce valamint a cigányréce. Új fész­kelő a kendermagos és a barátréce. Átnyaralt a csörgő réce. Változatlanul fészkelt a fácán. Gyakori fészkelő a kis vöcsök, a búbos vöcsök viszont 2002 óta nem költött. A kárókatonák 2003-tól nem szálltak le, viszont megje­lent a kis kárókatona. Gémtelep nem alakult ki. A vörös és törpe gém is csak 2-3 évben költött. A kócsagok, a szürke gém, a fekete gólya és a kanalas gém is csak táplálkozni járt ide. A ragadozó madarak közül a barna rétihéja, a héja, a karvaly, az egerészölyv és a kabasó­lyom fészkelt. A többi csak átvonult, vagy táplálkozni járt ide. A kék vércse új faj lett. A guvatfélék közül a guvat, a pettyes vízicsibe, a vízityúk és a szárcsa fészkeltek do­minánsan. A kis vízicsibe, mint új faj és új fészkelő egy­szer költött. A daru, mint új faj néha átrepült. A lile alakú­ak közül változatlanul költött a sárszalonka. Új fészkelő volt a bíbic. A többiek csak átvonultak vagy kóboroltak. Köztük új fajként a kislile, a havasi partfutó, a gólyatöcs és a réti cankó. A dankasirály, a küszvágó csér, a fattyú és a kormos szerkő csak táplálkoztak itt. A galambfélék közül változatlanul költött az örvös galamb és a vadger­le. Új fészkelő lett a kék galamb. Továbbra is költött a kakukk, a macskabagoly, a jégmadár és a búbos banka, új fészkelő a gyurgyalag. Sarlósfecske csak néha jelent meg. A nyaktekercs, a hamvas küllő, a fekete harkály, a nagy- a közép- és kis- fakopáncs továbbra is fészkeltek. Új költőfaj a zöld küllő, amelyik visszaszorítja a hamvas küllőt. A pacsirtafélék közül a mezei pacsirta még mindig csak átvonul, míg az erdei pacsirta új faj, és új fészkelő. A füsti-, a molnár- és a partifecskék átvonuló, vagy táp­lálkozó csapatai drasztikusan lecsökkentek. A pityerek és a billegetők közül csak az erdei pityer és a barázda­­billegető költött. A többi pityer és billegető csak átvonult. Az ökörszem gyakori fészkelő volt, míg az addig csak átvonuló erdei szürkebegy egyszer költött is. A rigófélék közül változatlanul fészkelt a vörösbegy, a fülemüle, a cigánycsuk, a feketerigó, az énekes rigó és a léprigó. A házi- és a kerti rozsdafarkú, a fenyőrigó és a szőlőrigó csak átvonultak, vagy átteleltek. Új fajként jelent meg vonulásban a hantmadár. Változatlanul fészkelt mindhá­rom tücsökmadár. Ugyanezt állapítottam meg a foltos, a cserregő és az énekes nádi poszátáról, valamint a nádi­rigóról. A poszáták közül a barát, a mezei, a karvaly és a kerti poszáta költött, a kis poszáta már csak átvonult. A füzikék közül a csilpcsalp rendszeresen és nagy szám­ban, a fitisz ritkábban és kis számban, a sisegő pedig csak egy évben költött. A sárgafejű királyka mint új költő faj 5 évben költött. A légykapók közül az örvös légykapó emelkedő számban, a szürke légykapó néhány párban költött. A kormos légykapó új fészkelő, a kis légykapó új faj és új fészkelő is lett. A barkós cinege csak kóborolt, az őszapó továbbra is költött. A cinegék közül a barát-, a búbos-, a fenyves-, a kék-, és a széncinege változat­lanul fészkeltek. Ugyanez állapítható meg a csuszkáról, a rövidkarmú fakuszról és a függőcinegéről is. Új faj és új fészkelő lett a hosszúkarmú fakusz. Továbbra is költ a sárgarigó és a tövisszúró gébics illetve áttelel a nagy őr­gébics. A varjúfélék közül a szajkó és a dolmányos varjú fészkelt, a holló egész évben itt volt, a vetési varjú egy­szer átrepült. A seregély gyakran, a mezei veréb kétszer költött. A pintyfélék közül az erdei pinty, a zöldike és a meggyvágó továbbra is költ. Új költő a csíz. A csicsörke, a kenderike, a tengelic és a keresztcsőrű csak kóborol­tak. Ez utóbbi a környéken fészkelt is. A zsezse csak át­vonult, a fenyőpinty és a süvöltő áttelelt. A citromsármány és a nádi sármány továbbra is költött. A halaknál a 2000-es évek elején új faj lett a kurta baing és a razbora. A kiszáradások leginkább a halakat

Next

/
Thumbnails
Contents