Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Gyenes Zsolt: "Szignál kultúra" - Látható hangzások
352 GYENES ZSOLT 1. ábra. Signal Culture, Owego, New York, USA. Munka az analóg audio-video stúdióban. Kal рапа Subramanian fotója a szerzőről. 2019. zök alapozták, alapozzák meg a videóművészet önálló esztétikai nyelvezetét (pl. Jones Keyer, Sequencer, Mixer, Paik/Abe Video Synthesizer, Raster Manipulation Unit - Wobbulator, Rutt/Etra Model RE-4 Video Synthesizer és Sandin Image Processor, vő. Early Media Instruments. Experimental Television Center). Ezek az összetett effektek tovább élnek az analóg és digitális hibrid megoldásokban, de a teljesen digitális applikációként is minduntalan felbukkannak. Egy másik alapvető korai, analóg videó-eszköz a Raster Manipulation Unit (Wobbulator). Nézzük ennek is az alapműködését, a jelentőségét!4 Az eszköz lényegében egy preparált hagyományos, fekete-fehér televízió, illetve monitor (3. ábra). A készülék különféle modifikált mozgókép, mozgó minták létrehozására alkalmas. A kiinduló képforrás lehet maga a televízió adása, de érkezhet kívülről is (monitorként használjuk ebben az esetben). A megjelenő kép nem rögzíthető direkt módon, ezért leginkább egy kamera veszi fel a képernyőről a módosult videót. A készülék elterjedése Nam June Paik és Shuya Abe nevéhez fűződik (Paik/Abe Video Synthesizer). A színeket egyéb eszközökkel, például colorizer-rel lehet utólag hozzáadni 4 Raster Manipulation Unit: Operation and Construction. Experimental Television Center (1980). Internet: http://www. experimentaltvcenter.org/raster-manipulation-unit-operation-andconstruction (2020. 03. 01.) a monokróm mozgóképhez. Bármilyen, a természettől „elrugaszkodott” színösszeállítás elképzelhető ebben a formában, az elektronika megoldásaival; így a klaszszikus videóművészet egyik legnagyobb találmányát, újítását üdvözülhetjük a „színezők” és hozzá kapcsolódó társaik megalkotásával. Ezen a helyen jegyezzük meg, hogy napjaink számítógépes szoftvereinek használatához hasonlóan, az analóg technikánál is a gyakorlat úgy működik, hogy jóformán sohasem alkalmazunk egyetlen-egy eszközt önmagában, hanem azok kombinációit kötjük össze, szó szerint (patching). Ezt a gondolkodást vette tehát át a digitális világ is, annyi alapvető különbséggel, hogy régen fizikálisán is összekötöttük a modulokat, ma ez valahol a számítógép fekete dobozában történik meg. Egész tanulmányunk megírásának mozgatórugója éppen az, hogy a régi analóg eszközök újból előkerültek, divattá váltak főleg nyugaton és Japánban; új helyzetet létrehozva „posztdigitális” korszakunkban. A wobbulator torzításai hangjelekből építkeznek. Vizuális zene; tiszta formában. A hangjeleket oszcillátor, „funkció-generátor” (function generator), vagy más eszköz (pl. szintetizátor vagy magnetofon) szolgáltathatja. A készülék „normális” mágneses mezőjének „megzavarásával” (plusz tekercselés/ek) a képernyőn megjelenő raszterek elrendezése megváltozik, illetve irányíthatóvá válik. A változó hangnak megfelelően
