Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Géger Melinda: Az elveszett paradicsom. A vidéki táj és vidéki élet ábrázolása a somogyi képzőművészetben a 20. század első felében. I.
348 GÉGER MELINDA 10 ábra. Rippl-Rónai József: Modelljeim kaposvári kertemben, 1911, olaj, karton, 70x100 cm, Rippl-Rónai Múzeum, Itsz.: 81.8.1. lat és az idillikus természet szinte kínálkozik a festészeten keresztül történő megragadásra. A fotóról hiányoznak a művész előtt mitológiai nimfákként pózoló aktmodellek, amelyek a festmény lényegi motívumai. Noha a festmény fotóból átemelt, konkrét elemekből épül fel, mégis metaforikus-szimbolikus tartalmakat közvetít. Horváth János a kép a képben motívumot vizsgálva a festményen felvázolt, készülő műalkotást egy másik világra nyíló ablakként értelmezi és anyagiságtól elvont, idealizált állapotként írja le a motívumot.46 Révész Emese Bacchus kertjeként értelmezi a képet, amely az ideális szépséget szemlélő művészről illetve művészet teremtő erejéről szól.47 A jelenet kedves humorral utal az ókori mitológiai istennők közül választó Parisra, akinek szerepébe ezúttal a festőművész kerül. A kibővített jelenet mindkét értelmezésben egy művészi vágyvilág megvalósítása: a festőművészetre utaló motívumokkal (aktok, festőállvány a készülő képpel és a maga a művész) egy figurára és tájra vonatkoztatott eszményigény megfogalmazása (10. ábra). Rippl-Rónai, akit az 1910-es évektől élénken foglalkoztatott azt aktábrázolás, az árkádiai idill újra fogalmazását, aktualizálását hozta létre a mítosz és valóság e különös ötvözetében. A Róma villa a vidéki idill megvalósításának lehetőségét adta, amely megvalósított életeszményként műveinek alapvetően derűs, joviális világához hozzájárult. Az aktokkal kibővített kert az antik locus amoenus újra értelmezése, aktualizálása, és a természet, a női szépség és fiatalság a művészet ihlető forrása. A Róma villa kellemes természetidilljének lombokkal zárt kertjében (hortus conclusus) az isteni elem aktok alakjaiban (nimfák) ölt látható formát.48 Az embert, természetet és istenséget magába foglaló együttes egy jól megragadható, univerzális rend része, amely az aranykor, az álom és a valóság között található ősállapotot őriz. Egy köztes világ, amelynek jellegzetessége a paradicsom és a valóság közti lebegő ellentmondás. Ily módon a mű kapcsolatot teremt Árkádia régi vágyvilágának mítoszával, ahol az ember a szabadidőben, a művészetben és bukolikus elmélkedésben találja meg önmagát. Rippl-Rónai e képében ily módon a város aktív élet (vita activa) törekvéseit a természet idilljében kifejezésre jutó vita contemplativával állítja szembe. 46 Horváth János, 2018: József Rippl-Rónai. Prvi majstor madarskoga modernog slikarstva. 67. __________________ 47 Révész Emese, 2008: Rippl-Rónai József (1861-1927). Egy kis- 48 Petra Maisak, 1981: Arkadien. Genese und Typologie einer városi forradalmár élete és festészete. idyllischen Wunschwelt. 241.
