Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Géger Melinda: Az elveszett paradicsom. A vidéki táj és vidéki élet ábrázolása a somogyi képzőművészetben a 20. század első felében. I.
342 GÉGER MELINDA zendő tradíciójának fő elemeként jelent megm A szokásrendek Kunffy Lajos társadalmi együttműködést ábrázoló népi világának is részei: a lakodalom vagy az aratóünnep különösségéi egyben egzotikus sajátosságát is adják e világnak. A vidék társadalmára a század első felében újra konzerválódó feudális viszonyrendszer következtében különösen jellemző merev társadalmi rétegződés. A falu nem soha nem volt egységes világ, és az aláfölérendeltség itt hangsúlyosabban és demonstráltabban jelenik meg, mint a városokban. Noha a társadalmi osztályok száma kevesebb, mint a differenciáltabb városban, a kasztok közti hierarchikus különbségek és a szabályok sokkal merevek. Kunffy Lajos festményei ebből az alá-fölérendeltségi viszonyból eredő státuszoknak, a falusi birtokosi és a földműves réteg különböző karakterportréinak érdekes dokumentációi (4. ábra). Utoljára hagytuk a vidékmítosz legerőteljesebb motívumát, a természeti reprezentációt. A vidéki táj természet közelsége miatt a zölddel, az érintetlen táj szépségével is összekapcsolódik. Ez a pihenés, a meditáció helye, amibe a természet tisztelete is beletartozik. Szociológiai kutatásokban ma is „a kiköltözés okaként is központi helyet foglal el a vidék, mint természetes, zöld lakókörnyezet vonzása, együtt a város taszító hatásával."2* A képzőművészeti alkotásokon megjelenő táj 23 Csurgó Bernadett 2013: Vidéken lakni és vidéken élni. 228. 24 Csurgó Bernadett, 2013: Vidéken lakni és vidéken élni. 145 hangsúlyos kerete a vidéki életnek. Kiemelt szerephez Bernáth Aurél műveiben jut, ahol a természetközelség egyetemes létélményben oldódik fel (5. ábra). Afenti motívumokjól körülhatárolják a vidéki élet legfontosabb szimbolikus tereit és szereplőit: a kisvárost, a falu és a parasztember világát illetve a természet lokalizált helyszíneit. A következő fejezetekben bemutatjuk azokat a műveket, amelyek a somogyi képzőművészetben imázsteremtő hatással bírnak. Jelen tanulmányban a vidék szó alatt nem csak falusi övezetet értjük, hanem az egykori vármegyét és annak székhelyét. Kaposvár a falvakhoz képest egyértelműen város, ugyanakkor nem olyan értékű centrum, mint a jóval nagyobb vonzáskörzetet magába foglaló régiós nagyvárosok. A századfordulón lakóinak jelentős hányada első generációs városlakó, vidéki kötődéssel, nemcsak a rokoni szálakat, hanem a mentalitást is ide értve. A kisvárosi élet és a művészet - Kaposvár a századfordulón Somogy a századfordulón az ország egyik legnagyobb hitbizományi megyéje szinte kizárólag agrár jellegű termeléssel. A kisgazdaságok és a helyi középbirtokok háttérbe szorultak a nagybirtokok mellett. Mivel Kaposvár környéke ásványkincsekben szegény, nagyobb ipartelepítést a kormányzat meg sem kísérelt. A város összekötővonalak hiányában a nagyvilágtól elzártan feküdt Egyetlen igazi utcája, a Fő utca, mintegy 5. ábra. Bernáth Aurél: Országúton (Kaposvári táj) papír, pasztell, 50x57 cm, Rippl-Rónai Múzeum, Itsz.: 87.2.1.
