Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Géger Melinda: Az elveszett paradicsom. A vidéki táj és vidéki élet ábrázolása a somogyi képzőművészetben a 20. század első felében. I.
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 07: 337-350 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2020 D0l:10.26080/krrmkozl.2020.7.337 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm Az elveszett paradicsom. A vidéki táj és vidéki élet ábrázolása a somogyi képzőművészetben a 20. század első felében I. GÉGER MELINDA Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, H-7400 Kaposvár, Fő u. 10., e-mail: geger.melinda@gmail.com Géger, M.: The Lost Paradise. Representation of the Rural Landscape and Life in Somogy’s Art in the First Half of the 20th Century, I. Abstract: The depiction of Hungarian village and rural life appeared as a motif of outstanding significance in 20th-century painting. The representation of the hungarian village and rural life appeared as an outstanding motif in the 20th century painting. The variations in the appearance of the topic are closely related to the transformations of Hungarian society in the 20th century (vagy 20th century helyettem). The focus is on each in artistic oeuvres to depict the rural sites of civic life and to the myth of a peasant living in harmony with nature and folklorization, elsewhere a new, pantheistic one falls to create a picture of nature. In the artistic oeuvres the focus was on the representation of the civil life’s rural locations, on the myth of peasants who live in harmony with nature, more on their folklrisation and elsewhere on a new, pantheistic naturepicture creation. In the first half of the 20th century, this idyll dominates in pictorial expressions describing the concept of rurality. In the first part of the study, different variations of the depictions of the rural idyll appearing in the art of Somogy are reviewed, especially focusing on the art of József Rippl- Rónai. In the first half of the study, the different variations of rural idyll’s depictions in Somogy’s art are reviewed, especially focused on József Rippl-Rónai’s works. Keywords: countryside representation, idyll, home-idyll, Lajos Kunffy, Kaposvár, József Rippl-Rónai, small town, interieur Bevezetés A vidék az emberi társadalommal párhuzamosan létező jelenség: a mai civilizációs vívmányok közvetlenül vagy közvetve a vidék világából eredeztethetők. A téma iránti felfokozott érdeklődés a vidékfejlesztés kapcsán újra aktuálissá vált az Európai Unióhoz történő csatlakozás évtizedeiben. A fogalmat számos tudományág vizsgálja, és a sokféle megközelítés következtében máig nincs egyértelmű meghatározása.1 Vidék lehet a provincia, országrész, táj, térség, régió, hely, övezet, körzet vagy éppen periféria, külváros, peremváros, határ. Amennyiben a szót az elmaradottság, a valamilyen centrumtól való távolság értelmében használjuk, a pejoratív tartalom dominál. A vidékiség magában hordozza a fővárossal, a centrummal szemben megfogalmazott ellentétet is.2 A fogalom olyannyira része a magyar mindennapoknak, hogy a közfelfogás a főváros körüli szűkebb agglomerációt 1 Horváth Gergely Krisztián, 2015: Örökségünk és adósságaink: a rurális társadalomtörténet lehetőségei Magyarországon. - Ethnographia 3:418. 2 Nagy Géza, 2007: Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre. -Vidékfejlesztés. 17. kivéve gyakran az egész országot vidéknek minősíti.3 A mindenkori, de tartalmában folyamatosan változó arculat meghatározó tényezője a művészet által sugallt kép. A vidék fogalmához kapcsolva máig tartóan kapcsolódnak a béke, nyugalom és harmónia sztereotípiái. A bennük megrajzolt idill évezredek óta a városlakó polgárság kulturális terméke, konkrét földrajzi helytől elvonatkoztatott, szimbolikus táj, amely ellentéte a konfliktusokkal teli, zaklatott városnak.4 A hagyományos, antik eredetű pásztoridillben az iparosított mezőgazdaságot és gépesítést megelőző korok közművesebb és természetközelibb világa jelent meg. Az ipari forradalom utáni, 20. századi művészetnek továbbra is meghatározó motívumát adják a vidékkel kapcsolatos pozitív képzetek. Jelen tanulmány több részben mutatja be a vidékidill motívumának változatait kifejezetten a Kaposvárhoz és somogyi régióhoz kötődő képzőművészek alkotásaiban. Vidéki társadalom a 20. század elején A vidéki élettel kapcsolatos művészeti toposzok lassú változása az iparosodás és urbanizáció megindulástól figyelhető meg. Kelet-Európábán a társadalom nem a nyugati modell szerint modernizálódott: Magyarország megmaradt agrárországnak, amely a nagyvárosi civilizáció eredményeit csak részben asszimilálta. Bár a népesség jobbára vidéken élt és agrárkereső volt, a 19. század második felétől - és különösen a századforduló előtti évtizedektől kezdve-a mezőgazdasági népesség aránya rohamosan csökkent.5 A polgárosodás folyamatában mindenütt a középosztály a hangadó és mérvadó tényező. Magyarországon a társadalom leginkább meghatározó befolyással bíró rétegét a közép- és kisnemesség alkotta. E birtokos osztály a reformkorban még a polgárosodás élén állt.6 A század második felében a formálódó kapitalista verseny következményeként anyagi helyzete megromlott. A kiegyezést követő fél évszázad alatt körülményeik látványosan romlottak és e folyamatot jellemzi, hogy a nemesi családok száma 14-15 ezerről 6-7 ezerre 3 Csatári Bálint, 2004: A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. - Területi Statisztika 7. 44: 6. szám, 532-543. 4 Hauser Arnold, 1980: Művészet és irodalom társadalomtörténete, 2. 18. 5 Dr. Kiss Albert, 1961: Az agrárnépességi viszonyok területi alakulása Magyarországon 1880-1960. - Demográfia 1: 4. 6 Bíbó István, 1989: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem. - Válogatott tanulmányok II. köt. 581-582.
