Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lanszki-Széles Gabriella: A Somogy megyei Kisgyalán faluközössége által kedvelt népdalok és magyar nóták az elmúlt száz esztendőben
A SOMOGY MEGYEI KISGYALÁN FALUKÖZÖSSÉGE ÁLTAL KEDVELT NÉPDALOK ÉS MAGYAR NÓTÁK AZ ELMÚLT SZÁZ ESZTENDŐBEN 335 Vándorcigány a legárvább széles e világon. Vagy megázik, vagy megfázik, vagy meggöthösödik, Ezt a Devla a magasból mind jó szemmel nézi. Devla, Devla, lácso Devla dikheszile reánk, Lesz-e nékünk valahára egy állandó tanyánk? Zúg a vihar, zörög az ég, jaj, de nagyon villámlik, Ez a szegény ponyvasátor egész általázik. Benne fekszik három gádzsó, meg vagy kilenc rajkó, Belever a záporeső, mert nincs rajta ajtó.74 Nagynéném az ’Arra alá dörög az ég meg-meg villámuk’ kezdetű népdalt férjétől, tanulta fiatal korában. Kis elsős gyerekként tanulta az utolsónak leírt magyar nótát, amelyet 1937-ben énekeltetett el Pintér tanító úr Csima Sándorral a kiránduláskor. Nagynéném 2020 januárjában kórházba vitele közben ezt énekelte a mentősöknek, akik Kisgyalánból Kaposvárra a kórházba érkezve, úgy nyugtattak, hogy: „A néninek nincs törése, mert végig énekelte az egész utat. ” Csonka Magyarországnak a dél-keleti táján, Csonka Magyarország dél-keleti táján, Élt egy cigánylegény, meg egy szép cigánylány. Zölderdő volta tanyájuk, puha pázsit fekvő ágyuk, Zöld erdő volt a tanyája puha pázsit fekvő ágya. Rózsalevél betakarja, hogy a szél ne járja, Hulló levél betakarja, a hideg szél járja. Este mikor kigyúlnak a csillagok az égen, Cigány legény hegedűje szebben szól, mint régen, szól az erdő szélen. Belesír az éjszakába, mesét mond a holdsugárnak, imát mond a csacska szájjá. Siratja a szeretőjét, azt a szép cigánylányt, Imádja a mennyasszonyát, azt a szép cigánylányt. Egyszer aztán meglátta a gróf a szép cigánylányt, Vett is néki selyemszoknyát, aranyos topánkát. Fényes kastélyába vitte, puha ágyába fektette, Szerette a menyasszonyát, azt a szép cigánylányt. Este, mikor kigyúlnak a csillagok az égen, Cigány legény hegedűje nem úgy szól, mint régen. A vadgalamb is azt búgja, mindig csak azt turbékolja, Bánatában szakadt el a hegedű négy húrja. Aztán a röntgen után mégis kiderült, hogy combcsont törése volt, melyből szerencsésen felgyógyult, sőt a műtét után még számos történetet, és dalt osztott meg velem a kórteremben is. Természetesen az itt leírtak csak töredéke annak a tudáskincsnek, amit még Csima Lajosnéval együtt elénekelhetnek. A hangsúly nem a gyűjtés mennyiségén volt, hanem azon, hogy ki, mikor, hol, miért énekelte és kitől tanulta. Igaz, a kitől tanultad? - kérdésre sokszor azt a választ kaptam, hogy: „egymástól”. Vargyas Lajos szavaival ez „a közösséghez való fordulást is jelentette”. Egymástól, de a katonaságot megjárt falubelitől, a más megyéből ideköltözött 74 Kertek alatt vándorol a cigány karaván Hangzó: CD 1 ^.Település, megye: Beje, Gömör Gyűjtés éve: 1958 Adatközlő: Bartók Balázsné Barci Mária , 66 éves https://docplayer.hu/19019291- Meg-kell-a-buzanak-erni-valogatas-ag-tibor-korai-nepzeneigyujtesebol-iii.html Letöltés ideje: 2019.11.21. cselédlányoktól, a zalai idénymunkát végző summásoktól, vagy az 1970-es években a testvér termelőszövetkezet asszonyaitól, az egymáshoz való utazás során tanulták. A régi öregek együtt szinte kizárólag népdalt énekeltek az esküvőkön is. Aztán utat tört magának a magyar nóta, amikor a koszorús pohár körbe ment, felváltva énekelték a népdalt és a magyar nótát. Az utolsó példán, ahol is konkrét évszám kötődik a magyar nóta megtanulásához, ez 1937 - mert, hogy kűtörőt nem lát minden nap az ember - kisgyermek korban történt, amire 83 év múltán is ugyanúgy emlékszik az előadó. Ez különösképpen is igazolja a gyermekkorban történő dalok tanulásának fontosságát. Az évek múlásával más-más alkalomkor történik a dalok éneklése, például az uramat haza ne segéld, esetén, vagy akár a summásdalok nehéz fizikai munkáról számot adó, a ’Jaj, de sokat arattam a nyáron’, népdalban. A szöveg modernizálódásának is tanúi lehetünk, a sátorból, szilárd építmény lesz, az Arra alá dörög az ég meg-meg villámlik’, népdalban. Bóna Lászlóné és Csima Lajosné a katonadalok közül sokat elénekelt, ennek okát keresve rádöbbentem, hiszen ők hadiárvák. Mindkettőjük édesapja - az én nagyapám is - hadifogság következtében hunyt el. Itt is kiderült, hogy ami foglalkoztatja a gondolatainkat, arról több szót ejtünk, illetve énekelünk. „Községeinkben asszonykórusokat alapítottak, akik többszőrönként meghívják egymást, és előadásokat tartanak. Az idősebb generáció tagjait is segítségül kérik azáltal, hogy az általuk elénekelt régi népdalokat lejegyzik. (...) Az 1990-es évek végéről maradt fent színfoltként az a történet, amikor Major Jóska bácsi és Nagy Pali bácsi Kisgyalánban leült a buszmegállóba, és hosszan népballadákat énekeltek. (...) A tartalmas szórakozás lehetősége biztosítva volt, és van ma is."75 76. „Odafigyelve a mindennapok eseményeire, megérzi a bennük rejlő hidat múlt és jövő között, s e felismeréstől szárnyra kapva, immár tudatosan kutatni kezdi a múlt és jelen emlékeit saját magában, s a közösségben, melyben él. 'm „Mindenkinek szüksége van ezekre a dalokra, aki valamiféle lelki gazdaság megőrzésére igényt tart. A népi életforma teljességének szellemi mása volt a népköltészet. Töredékesen is annak egykor természetesen adott teljességéről üzen. Sivár lelkű az, aki érzelmeit nem tudja kidalolni, méghozzá a legszélesebb skálán: a duhaj jókedvtől az unaloműző dúdoláson át a panaszos keservesig."77 „Nem ok nélkül szállnak tehát az ily remek dalok apáról fiúra. Nem ok nélkül élnek századokat, mindig új meg új nemzedékek örömének és bánatának mesteri kifejezéseként. Az ily népköltés, akárcsak az élő természet irdatlan őserdeje vagy igénytelen mezei virága, a maga természetes, egyszerű bájával, keresetlen szépségeivel minden időben legközvetlenebbül 75 Lanszkiné Széles G. 2016: 308. 76 http://csemadok.sk/files/2014/06/meszaros-ilonasz%C3%BCIofalum-zsigard-2013-e-book.pdf 77 Borsi Ferenc Ml VAGYUNK A RÓZSÁK Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban
