Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lanszki-Széles Gabriella: A Somogy megyei Kisgyalán faluközössége által kedvelt népdalok és magyar nóták az elmúlt száz esztendőben
334 LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA Ugyanúgy ahogy a balladák eléneklése is több esetben személyhez kötött volt, úgy szintén mindenkinek megvolt továbbra is a maga nótája, amely nótáról a közösség tagjai is tudták, hogy „kié”. Édesapám (szül.: 1929) nótája volt: Házunk tetején, zsúpfedél van, és ha tél van, összebújunk kicsi párom. Huszonéves korában valóban zsúpfedél fedte a házukat. A házak előtt akkortájt még mindenhol volt kispad, így hát ez a nóta is időszerű volt, mikor énekelgette: Kiültek a vénasszonyok a padra, Úgy is tudom, hogy rólam szól a pletyka. Nem kérem én a jó Istent csak arra, csak arra, Ragassza le valamennyit a padra. Ez a népdal is vidámságra okot adó alkalmak esetén hangzott el: Sárgaföldes gödörbe, likat ásott az ürge. Gyertek lányok ásóra, kapára, ürge van a határba. Mert az ürge hun lefekszik, hun feláll, Míg a lyukra nem talál, a sötétben. Elment a pap ürgézni, ürgézni, Elfelejtett fütyülni, fütyülni. Mert az ürge a füttyszóra föl-föl áll, Míg a likra nem talál. Néha van azonban egy kis csalafintaság, első alkalommal néném úgy énekelte, tudta, hogy írom: „Elmentem én ürgézni, ürgézni.” Mikor elmondtam, hogy én azt a variációt találtam meg, hogy a pap megy ürgézni, azontúl már ő is úgy énekelte. Csak, mint mondta nem akarta a papi hivatást belekeverni.66 Újvidéki 1951-es gyűjtésből származó ugyanezen népdal, kis különbséggel: „Elment a pap irgésznifirgészni, (ürgészni-fürkészni), elfelejtett misézni-misézni. Gyertek, lányok ásóval-kapával, ürge van a határba, határba. Ürge van a határba, határba, nincsen, aki kiássa, kiássa. Mert az ürge hun leáll, hun feláll, Míg a lukra nem talál, nem talál." „Papcsúfoló nóta. Az egész népéletet és szokásokat belengi a vallásos szellem, az évszázadokon át tartó vallásos nevelés, a község kollektív vallásos fogadalmai sem tudták elérni, hogy az őseredeti néphumor meg ne nyilatkozzék szinte a székelyekével versenyző vaskos szellemességgel."67 ,A kórházban is el kellett énekelni 2019-ben is, a vízváriaknak is elénekeltük.”- emlékezett vissza nagynéném. A Kisgyaláni Petőfi Termelőszövetkezet testvér termelőszövetkezete a Vízvári Termelőszövetkezet volt. Az 1970-es években háromszor is viszont látogatták egymást tizen-egynéhány fővel az asszonyok. A gyalániak humoros dalaiért cserébe, a vízváriak is hasonlókra tanították testvér tagtársaikat, többek közt ezekre is, népdalra, magyar nótára egyaránt: 66 A gyűjtések során, többször előfordult, hogy a szíves visszaemlékező cenzúrázza saját magát. Azonmban az is előfordul, hogy elhangzik: most már leírhatod. 67 adattar.vmmi.org > cikkek > hid_1988_10_14_czimmerDATOK KUPUSZINA NÉPRAjZAHOZ* „Bárcsak engem valaki, valaki, hordó gyanánt fúrna ki, fúrna ki! Meg mondanám én neki, én neki, nagy a fúrú, vegye ki, vegye kiF'66 Ehhez hasonló a 'Három dinnye van egy száron, van egy száron, van egy száron68 69, vagy a ’Három szabó legények’70, és az ’Érik a ropogós cseresznye’7'. A vidám hangulatot fokozta, akárcsak a ’rödülöm a hajamat’, kopasz ember esetén, ha valamely dolog szöges ellentétjéről van szó a valóságban. ’Zöldre van a, zöldre van a, rácsos kapu festve ...', de aki énekelte nem volt semmilyen kerítése. Hasonló módon a lakó körülményekre is utal a többszőrönként énekelt 'Putriban lakik a Sári A lakás körülmények célzott javításáról, talán ebben a nagynéném által sokat énekelt népdalból lehet értesülni72: Arra alá dörög az ég meg-meg villámlik, A rákói cigánygunyhó éjjel nappal ázik. Benne van az öreg cigány, meg a kilenc rajkó, Bever rajta záporeső, mert nincs rajta ajtó. Ergye cigány, hozzá’ deszkát, csináljunk rá ajtót, Hogy ne ázzon, dideregjen az a kilenc rajkó. „Az ajtóban tüzeltek, gödör volt lent, valóban így éltek.”Nagynéném még arra is emlékezett, hogy a férjétől tanulta. Somogy megyei gyűjtésben nem találtam meg ezt a népdalt, de Erdély és Gömör megyei gyűjtésben hasonló tartalommal igen. Ezt a cigánykeserves és cigánytáncot:73 Erdőszélen masírozik egy cigánykaraván, Fölötte egy sárgarigó magas jegenyefán. Rigó, rigó, sárgarigó azt fütyöli szépen, Cigányélet a legárvább a földkerekségen. Esik eső dörög az ég, nagyokat villámlik, Ez a rongyos cigánysátor, kívül-belül ázik. A következő is mintha a miénkkel ötvöződne, de még itt is vándorlásról esik szó, a mi estünkben pedig már úgymond szilárd építményről beszélünk. A dalszöveg tovább fejlődésének lehetünk tanúi, a Kisgyalánban énekelt esetben. Kertek alatt vándorol a cigánykaraván, Sárgarigó megszólal a magas jegenyefán. Azt fütyüli, azt dalolja sárgarigó ágon, 68 Tízszótagos sorokból álló, ereszkedő, pentaton vázú, régi stílusú ugrós dallam. A sorvégi szinkópák kihangsúlyozzák a táncos karaktert. Ezt a dallamtípust A Magyar Népzene Tára X. kötetében 19 változat képviseli, ebből 15 vajdasági adat! Elmondások szerint a kezdőstrófát vajköpülés közben énekelték. Ennek nyomán munkadal jelleget is tulajdoníthatunk a markánsan ritmikus táncdallamnak. E dallamtípus egy változata az F 45. szám a férfiak előadásában. Gyűjtés: Kónya Mihály (67), Csóka, 1981, Kónya S. 69 Három rózsám volt a nyáron, volt a nyáron, volt a nyáron. Leveteted mind a kilenc szoknyádat ez nóta DFjUgrósok, csárdások, dudanóták 170. 4. EGYÉB TRÉFÁS ...adattar.vmmi.org > 10_egyeb_trefas_dalok_es_tancok,_karikazok 70 A Három szabó legények kezdetű magyar népdalt Sándor Emma (Kodály Zoltán felesége) gyűjtötte Sümegen 1918-ban. A dal valószínűleg német eredetű. 71 kezdetű magyar népdalt Bartók Béla gyűjtötte a Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyei Foton 1907-ben. 72 A dal tovább élését, nagy mértékben segíti, ha valaki esetleg csak a dal cselekményére kiváncsi. 73 Kozma Dezső : Kelet felől dörög az ég - YouTube
