Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lanszki-Széles Gabriella: A Somogy megyei Kisgyalán faluközössége által kedvelt népdalok és magyar nóták az elmúlt száz esztendőben
330 LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA Jól tudom, ha engem meglát, Egyszerűen meggyógyul a bajából. Az ellenség, meg sem tudja, Hogy egy baka hiányzott a csatából. Kikötöm a lovamat a kaszárnya elejbe, Hullajtom a könnyem a hacacáré kötényembe. Lehajtom a fejem a barna babám ölébe, Ez a kislány kiment az erdőszélére. Szedi az ibolyát, föltekint a magos égre, Szedi az ibolyát, föltekint a magos égre, Haj Istenem a szeretőm viszik a Szerb határszélre. Érdekes tapasztalat, hogy a helyi variációknál, midig pontosabb helymeghatározással találkozunk, mint az egyéb változatoknál, ott ugyanis inkább a harctér kifejezés szerepel több katonadalban.42 Erre látunk itt egy példát: Szedi az ibolyát, sűrűn fel tekint az égre, Jaj, Istenem a szeretőm most viszik a harctérre. Király Lajos írja somogyi katonadal gyűjtéséről: „Adatközlőink fele nő volt, ők is jól tudták a katonanótákat. A lányok és asszonyok dalainak egy része természetesen külön csoportot alkot: ezeket nem énekelték a kaszárnyában vagy a fronton, sajátosan az itthon maradottak érzelmeit fejezik ki. A katonadalok értékes kortörténeti dokumentumokat jelentenek. Az elmúlt idők katonai kiképzési módszereiről hiteles, érzelmi töltésű leírásokat nyújtanak43 Az itt következő I. világháborús magyar nótát, az iskolában újonnan érkező kislánytól (akinek szülei gazdasági cselédként dolgoztak az uradalomba) tanulták a kisgyaláni gyerekek az 1930-as évek második felében: Volt egyszer egy hadnagyocska, Fiatal volt és bohó. Büszke volt a szíve-lelke, S minden szépről álmodott... Summásdalok A kisgyaláni gyerekek nem jártak együtt iskolába a summás gyerekekkel, mert ők szezonálisan dolgoztak, de dalokat tőlük is tanultak, és a kíváncsiság is odavezette a helybélieket hozzájuk. „A zalai summás lányok is énekelték, karikáztak vasárnap délután, elmentünk mi falusi lányok megnézni őket a barakba44, hamarosan begyüttek az oroszok ezután. Karikázás közben énekelték:45 Három éjjel három nap, nem elég a lábamnak, húzd meg még, a lábamnak nem elég. 42 Magyarázatul számomra, Nagynéném precíz földrajz tudása szolgált. 43 http://somogy.hu/publikaciok/kiraly-l--peter-m-kaposvanvaroshazra-rasutott.html Letöltés ideje: 2020.01.03. 44 Summások számára készített, szálláshely. 45 Béna Lászlóné szíves közlése. A hármasság népköltésünk képnyelve szerint a teljesség, a tökéletesség, a befejezettség képe. Szintúgy kell érteni a hármas számot, mikor azt mondja a népköltés: „Három a táncz mindhalálig, Kivilágos kivirradtig.'' Ez azt jelenti, hogy akkor teljes, igazi, tökéletes, mikor három.46 Béresdalok, szolgadalok „Esténként danú’tak, az aratók, kapások, nem hagyták el magukat. Hottó papa volt a gazda. ”*7 Az aratódalok közül felelevenítésre került népdal: Nem pihentem jaj, de sokat arattam a nyáron. Jaj, de sokat arattam a nyáron, Nem pihentem ki magam az ágyon, Vesd meg babám ágyadat, selyem ágyadat, Hagy pihenjem ki rajta magamat. A panaszos hang sok műfajcsoporton belül felcsendül. Ezzel a hangulattal találkozunk a keservesek, bujdosóénekek, rabnóták, vándordalok, valamint a szolga- és a béresdalok esetében is. (...) Nem ritka eset, hogy ezek a dalok visszanyúlnak régi dalok szövegeihez és dallamaihoz, de találunk olyanokat is, amelyek e dalok mintájára készült műköltési alkotások. Somogybán különösen a századforduló után terjedtek el rohamosabban és az itteni emberek kedvelt dalaivá váltak. Találunk közöttük olyanokat, amelyekben régebbi dalaink szövegei aktualizálódnak, közöttük legszebbek azok, amelyek az aratásról, az aratópárokról szólnak.”4S A summás lányok által dalolt magyar nóta a következő: Elkerülsz, mert szegény vagyok, Nem kell néked olyan kislány, kik dolgozni járnak, Nem kell néked olyan kislány, kit gyötör a munka, Mert azt hiszed, mivel kezem a lelkem is durva. Mert azt hiszed kis kunyhóba, nem tudsz boldog lenni, Mert azt hiszed, aki szegény, nem is tud szeretni. Hej pedig a nagy Úristen nem teremtett rangot, Szívet nemcsak gazdagoknak, a szegénynek is adott. Mert a szegény nem szabad, csak a lelke gazdag. Iskolában tanult dalok, százéves magyar nóta A dalokat nem írták le, hallás után könnyen megtanulták, legyen az munka, tanulás vagy szórakozás közben. Pintér tanító úr 1937-ben a „rétbe" elvitte kirándulni a gyerekeket. (Akkor egy tanítóra 59 gyerek jutott). ,Amikor a kövesutat csinálták, a gölleiek nem akarták a fő’ djeikre engedni az utat, ami érthető dolog, féltették a földjeiket. Elmentünk megnézni a kűtörőt. A tanító úr énekeltette a nótákat a Csima Sanyival (szül.: 1928), aki már nagyobbacska gyerek volt, Csima sógor, a Sa-46 https://mek.oszk.hu/06600/06664/html/01.htm A magyar népköltés remekei I. Letöltés ideje: 2020.01.03 47 Csima Lajosné, anyai nagyapja Hottó. 48 Együd A. 1975: 392.
