Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lanszki-Széles Gabriella: A Somogy megyei Kisgyalán faluközössége által kedvelt népdalok és magyar nóták az elmúlt száz esztendőben
322 LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA Vikár Béla3 (szül.: 1859) a régióhoz tartozó Hetes község szülötte, 1906-ban kiadott A Magyar Népköltés Remekei című művében írja: „A kevésbé dalos népfia, ha faggatjuk nóták iránt, szívesen igazít el a helyes czímre, a nótafákhoz, hogy ő maga ezen az úton szabaduljon a dalmondásnak rá nézve inkább feszélyező kötelességétől. (...) Az igazi nótafa ellenben nem igen kéreti magát. Örül, ha dalolhat. Némelyiknek dalkészlete igazán bámulatos, ki nem fogy reggeltől estig. S a régi hagyományokat, melyeket gyakran szüleiktől vagy a családnak valamely más tagjától tanultak meg, szintúgy, mint a vidékükön dívó új vagy régiből fölelevenített dalokat mindig ők tudják legjobban. (...) Felhalmozzák önmagukban a családi örökségként átvett vagy máshonnét összehordott dalkincseket. így mindenik egy-egy kiadatlan, élő népköltési gyűjtemény." Bóna Lászlóné és Csima Lajosné is igazi nótafák, Vikár Béla szavai szintúgy igazak rájuk is. Kisgyalán őrzi hagyományait, szerencsére nem úgy tűnik, hogy a feledés homályába veszne az itt fellelhető dalkincs. A helyi asszonyok most is gyűjtik az idősebbektől a népdalokat, magyar nótákat. ,A népdal szorosan és közvetlenül kapcsolódik a paraszti falusi élet valóságához. A mindennapi munka és a gondok apró részletei, környezeti tárgyai, természeti jelenségei kerülnek be a dalokba valódi vagy átvitt jelentéssel. A népieskedő magyar nóta a mindennapi munkát és életet kívülről, idealizálva szemléli. A nótabeli környezet anyagi gondoktól nem háborgatott középrendü birtokosokra vall. (...) A mindenkori fennálló társadalmi renddel kapcsolatosan közvetve vagy közvetlenül mind a három4 műfaj állást foglal. A népdal tartalma és társadalmi-műfaji szerepe szerint tiltakozik, lázad, panaszkodik vagy éppen helyesel, a magyar nóta nem ilyen nyílt és egyértelmű."5 A Hungarikum6 Bizottság 2017. március 21. napján - a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 1 2.§ (2) alapján — hungarikummá nyilvánította a Kodály-módszer elnevezésű értéket, mivel az felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Jegyzékébe. „Kodály Zoltán az 1920-as évek második felében (...) a magyar népzenére támaszkodó gyermekkari műveinek nagy sorozatával intenzíven kezdett foglalkozni a zeneoktatás reformjával. (...) A kóruszene egyetlen és mindenki által birtokolt hangszere az énekhang. Kodály és tanítványai úgy látták, hogy a nemzetnevelés szolgálatába állított énekhang számára a magyar vokális népzenei hagyomány, a magyar népdal biztosítja a legmeghatá3 Az édesapja Vikár János, akinek édesanyja. Both Katalin, Bőd Péter leszármazottja, mint ahogy Arany János édesapja is. Vikárkutató | Vikár Béla életútja Majomé Bániczki Julianna Letöltés ideje: 2020.03.23. 4 A harmadik a sláger. 5 Katona I. 2002: 38. 6 A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. Törvény pontosan körül határolja a hungarikum fogalmát. Eszerint a hungarikum: Gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésű, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. rozóbb forrást. A Kodály, Bartók és követőik által gyűjtött népdalkincs megfelelő alapot ad nemcsak a zenei ismeretek elsajátításához, de a gyermekjátékok révén a gyermekek életkorának megfelelő kulturális élmények befogadásához is, miközben a felnőttek népdala a teljes őshazai, illetve a nyugat-európai zenetörténet emlékeit is magában hordozza. (...) Kodály Zoltán zenepedagógia koncepciója a magyar népzenei hagyományra épül.”7 A népdal nem vétetett fel még önállóan a Hungarikumok Gyűjteményébe. A magyar betyárköltészet a Hungarikum Bizottság döntése alapján a Magyar Értéktárba tartozik 2019 novembere óta. Az indok: a betyárköltészet közel 200 éves múltra tekint vissza és hozzájárult a magyar virtus eszmei tartalmának fennmaradásához.8 Vargyas (1974) nyomán mi is feltehetjük a kérdést, hogy: „Mi a népdal? Egy népnek a műalkotásokkal azonos esztétikai szinten megfogalmazott történelme, hagyománya és jelenléte az általános nemzeti tudatban, ha úgy tetszik, a kulturális közéletben, a jelen közgondolkozásában." A műalkotások, Bartók és Kodály remekművei megváltozott funkcióval, pódiumra és színpadra állítva őrzik népzenénket. A klasszikus magyar nóta a Hungarikum törvény 114/2013. (IV. 16.) felterjesztésével és elbírálása által került a Hungarikumok Gyűjteményébe. „A nóta nagy hatással volt a századforduló kulturális és társadalmi életére, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nyelv lassan és nagy biztossággal kiszorította az idegen szavakat az általános nyelvhasználatból. Napjainkban a hazánkba érkező külföldiek is szívesen hallgatják.”9 A 100 tagú cigányzenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata révén került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, 2014. március 18-tól jogosult a hungarikum kitüntető cím használatára. Ujváry Zoltán írja: „Kutatásaimban nem kevés szerepe volt annak az aggodalomnak is, amelyet az utóbbi еду-két évtizedben a hagyományok pusztulása miatt éreznek a néprajz kutatói. Voltaképpen már majd csaknem száz éve hangoztatják a gyűjtők a népköltészet, a népszokások, hiedelmek, stb. megmentésének huszonnegyedik óráját. A közelmúltban a népi kultúra iránti soha eddig nem tapasztalt - a társadalom legkülönbözőbb rétegeit magába foglaló - érdeklődés a népköltészet, a népdalok, a népzene előtérbe állítását, a gyűjtések, a kutatások kiterjedését, valóságos mozgalmát eredményezte. A népdalkiadványok nagy száma lát napvilágot, szakképzett és önkéntes gyűjtők százával, ezrével jegyeznek le népdalokat, különböző intézmények, kommunikációs fórumok tűzik műsorukra, előadásokra és versenyekre a népdalokat és a népballadákat. Ennek a mozgalomnak a tudományos és a közművelődési jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Tudományos szempontból azonban az is megállapítható, hogy a népdalanyag egyre inkább nivellálódik, 7 http://www.hungarikum.hu/hu/content/kodály-módszer Letöltés ideje 2019.12.13. 8 Kormányzat - Agrárminisztérium - Hírek Letöltés ideje 2019.12.13 9 Klasszikus magyar nóta | Hungarikumok Gyűjteménye Letöltés ideje 2019.12.13
