Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)

Lasznki-Széles Gabriella: Egyházi öltözékek, miseruhák Gölle és Kigyalán községekben a 18-21. században

314

LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA

20-21. ábra. Rózsaszín hímzésű miseruha (Gölle)

22-23. ábra. Lila pluvialé (Gölle)

egyik vásárolt, régiek ma már nincsenek használva.

Könnyű viseletűek, ma használatosak: liliommal díszitett, világoskék miseruha (29. ábra); aranyszínű miseruha, közepén fehér alapon aranyszínű cérnával varrott, úrihímzés jellegű (30. ábra); szőlőfürttel díszített palást (31-32. ábra); egyszerű fehér palást, mai irányzatot képviseli (33-34. ábra); fehér ing (35. ábra); fehér selyem miseruha, aranyfonállal varrt szőlőfürttel és búzakalásszal, kámzsanyakkal (36. ábra). Göllei hívek által varrottak.

Kisgyaláni templomban található miseruhák

A miseruhákat Bodóné Antal Gabriella (1973) a templom gondozója vette elő, és fordította ki, ebben a sorrendben ahogy Lanszki Péter lefényképezte őket.

Jelen volt Bóna Lászlóné (Széles Rózsa 1930) aki minden egyes miseruhával kapcsolatosan megosztotta velünk emlékeit. Nem is gondolná az ember, hogy mennyi szorgos kéz kell hozzá, mire elkészül egy miseruha. Ehhez is kell a közösség összetartása: anyag vásárlás, szabás, varrás, hímzés, adományozás. Minden jól elvégzett munka után az ünnep is kedvesebb. Örömmel tölti el az unokákat is ha tudják, hogy történetesen a szentmisén a plébános által viselt miseruhát, épp az Ő hozzátartozója hímezte.

Zöld miseruha (37. ábra): „nyári időszakban, évközi vasárnapokon, júliustól Katalinig használatos. Forró Szilárd adománya. ”

Piros miseruha (38. ábra): „Pünkösdkor, Karácsony másnapján, Szent Köröszt felmagasztalásakor viseli a plébános. 2000-es években vásárolt miseruha.”