Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lasznki-Széles Gabriella: Egyházi öltözékek, miseruhák Gölle és Kigyalán községekben a 18-21. században
EGYHÁZI ÖLTÖZÉKEK, MISERUHÁK GÖLLE ÉS KIGYALÁN KÖZSÉGEKBEN A 18-21. SZÁZADBAN 309 „A katolikus főpásztor alakja a veszprémi püspökség számára egyházszervező munkássága miatt emblematikusnak tekinthető, azonban működése nem csupán a katolikus egyház helyzetére volt befolyással, hiszen az alapvetően meghatározta az egyházmegye területén élő más felekezetű lakosság életét is. Politikai tevékenysége pedig országosan ismert alakjává teszi a 18. század történelmének.”28 Gazdasági felvirágzás nélkül nincs előrelépés. „Mihalik Béla kutatásaiból tudjuk, hogy Bíró Márton hatékony gazdasági üzem kialakítására törekedett a püspöki uradalmakban. (...) A kontraktualista és urbárium szerint szolgáló falvak terheit igyekezett egymáshoz közelíteni, s a gazdaság fejlesztését számos beruházással segítette. Padányi Bíró Márton levele gróf Nádasdy Lipót Flórian királyi kancellárhoz, is a nem öncélú fejlesztést igazolja: Más helyütt is, anyaegyházakban és leányegyházakban egyaránt reparáltattam templomokat. Végezetül ezeknek a templomoknak, s különösen a veszprémi székesegyháznak különböző értékes szent edényeket, ruhákat és eszközöket ajándékoztam s készíttettem.’’29 „A veszprémi egyházmegye a 18. század folyamán - ha túlzással is, de talán mondhatjuk így - címzetes püspökségből jól megszervezett, virágzó egyházmegyévé vált. Ennek a folyamatnak a vizsgálata több szempontból is érdekes. A plébániaszervezés dinamikájának meghatározása elmozdulást jelenthet a korábban csaknem kizárólagos mennyiségi szemlélettől, s az alapított plébániák számánál jobban értékelhetővé teszi egy adott időszak szervezési tevékenységét. (...) A pécsi püspökséggel szemben a veszprémi egyházmegye területi nyereséget és veszteséget is elkönyvelhetett a középkori állapotokhoz képest. Törökkoppány, Attala, Gölle, (...) Okorág kerültek a középkori pécsi egyházmegyétől a 18. században a veszprémi egyházmegyéhez. A két egyházmegye somogyi határszakasza katolikus szempontból missziós területnek számított, ahol a plébániák mellett a korszak egészében a szerzeteseké volt a főszerep.”30 Egy kis életkép is fennmaradt az utókor számára Gölléből, amely a katolikus egyház megerősödését hivatott bizonyítani a 18. században. „A jezsuitáknak állandóan résen kellett lenniük, egyrészt nehogy valamelyik licenciátus távozásával református prédikátorok foglalják el a plébániát, másrészt, ha egy falu protestáns lelkészi állása megürült, licenciátust küldtek oda, hogy megszerezzék az adott hely lelkipásztori hivatalát, (...) prédikációs köteteket juttattak a kocsisnál tanultabb licenciátusoknak is, ebből kellett felolvasniuk az adott napra szóló prédikációt. Arról, hogy ezek mely művek voltak, csak egy adattal rendelkezünk. Göllén a nép által Miklós deáknak szólított Jókay Miklós Illyés István hitelemző könyvét és a Pázmány-féle postillákat olvasta fel. Ez utóbbin cseppet 28 https://library.hungaricana.hu/hu/view/VESM_31/?pg=6&layout=s 3 Letöltés ideje: 2018.05. 05. 29 u.o. 30 file:///C:/Users/User/Downloads/hermann_istvan_a_veszpremi_ egyhazmegye_igazgatasa_%20(2).pdf / Letöltés ideje: 2018.05. 05. sem csodálkozhatunk, mivel Pázmány prédikációgyűjteménye még száz évvel első megjelenése után is a legnépszerűbb és legmagasabb színvonalú ilyen jellegű mű volt Magyarországon. (...) Padányi Bíró Márton veszprémi püspök beszéd gyűjteménye, amelyet egyházmegyéjében nyilvánvalóan terjesztett el, már abban a korban keletkezett, amikor a licenciátusok működését a papság számának emelkedése feleslegessé tette.”31 A 19-21. századi miseruhák Göllében „A 19. században a mechanikus gépek adta tömegtermelés lassan kiszorította a míves, gazdagon megmunkált, drága kézi szövéssel, illetve különleges hímzéssel készített, egyedi papi öltözékeket. A20. században, a liturgikus mozgalom megindulásával ismét kezdtek visszatérni az eredeti, egész testet beborító, kevésbé díszített, ovális alakú miseruha-formákhoz. (...) Régen is voltak és ma is léteznek regionális különbségek, amelyek egyértelművé teszik számunkra, hogy az alapvető egység mellett sokféle változata létezik a liturgikus öltözéknek, és ezeket semmiképpen sem szabad egyformává tennünk.’’32 Ez időben, térben eltérő gyorsaságban ment végbe. Községeinkben, még a közelmúltban is előbb döntött úgy a közösség, mint akár egy évszázaddal ezelőtt, hogy megvarratja, kihímezteti a miseruhát vagy az oltárterítőt. Ma már a készen vásárolt miseruhák a gyakoribbak. A19. század folyamán a színek szerepe meghatározóvá vált. „Annak, hogy a szakrális öltözékek különböző színűek, az a célja, hogy külső eszközökkel is kifejezzék a hit misztériumainak sajátos vonását, és a keresztény életnek azt a jelentését, amelyet a liturgikus év folyamán ünnepelünk. (...) A szín, más elemekkel együtt teremti meg egy szertartás jellegét. Látszólag másodlagos, mégis meghatározó, mert elsőként szól, és beszédesebb a szavaknál. A szín a liturgikus nyelv nem verbális részévé válik; szimbolizmusa segítheti jobban megérteni a bemutatott misztériumot. Ezen kívül a színek szimbolikája bevezet a liturgikus év dinamikájának és változatosságának pedagógiájába, a krisztusi üdvösség misztériumainak ünneplésébe, kifejezi a keresztény élet értelmét. (...) A fehér színt használjuk a szertartásokon és a miséken a húsvéti és a karácsonyi időben. Ezenkívül az Úr ünnepein, kivéve azokat a szertartásokat, amikor a kínszenvedésére emlékezünk; a Boldogságos Szűz, a Szent Angyalok, a hitvalló szentek ünnepein és a rájuk való emlékezéseken, Mindenszentek ünnepén (november 1-jén), Keresztelő Szent János (június 24.), Szent János evangélista (december 27.), Szent Péter székfoglalójának (február 22.) és Szent Pál megtérésének (január 25.) ünnepén. A piros színt használjuk Virágvasárnap és Nagypénteken, Pünkösd vasárnap, az Úr kínszenvedésének ünnepein, az apostolok és evangélisták emlékünnepein, valamint a vértanú szentek ünnepein. A zöld színt használjuk az évközi időben mondott misé-31 https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/45552/Kd_ 10990.pdf?sequence=1 Letöltés ideje: 2018.06 02. 32 http://tar.liturgia.hu/Praeconia/Praec2014_2.pdf Letöltés ideje: 2018.06. 06.
