Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lasznki-Széles Gabriella: Egyházi öltözékek, miseruhák Gölle és Kigyalán községekben a 18-21. században
308 LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA 3-4. ábra. Aranyszállal hímzett miseruha (Gölle) „Boldog Gizella első magyar királyné példájára, az apostoli királyhoz méltó szíves anyai gondoskodás országos viszonylatban miseruhák ajándékozásával került kifejezésre. Hosszú uralkodása idején Mária Terézia irányításával leányai az udvari miseruha hímzőműhely közreműködésével készítettek számos kazulát nem egyszer paramentumot, vagyis a liturgikus öltözékek egész készletével gesztus értékű ajándékként örvendeztetett meg templomokat, püspököket és főpapokat egyaránt. Gondolok itt az Esztergomban őrzött ornátusra, melyet az Őt koronázó Esterházy Imre érseknek adományozott, a váci Migazzi-miseruhára, melyet felirata szerint 1773-ban saját maga készített színes virágokkal kedvelt bíborosának, s még abban az évben a kalocsai főszékesegyház is kapott egy búzakalászokkal, szőlőfürtökkel és virágokkal ékes remek miseruhát.”23 Mária Terézia uralkodása alatt a csendes ellenreformáció sikert aratott. Padányi Bíró Mártonról mondja tollba Mária Terézia, végrendeletének engedélyezése alkalmából: „igen kedvelt hívünk, főtisztelendő Padányi Bíró Márton veszprémi püspök." 24„Ez a kemény, energikus, 23 http://real-j.mtak.hU/1011/1/MagyarEgyhaztortenetiVazlatok_2005. pdf Letöltés ideje: 2018.05. 05. 24 https://library.hungaricana.hu/en/view/VESM_31/?query=biro&pg= 64&layout=s Letöltés ideje: 2018.05. 05. magyaros ember nem ismer megalkuvást. Oly heves támadást intéz a reformátusok ellen, minőre Pázmány ideje óta magyar egyházi fejedelem nem mutatott.”25 Kéziratban maradt község monográfiák közül Albin atya, Kaposhomok történetében Padányi Bíró Márton áldásos tevékenységét hangsúlyozza. „Padányi Bíró Márton az utolsó lovagló püspök. Délelőtt még Fehérváron bérmál, délután már Somogybán van. Szomorú időben vette át az egyházmegyét. Keserűen mondja, hogy pásztor vagyok nyáj nélkül. A hívek zömében protenstánsá lettek. Templomaikat elfoglalták. (...) Tájegységünk az erdők és mocsarak miatt a legjobban vészelte át a török rabságot. Legkorábban itt indul be az élet.”26 „A püspök egyházmegyei jelenléte, a káptalan viszszaállítása, a szerzetesrendek megjelenése és a világi alsópapság számának lassú növekedése a 18. század elejére mégis megteremtette a katolikus restauráció alapvető feltételeit. A hierarchia felépítésének kezdete tehát megtörtént, az egyházmegye népessége azonban nagyrészt még mindig protestáns volt.”27 25 https://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400468.htm Letöltés ideje: 2018.05. 05. 26 Horváth Imre Albin atya (1968-1986 között Kaposhomok plébánosa). Kaposhomok története Kézirat Bucsuszentlászló 2000 húsvét hétfője. 27 http://doktori.btk.elte.hu/hist/denesitamas/diss.pdf Letöltés ideje: 2018.05. 05.
