Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Berzy Péter: A Szibenliszt Bélának készült kanászbalta
A SZIBENLISZT BÉLÁNAK KÉSZÜLT KANÁSZBALTA 301 2. ábra. A kanászbalta 4. ábra. A balta felső része A balta készítője - eddigi információim szerint - számomra ismeretlen, szignója nincs a nyélen, de egy igen gyakorlott, ügyes kéz remekműve. Nagyon magabiztos késvezetés látható, igen kevés a „kifutott“, rontott karcolás nyom. A nyélen szereplő név leginkább a balta tulajdonosának a neve lehet, akinek készítették. Mivel Szibenliszt Béla (1852 Kőszeg - 1936 Várda) 1910-től várdai nyugdíjasként foglalkozott a helyi népszokásokkal, azokat összegyűjtötte és leírta, majd 1914-ben ezen dolgozatát Varga Sándor várdai tanítónak átadta, így érdeklődési köre alapján akár neki is készíthették a nyelet, egy régi, talán általa gyűjtött acél baltához. Mivel a név mint felirat a kompozícióba gondosan beleszerkesztett, nem valószínű hogy utólag karcolták bele a nevet. A név bekarcolása azonos kéz munkája lehet, mint a díszítések karcolásai, mivel a kompozícióba pontosan szerkesztett, karcolási technikája azonos az életfa motívumok és az alakok elkészítésével. Bár a készítő személye ismeretlen, feltehetőleg egy Várda környéki pásztorember lehetett, talán épp Szibenliszt Béla megrendelésére készítette a nyelet. A nyélen szereplő verset Szibenliszt gyűjthette, és talán megadta a nyél faragójának, hogy a fordított írású nevéhez hasonlóan ezt is illessze be a kompozícióba a pásztor alakokkal együtt. A név és a vers írásmódja egy korabeli stílusú folyóírás, amit akár a megrendelő 3. ábra. Spanyolozott díszítések rajza