Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Domokos Tamás - Páll Gergely Barna: Helix lucorum Linnaeus 1758 elterjedése, héjalaktana Budapest XI. és XII. (Hegyvidék) kerületében
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 07: 27-34 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2020 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2020.7.27 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm Helix lucorum Linnaeus 1758 (Mollusca: Gastropoda: Helicidae) elterjedése, héjalaktana Budapest XI. és XII. (Hegyvidék) kerületében DOMOKOS TAMÁS1 és PÁLL-GERGELY BARNA2 1H-1124 Budapest, Bürök utca 24-26., e-mail: tamasdomokos@freemail.hu 2Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézet, H-1022 Budapest, Herman Ottó út 15., e-mail: pallgergely2@gmail.com Domokos, T. & Páll-Gergely, B.: Distribution and shell morphology of Helix lucorum in Districts XI and XII, Budapest, Hungary. Abstract: According to social media network Helix lucorum prefers hilly country. We present morphometric results for five populations of the Helix lucorum from lowland (Xl,n.) and hilly (XIIth) country. It has found the arithmetic mean of Helix lucorum height (H) and width (W) expand, but globosity approximately unchanged by height above see level. Keywords: abundance, biometrics, globosity (W/H), frequency distribution curve, shell morphology Bevezetés 1986-ban Nagy Lóránt Szófia környékéről, a bulgáriai Vitosából kaposvári kertjébe - kísérleti céllal - néhány példány fehérsávos éticsigát (Helix lucorum) telepített (VARGA 1995). Ez a faj akkor még igencsak kuriózumnak számított hazánkban, és sokan nem is hittek abban, hogy a főleg mediterrán területekre jellemző faj hazánkban is megveti majd a talpát. Az elmúlt 33 év alatt jelentősen megváltozott az általunk bemutatásra kerülő faj inváziójának, migrációjának a megítélése (Varga et al. 2010, Bodor 2014, Domokos 2005, 2014, Páll-Gergely etal. 2019). Páll- Gergely Barna és munkatársai egy közösségi média weboldalon (Facebook) végzett adatgyűjtést Budapesten a cirádás éticsigával (Cornu aspersum) párhuzamosan. A felmérés konklúziói eklatánsán bizonyítják mindkét faj térnyerését. Ez a munka Budapest 44 pontjáról közli a Helix lucorum előfordulását. A nem várt mennyiségű faunisztikai adat többek között a következő kérdéseket veti fel az olvasóban. Mivel magyarázható a Helix lucorum sikeres adaptációja? Miért csekély az ismert vidéki populációk száma? Egyes előfordulási helyein mekkora abundanda értékek jellemzik? Mennyire változatos a vizsgált faj héjmorfológiája? Hibridizál-e a honos éti csigánkkal (Helix pomatia Linnaeus, 1758)? A korábban citált irodalmak alapján az első két kérdésre már születtek válaszok. Ezek ökológiai és etológiái alapon magyarázták a Helix lucorum sikeres migrációját. Egyrészt a klíma mediterránosodása, a nagyvárosok amúgy is magasabb átlaghőmérséklete, másrészt az évi dormanciájának éti csigához viszonyított csekélyebb ideje eredményezi a sikeres „konkvisztádorkodást”. A fővárost hatalmas, migrációt megkönnyítő élőhely sokasága, valamint nagy diverzitású és dinamizmusú kertkultúrák jellemzik. Az előbb soroltak kevésbé jellemzőek a vidékre, ráadásul az ottani adatok nem szisztematikus felmérés, hanem ad hoc megfigyelések, észrevételek, betelepítések szüleményei (a facebookos felmérés kifejezetten a budapestieket célozta). A válasz nélkül maradt kérdésekre (abundanda, héjmorfológia, hibridizáció) jelen írásunkban szeretnénk feleletet adni. Anyag és módszer Gyűjtőhelyek, minták Amint az 1. ábrából is kiderül, a Helix lucorum Budát preferálja, talán történeti okokból, ott terjedt el a behurcolt faj. Buda következő kerületeiből jöttek a közösségi médiahálózatos visszajelzések: II., III., XL, XII. Ezek közül - a találatok száma alapján - a XII. kerület (Hegyvidék) látszott alkalmasnak arra, hogy olyan biotópokat keressünk, amelyekben előforduló populációk sokasága/egyedszáma alkalmas a megfelelő morfológiai karakterisztikák nyerésére. A XII. kerület 2018-as és 2019-es bejárása során a következő helyeken sikerült a fehérsávos éticsiga jelenlétét megállapítani: Apor V. tér, Böszörményi u., Bürök u., Diana u., Farkasréti temető, Fodor u., Jagelló út, Mártonhegyi út, Mártonlaki u., Nárcisz u., Németvölgyi lépcső, Ormódi u., Stromfeld A. u., Szépkilátás u., Szendi árok, Szendi u., Tállya u., Tamási Á. u., Zólyomi lépcső. Az itt sorolt előfordulási helyek közül - tekintettel az egyedszámokra - egyeléses vizsgálatra a következő biotópokat találtuk alkalmasnak:- Apor Vilmos tér, a Jagelló út és a Németvölgyi út megközelítően a Vas Gereben utcáig terjedő, közel 500 m-es hosszú és, D-ies DK-ies expozíciójú völgyszakasza (- 75 000 m2). Az egyre meredekebben lejtő 5-20 m széles löszgyepet itt-ott fák és bokrok tarkázzák, így lehetősége van a fehérsávos éticsigának a számára szárazabb időszakban napozó-, illetve menedékhelyet találnia. Búvóhelynek - tapasztalatunk szerint - elsősorban az ördögcérna bokrokat preferálják. A gyűjtés időpontja: 2019. 06. 22. A gyűjtött holt példányok száma: 33. AMSL (tengerszintfeletti magasság): 173 m.- Bürök u. 34-36. A Bürök u. és a Németvölgyi lépcső felé eső betonkerítés zugában, egy magas épület közelében található biotóp. A DK-felé lejtő elzárt park megközelítően 50 m2-es bokros részét a kerítéssel egyetemben vadszőlő borította be. Ezt a biotópot találtuk a legfedettebbnek és legárnyékoltabbnak.
