Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Nagy Gábor: "Kiugrás" az ismeretlenbe. Az 1944-ben Mezőcsokonya területén lezuhant angol szállító repülőgép és legénységének története
252 NAGY GÁBOR 1. ábra. Az egyetlen ismert fotó a szerencsétlenül járt FS-S jelű JP286 szériaszámú Halifax Mk ll-esről. (Forrás: http://aircrewremembered. com/bird-surray. html). nek. így hát hagytam őket. Később a taszári reptérről egy pilóta főhadnagy érkezett, aki azt mondta ő lőtte le a repülőt. Felültetett a szárnyra majd az egyik motorra és készített egy-egy fotót. Azt ígérte hoz belőlük, de soha nem jött vissza. A nyolc repülős összeégett holttestét szekérrel vitték a falu temetőjébe, ahol közös sírba temették őket. Sírjaikat tisztességgel gondozták. A háború után eljöttek értük, kihantolták őket és elvitték. Azokat a helybélieket, akik a sírt gondozták az angolok megjutalmazták.” Az évek múlásával, még ha apránként is, de gyűltek az adatok. A RAF Múzeumhoz és különböző veterán szervezetekhez írt leveleim nem maradtak eredmény nélkül. A 2000-es évek elején levelet kaptam a gép rádiósa, Arthur Archer Lee testvérétől, aki fényképeket és dokumentumokat is küldött. Az internet térhóditásával új távlatok nyíltak. Életre hívtak egy honlapot, amely a 148. század történetével foglalkozik, ahol a tagok szinte naponta közölnek új információkat és dokumentumokat. Én is hamar a tagok között tudhattam magamat és az addig „rejtélyes” eset egyre gyorsabban bontakozott ki. Mindezt pedig az koronázta meg, amikor levelet kaptam a gép pilótájának lányától, Penelope Bird Barnardtól. Az összegyűjtött anyagokból közel 20 év kutatása után végül egy olyan történet bontakozott ki, ami a legelképesztőbb volt az általam kutatott esetek közül. Egyedül, a sötétség leple alatt A németek által megszállt országok területén titkos ellenállási mozgalmak szerveződtek, amelyeket a szövetséges légierő a kezdetektől fogva megpróbált támogatni, ám a hatalmas távolság miatt a siker korlátozott volt. 1943 őszére Olaszország déli területeinek felszabadításával angol és amerikai repülőezredek vették birtokba a németek által elhagyott reptereket, ahonnan már Lengyelország, Jugoszlávia, Görögország és Magyarország is elérhető távolságba került. A RAF a partizánok és a földalatti mozgalmak megsegítésére illetve ügynökök eljuttatására különleges feladatú egységeket állított fel. Közülük talán a legismertebb a teljes egészében lengyel személyzetből álló 1586. Flight volt, akikre többek között a Varsói Felkelés légi támogatásának oroszlánrésze is hárult. Hamar világossá vált, hogy egyedül nem fogják tudni ellátni a feladatot, így további egységeket is bevontak, köztük a 148. századot. A túlnyomó részt teherszállításra átalakított Handley Page Halifax gépekkel működő századok támaszpontja az olaszországi Brindisiben volt, ahonnan éjszakánként magányosan, vadászkíséret nélkül indultak útnak. A kockázat óriási volt. Az elsötétített városok felett már a navigáció sem volt egyszerű, de az igazi veszélyt a mindenütt ólálkodó német éjszakai vadászok jelentették. A célterületet elérve a gépeknek alacsonyra kellett ereszkedniük és olykor többször is át kellett húzniuk a terület felett, mire kioldhatták terhüket. Ha sikerült célba juttatni a szállítmányt a veszély még korántsem ért véget. A hazaút a megszállt országok felett újabb izzasztó órákba telt, kémlelve az őket körülvevő sötétséget, amelyből bármelyik pillanatban előbukkanhatott egy prédájára váró éjszakai vadász (2. ábra). Az ellátmányok szállítása mellett azonban egy olyan feladat is rájuk hárult, amelyek egyes dokumentumai nem csak a háborút követő évtizedekben, de még ma is szigorúan titkos minősítésűek: titkos ügynökök eljutatása a megszállt területekre. Az ilyen bevetéseket az úgynevezett SOE (Special Operations Executive - Különleges Hadműveleti Csoport) részleg dolgozta ki, az ügynökök ledobásáért pedig az erre kijelölt századok feleltek. A titoktartás rendkívül szigorú volt. Még a repülőszemélyzet sem tudott semmit az ügynökök személyéről, céljáról és feladatáról, sőt legtöbbször nem is látták őket! Az ilyen bevetéseknél már a gépbe szállás is más volt, mint a megszokott.
