Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)

Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2018-2019-ben

222 HONTI SZILVIA, BALOGH CSILLA, BELÉNYESY KÁROLY, GALLINA ZSOLT, GULYÁS GYÖNGYI, MOLNÁR ISTVÁN, NÉMETH PÉTER GERGELY, SOMOGYI KRISZTINA ÉS VÉGH ANDRÁS Persze lehet, hogy mindez az erős eróziónak köszönhe­tő, hiszen padlószinteket sem tudtunk megfigyelni. De a kályhaszemek jellegzetes töredékeinek hiánya is inkább a gazdasági épületek felé tereli az elképzeléseinket. A feltárt terület közvetlen közelében fekvő falusi templom teóriája sem igazán meggyőző. A felszínen ugyan vannak humán csontmaradványok, de tömege­sen sem ezek, sem pedig a jellegzetes kísérő kisle­­let-anyag: pl. francia kapcsok, pártarugók, övcsatok, ruhadíszek, nem jelennek meg a feltárt területen, vagy a terepbejárások gyűjtéseiben. Ha a téglatörmelékes felszín mégis egyházi intézményt jelez, a köré temet­kező populáció bizonyosan nem vetekedhet egy át­lagos település templom körüli temetőjével. Pedig az előkerült érmék és kisleletek a telep 12-16. századig tartó folyamatos használatáról vallanak. De ha nem egy ismeretlen középkori faluról beszé­lünk, akkor még mi lehet mindez? Ha hihetünk a fel­­tételezéseinknek, és itt kifejezetten gazdasági épüle­tekkel jellemezhető, komplex épület-csoportokról van szó, akkor valójában nem kell homályos fejtegetések­be bonyolódnunk a megoldást illetően. M. Aradi Csilla a Somogy megye egyházszervezetét bemutató hiánypótló munkájában külön fejezetet szen­tel az egyházbirtokosságokhoz kapcsolódó jószágigaz­gatóságoknak.29 Ez egy, az általában erősen tagolt egy­házi birtokállomány gazdasági irányítására, felügyele­tére szolgáló intézmény, ahol gyakran kisebb kápolnát, szerzetesházat (cenobium) is alapítanak, és a gazdag forrásanyag ellenére tulajdonképpen ismeretlen szá­munkra. De a feltárt jelenségeket szemlélve könnyen lehet, hogy a források visszhangja éppen Vadépuszta középkori telepe lehet. Úgy tűnik a régészeti kutatás eredményei éppen ennek a jószágigazgatósági, illetve a középkori birtokközpont hálózat megértéséhez segí­tenek hozzá azzal, hogy a feltárt maradványokon ke­resztül bepillantást engednek az egyikük történetébe. A hipotéziseken túl természetesen ismernünk és látnunk kell a kutatás további kihívásait, amelyek el­sősorban a belső periódusok világosabb elkülönítését, a pincék feltöltésének okait és a birtokközpont életét, illetve annak esetleges Kárpát-medencei párhuza­mait vizsgálja,30 de az elsődleges közlés kifejezetten tudatosan használ merészebbnek tűnő, de logikus feltételezéseket. Bízva abban, hogy a későbbi forrás-, illetve régészeti kutatás és a leletanyag feldolgozás igazolja a fenti elképzeléseket, mindazonáltal a fenti­ek közlésével hasznos adatokat szolgáltathat a hazai medievisztika számára. Gamás - Jazvina (26638) Molnár István: Építés közbeni feltárás 2018 A lelőhely a Gamás községhez tartozó Jazvinapuszta házainál található. A 67-es úthoz tervezett szervizút által érintett lelőhelyet a 2015-ben végzett próbafeltárások a 29 M. Aradi 2017. pp. 13-15. 30 Pl. Tóth A. 2016. Az igazán izgalmas lelőhely esetében különösen érdekes lehet a birtokközpont korai és az alápincézett, 15. száza­di fázisának összehasonlítása a Vadépusztán feltárt épületekkel. területet fedő épületmaradványok miatt nem deríthették fel. 2018. májusában, régészeti megfigyelés közben, egy villanyoszlop állításához ásott gödörben került elő egy avar sír, ekkor vált ismertté a népvándorlás kori te­mető. A temető útépítéssel érintett részének, (egy kb. észak-déli és egy nyugat-keleti irányú útszakasz) feltá­rása októberben indult. Ekkor 101 sírt és egy őskori ob­jektumot bontottunk ki. A temető egy része közvetlenül az út mellé esett, ezt a sávot veszélyeztetettnek érez­tük, ezért itt „műsoron kívül” újabb 24 sírt tártunk fel. Az eredetileg legalább 24 sírsoros és legalább 500- 600 síros temető egy domb keleti oldalán fekszik (7. ábra a.). A temető déli, nyugati és keleti széle is nagy­jából meghatározható, egyedül az északi vége nem ismert. Jelenlegi ismereteink alapján úgy tűnik, legké­sőbb a 7-8. század fordulója körüli évtizedekben nyi­tották meg, és még a 9. században is használták. A te­mető keleti részén lévő korábbi sírok gyakran raboltak, a nyugatabbra lévő, fiatalabb temetkezéseket már nem bolygatták. A férfi sírok legszebb leletei veretes övékhez tartoztak (7. ábra b.). Több mellékszíjas, akár negyven veretet is tartalmazó övét találtunk, ugyanakkor néhány jóval kevesebb és nem összeillő darabokból álló, kissé szedett-vetett övgarnitúra is előfordult. Külön említést érdemel két arcábrázolásos veret (XIV. t. 8-9.), valamint pikkelymintás (XIV. t. 1-4, 14.) és indás övgarnitúrák. A férfi sírokban főleg vaskések, övcsatok, vaskarikák voltak. A nő sírokban a koponyánál sima és kettős S végű hajkarikákat, szőlőfürt díszű és gyöngycsüngős fülbevalókat találtunk (XlV.t. 5.). A korábbi időszakra egy rabolt sírból származó felhúzott lemezgömbös fülbevaló utal (XIV. t. 6.). A nyakon gyöngysorok voltak, amelyek dinnyemag alakú és színes pasztagyöngyökből álltak, de a nyakláncokra bronzkapszulákat (14. t. 7.) és más bronztárgyakat is függesztettek. A kézen gyűrűket, a csuklón karpereceket, a medence mellett orsógombo­kat, csont- és vas tűtartókat találtunk. Egyetlen sírban, egy gyermekében, volt edénymelléklet, amelybe egy vaskanalat tettek. Az elhunytak lábánál gyakran állat­csontokat, az egykori ételmelléklet maradványát, ritkán tojást találtunk. A sírgödrök általában fejnél-lábnál mé­lyítettek. A feltáráson a Rippl-Rónai Múzeum munkatár­sai közül Molnár István és Somogyi Krisztina régészek, Nyári Zsolt, Stunya Péter, Balla Krisztián, Cserép Ta­más, Szabó Domán, Papp Zoltán technikusok valamint Ricza Réka régészhallgató vett részt Gamás - Jazvinától északkeletre (91215) Gulyás Gyöngyi és Gallina Zsolt: Megelőző feltárás 2017 A lelőhely Jazvinapusztától északkeletre, közvetle­nül a 67. sz. út keleti oldalán, a Tetves-patak nyugati partján helyezkedik el. A 2.624 m2 nagyságú feltárt te­rületen összesen 54 objektum (64 stratigráfiai egység) került elő, melyek közül 27 gödör, 26 árok, 9 cölöphely és 2 épület volt. Korukat tekintve 7 kelta, 6 római kori, 9 kelta vagy római kori, egy középkori és 41 korhatá­rozó leletanyag hiányában ismeretlen korú, de valószí­nűleg kelta vagy római kori.

Next

/
Thumbnails
Contents