Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2018-2019-ben
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2018-2019-BEN 197 templom. A templom belső részéből és annak környékén feltárásra került a temető is, melynek leletanyaga a 16. századra keltezhető. A megfigyelések alkalmával már akkor is jól látszódott, hogy a temetőt a későbbi sánc cölöprendszere bolygatta meg. Az egykori Marót várának települése a vártól keletre helyezkedett el, az erődítményt a 16. században elpusztították, de a település lakott maradt. A már feltárt területek elhordásra kerültek, így a földvár nyugati része és az egykori templom is mára megsemmisült.9 A 2000-es években feltárt településobjektumok között kutak, nagyméretű gödrök, cölöphelyek/cölöpsorok, két árok, néhány kemence és két épület említhető meg.10 A 2017. évi kutatás az ismert lelőhely középső-keleti részét érintette. A szelvény igazodott a 2000-2002- ben feltárt templom, templomkörüli temető és földvár keleti széléhez. Északi irányból pedig a 2006. évi szelvény északkeleti szélét követte némi átfedéssel. A megkutatott 5237 m2 területen (IV. t. 1.) összesen 496 jelenséget tártunk fel, melyek közül 231 cölöphely és/vagy többtagú cölöpsor, 153 gödör, 73, a középkori temetőhöz tartozó váz vagy vázrészlet, 23 árok, 8 kút, 3 anyagnyerő gödör, két ún. gödörhulla, egy kemence, egy osszárium és egy épület(?) volt. A jelenségek késő középkoriak és törökkoriak (14-15. század és 16. század). A 2017. évi feltárás során megtaláltuk a Költő László által húzott 2 m széles, észak-déli irányú kutatóárkot, mely a földvár keleti oldalának sáncárkát (1151. objektum) vágta ketté. A földvártól keletre feltárt településobjektumok nagyon sűrűn, olykor egymást vágva kerültek elő. Ezek közül cölöpszerkezetes építmények, kutak, kisebbnagyobb méretű gödrök, anyagnyerő gödrök, néhány keskeny árok, egy kemence és egy félig földbemélyített épület említhető meg. Több, 2,5-3 m átmérőjű, közel 2 m mély gödröt is feltártunk, a vízgyűjtő gödrök kisebb csoportokban helyezkedtek el, általában a kutak mellett. Négy kútnál találtunk faszerkezetet. Az egyikben (1165. objektum), kb. 1,5 m-re a nyesési szinttől, négyszögletes alakban, élükön álló, egymásba csapolt deszkákból készített keretet, kútbélést figyeltünk meg (IV. t. 2.). A többi kút esetében a fabélés deszkái másodlagos helyzetben kerültek elő. A nagy mennyiségű cölöplyukak között, esetenként, rendszert is meg lehetett figyelni. Jól látszódott, hogy a települést sokáig használták, a már felhagyott gödrök és cölöphelyek szélébe vagy azokra újabb objektumokat alakítottak ki. A település objektumaiból nagy mennyiségű 16. századi kerámia került elő. A cserepek profilált peremű fazekakhoz, bögrékhez, pohár- és hagyma alakú kályhaszemekhez, fedőkhöz, tálakhoz és korsókhoz tartoztak, az egyik kútban egy ép korsót, egy másikban egész bögrét is leltünk. Néhány gödörből kerámia kehely talprésze is felszínre került. Főként a földvár sáncárkában (1503. objektum) zöldmázas, török kori 9 Reiszig Ede megemlíti, hogy „a hajdani falu helyéről több szekér téglát hordtak el s különféle fegyvereket és egy keresztet" (Reiszig 94.) 10 Költő 2003a; Költő 2003b; Költő - Dobó 2004, 237.; Magyar -Nováki 2005, 127.) korsó- és fültöredékek is voltak. Az itt élők életmódjára, táplálkozási szokásaira következtethetünk az állatcsontokból, melyek között szarvasmarha, sertés, szárnyas, juh/kecske és kutya fordult elő. A lelőhely igen gazdag volt fémleletekben is. A legáltalánosabb vastárgy az egyélű, rövidebb vagy hosszabb pengével rendelkező kés, de találtunk vaspántokat, ajtópántokat és szegeket is. Jó néhány gödörből bronzpénzek, deformálódott bronzlemezek, ólomtárgyak darabjai, továbbá övcsatok is napvilágra kerültek. A telepobjektumok egyik vermében két, 185-190 cm magas felnőtt férfi bedobott vázát bontottuk ki, akik közel egy időben kerülhettek a gödörbe. A település nyugati szélén megtaláltuk a földvár keleti oldalának széles kettős árokrendszerét (1129., 1151., 1196., 1503. objektum), a palánk (1270., 1449. objektum), a délkeleti és az északkeleti bástya még megmaradt alapozó árkának (1262-1263. objektum) nyomait (IV. t. 3.). Az egykori - mára elbányászott - templom keleti oldalán 2-3 rétegben egymásra temetett vázakat tártunk fel. Az elhunytak nyugat-keleti tájolásban, háton, nyújtott helyzetben helyezkedtek el. A kartartásban több variációt is megfigyeltünk: mindkét kar az áll alá hajlítva; mindkét kar a hasra fektetve; a bal kézfej a szív fölé, a jobb kar a hason, ill. mindkét kar a combok mellé vagy a kézfejek medencére történő fektetése. Koporsóra az a néhány vasszeg utalt, melyet egy-két váz mellett leltünk. A több mint hetven temetkezés mellől alig került elő leletanyag. Két, 8-10 éves kislány koponyáját egykor bronzveretekkel ékített párta díszítette, továbbá két sírban bronz ruhakapocs, két másik sírban egy-egy vas övcsat, egy erősen bolygatott váz mellkasán pedig egy bronz ruhaveret volt. Az egyik pártás gyermek (1359. objektum) viszonylag gazdagabb mellékletekkel bírt, nyakába kásagyöngyökből fűzött láncot raktak, egyik ujját ezüst pántgyűrű díszítette, bal medencéjén pedig egy bronz övcsatot leltünk. A 2017. évi feltárás alkalmával több építési/települési periódust tudtunk megállapítani, illetve tisztázni a feltárt árokrendszerek, a cölöpszerkezetes erődítés és a sírok időrendje alapján. 1. A legkorábbi lelethorizonthoz a 14-15. századi templom és a temető tartozott.11 Ennek egy sajátos nyomát, egy ún. osszáriumot is leltünk (IV. t. 4.). A korábbi sírok csontanyagát egy mély, kútszerű gödörbe helyezték, majd betemették. Az osszáriumból (1447. objektum) közel 30 egyén maradványa került elő. 2. A következő periódusban, a török kor elején vagy azt közvetlenül megelőzően megépülhetett a földvár. Ehhez tartozott egy igen széles, még lepusztult állapotában is 5-6 m széles és 150-170 cm mély külső árok (1129., 1196. objektum).11 12 11 Valószínűleg erre utal 1433-as és 1436-os említése „Kis-Maróth” Szent Adorján tiszteletére szentelt templomának (Békefi 1907, 101., Költő - Dobó 2004, 237.). 12 1548-ból Marót várát említik, abban az összefüggésben, hogy Nádasdy Tamás főkapitánynak meg kell szemlélnie, és ha szükséges le kell romboltatnia (Pálffy 1999, 104, 359. j.; Költő - Dobó 2004, 237.).
