Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Molnár István: A kaposvári vár
172 MOLNÁR ISTVÁN Irodalom Basics В. 2002: A török kori várábrázolások hitelességének kérdése. - In: A Hódoltság régészeti kutatása. Budapest, pp: 43-50. Bonfini, A. 2005: A magyar történelem tizedei, (ford. Kulcsár Péter) - Budapest 1995. Deák Varga D. 1993: Hol rejtőzik Kaposvár vára. Somogy Megye Múltjából - Levéltári Évkönyv 24: 31-46. Dénes J. 2015: Kaposvár török kori felmérése. - Djnaplója blog 2015. https://djnaploja.wordpress.com/2015/03/08/kaposvar-torok-korifel meres el Domokos Gy. 1999: Törökkori várrajzok Stockholmban. Beszámoló a stockholmi Királyi Hadilevéltárban végzett kutatásról. - Hadtörténeti Közlemények 112. (1999 1. sz.): 112-116. Engel P. 1996: Magyarország világi archontologiája 1301-1457 l-ll. - Budapest. Cselebi, E. 1908: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. II. 1664-1666. Fordította, jegyzetekkel ellátta Dr. Karácson Imre. (Török-magyar kori történelmi emlékek. II. írók.) - Budapest, 1908. Feld I. 2014: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. - Századok 148. évf. 2. sz. Fügedi E. 1977: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. - Budapest. GyőrffyGy. 1975: Kaposvár az Árpád-korban.-In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, pp: 63-73. Hoss J. 1948: A kaposvári plébánia története. - Veszprém. Kiss G. 1984: Török hadak Magyarországon 1526-1566. Kortárs török történetírók naplórészletei. Fordította Thury József, fordítását válogatta, jegyzeteit bővítette Kiss Gábor. Budapest. Kisari Balla Gy. 1996: Török kori várrajzok Stockholmban. Budapest 1996. Komjáthy M. 1975: A középkorvégi Kaposvár. — In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, pp: 75-92. Költő L. 1999: Kaposvár, Ady Endre 15. - In: Marton Erzsébet és Kisfaluéi Júlia (szerk.): Régészeti kutatások Magyarországon 1999. Budapest 2000. p. 215. Kubinyi A. 1973: A kaposújvári uradalom és a familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához) -Somogy Megye Múltjából, Levéltári Évkönyv 4: 3-44. Magyar K. 1988: A középkori kaposvári vár és város története. - In: Laczko András (szerk.): Tanulmányok Kaposvárról. Kaposvári kiskönyvtár 5. Kaposvár, pp: 3-36. Magyar K. 2004: A kaposvári vár területén végzett régészeti kutatások eredményei. -Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 187-222. Magyar K. 2007: Kaposvár, Vár utca. - In: Kisfaludi Júlia (szerk.): Régészeti kutatások Magyarországon 2006. Budapest 2007. pp: 13-215. Magyar K. 2008: Kaposvár, Ady Endre utca. - In: Kisfaludi Júlia (szerk.): Régészeti kutatások Magyarországon 2007. Budapest 2008. p. 233. Magyar K. és Nováki Gy. 2005: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár. Manone, C. 1686: L’Ungheria Vendicata. Milano. Molnár I. 2019: Rövid beszámoló a kaposvári várnál 2018-ban végzett régészeti feltárásról. Archeológia - Altum Castrum Online 2019. https://archeologia.hu/content/archeologia/641/molnar-kaposvar.pdf Molnár I. 2020: A kaposvári vár régészeti kutatása 2019-ben. - Castrum 2020. Megjelenés alatt Oross A. 2005: Az 1702. évi Magyarországi várrombolások (tervezet és valóság). Vázlatos áttekintés. - Castrum 2: 89-100. Panceri, G. A. 1687: Continuatione de successi nell’Ungheria. - Milano. Rossi, G. G. DE 1687: Teatro della Guerra contra il Turco. - Rome. Szalai В. 2001: Magyar várak, városok, falvak metszeteken 1515-1800. I. kötet A mai Magyarország. Budapest 2001. SzakályF. 1975: Kaposvár a török időkben.-In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, pp: 93-138. Szatlóczki G. 2016: Elfelejtett végvári hősök, Zrínyi Miklós és Szondi György kortársai. - In: Misseles, a 16-17. század hétköznapi történelme. Várháborúk kora blog 2016. https://missiles.blog. hu/2016/03/26/az_elfeledett_vegvari_hosok_zrinyi_miklos_es_ szondy_gyorgy_kortarsai Szatlóczki G. 2016a: Vár a várban. A várak népe és a mezei hadak a 16. század közepén I.A várak népe. - Missiles, Szeged. Tímár P. 2016: A Győr nembeli szerdahelyi család története, birtokai és okmánytára. -Szeged. Thury J. és Kiss G. 1984: Török hadak Magyarországon 1526-1566. Kortárs török történetírók naplórészletei. Thury József fordítását válogatta jegyzetekkel bővítette Kiss Gábor. Zádor M. 1964: Kaposvár. - Budapest. Waldtmann, J. J. & Kraus, U. 1696: Admirables efectes de la providencia sucedios en la vida de Leopoldo primero ... Milano. The Castle of Kaposvár ISTVÁN MOLNÁR Kaposvár Castle was built on an island-like protrusion emerging from the flood basin of the Kapos. The environment due to the water regulations of the 19. C. changed to a large extent, but on older maps the boundaries of the island are predictable. The castle was already standing by 1387, and was in the possession of various noble families until 1555, while between 1555-1686 fell under Turkish rule. Today the castle entirely perished, on its remains a factory was established and only minor walls survived. During our excavation conducted in 2019 we tried to locate the still existing remains and to determine the the building periods of the castle. The earliest phase was a 11,8x11,8 m tower built from bricks with stone base. Later, with the establishment of further brick walls a 35x37,5 m wide courtyard was formed. The island was devided by ditches. In the earlier phase wooden buildings of lighter structure stood in the courtyard. In the 15. C. a palace wing was formed on the Western part. Outside the walls encircling the court, around 3,6- 3,8 m further new brickwalls were built, and surrounding a wide ditch was constructed. On the NE-ern corner a tower was installed around the turn of the 15-16. C. Due to the danger of Turkish attacks in the 1540-s, 15 m far from the brickwalls palisade walls were formed. Part of this palisade - most probably a bastion was unearthed during the excavation. The lower part of the wooden structure was preserved due to high groundwater. In the ground, lines built up of poles of 20-50 cm in diameter followed each other around 10 m wide, and were connected by weaving and tapping. The structure was stabilized by transverse beams, and we could detect that wickers and boards were placed between the lines of poles and the clay was tamped on it. A shrinking, on the top 3 m wide ditch with outer slanting poles was deepened on the outer side of the palisade. The palisade was constantly renewed during the Turkish rule.
