Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Molnár István: A kaposvári vár
A KAPOSVÁRI VÁR 171 22. ábra. A palánk újkori vezetékek által rombolt maradványai a belső oldal felől fényképezve. A sziget nyugati felén lévő külső palánkról kevesebbet tudunk, a palánkfal húzódhatott a víz szélén vagy valamivel bentebb is. A Vár utca nyugati részén és a benzinkútnál talált cölöpök71 ide tartozhattak. A külső palánk tehát nem vette körül mindenhol a belső várat, csak attól keletre, északkeletre húzódott. A belső palánkot a török foglalás után folyamatosan újítgatták, erre utal a talált leletanyag, de a betöltésben és a faszerkezet maradványain is látható ennek számos jele, így pl. a külső oldal megújított részén már nem csapolták meg a cölöpöket. A Grynaeus András által végzett dendrokronológiai vizsgálat eredménye alapján a külső cölöpsor megújított, már nem csapolt cölöpsorából származó cölöp kivágásának legkorábbi lehetséges időpontjaként az 1616. évet adta, ami már a török uralom alatti javítgatás nyoma. A belső oldalon meg is szélesítették a palánkot. A téglavár körüli, palánkon belülre került árkot már a törökök betölthették, a rajta tégladarabokból járószintet alakítottak ki. A belső várban biztosan török épület nyomát nem ismerjük. A délkeleti sarokban a középkori falak közé két lépcsőben egy újkori épület épült. Ennek északabbi helyisége mindenképpen a 18-19. században épült, esetleg a déli részénél gondolhatunk török kori eredetre a Magyar Kálmán vezetett feltárás során itt talált leletanyag alapján.72 71 A benzinkútnál előkerült cölöpökről: Magyar 2004. 192. 72 Magyar 2004. 190. A délkeleti sarokban kialakított korábbi helyiség esetleg a megmagyarázná a Manone féle rajzon látható délkeleti négyzetes tornyot, de a középkori falak közé beépített fal elég gyenge minőségű és ferde helyzetű. A sziget keleti részén, a korábban a magyar katonaság által belakott külső palánkon belül alakulhatott ki a muszlim városrész. A kamarai összeírásban leírt hosszú utca feltehetően a kifli alakú terület hossztengelyében, ívelten húzódott. A külváros Erődített városra csak a török kortól van biztos adatunk, ekkor palánkfallal körbevett, rácok és katolikusok lakta városrészt említettek. Ez már nem fért el a szigeten, attól keletre, északkeletre, a mai belváros felé lehetett. A török kori városnak nem sok közvetlen kapcsolata lehetett a korábban valahol a közelben lévő Omakkal. Utóbbi a forrásokból az 1540-es években eltűnt, a vár ostromakor sem említettek települést a vár mellett, a falu ekkorra elpusztulhatott. A török korban főleg a Balkánról érkezett lakosokkal alakult ki az új település, amelyet a források városkának említenek,73 tehát elég kicsi lehetett. A városka biztos nem ért át a Kapóson, ahogy utaltam rá a kataszteri térképek alapján nagyjából sejthető a nyugati északi és déli határa. A várost délről a Kapos és széles ártere, nyugatról a Kapos és a bele futó vízfolyás (a mai Malomárok előde) és a berek határolta. A berek északon túlnyúlt a vízfolyáson, a mai Városliget és a Malomároktól keletre lévő áruházak által elfoglalt terület is víz alatt volt. A várost így északi oldalán is részben a berek határolta. A török kori városka keleti határát legtöbbször a Berzsenyi utcáig, a Plázáig valószínűsítették, míg Tímár Péter a mai Kossuth térre tette. A régészeti adatok egyelőre nem segítenek megválaszolni a kérdést.74 A város néhány objektumát Magyar Kálmán tárta fel a Plázától délre lévő telken. A városban itt-ott előkerült famaradványok is nehezen értelmezhetőek, mert nem csak a palánkfalak épültek faszerkezettel, de a házak, hidak és utak is. Az Ady utca nyugati végénél talált útként azonosított famaradványok75 lehetnek akár a városfalon belüli akár azon kívüli út maradványai. Az egykori felszín a jelentős, több méteres feltöltődés miatt pontosan nem rekonstruálható, de az Ady Endre utca ma is erősen nyugatra lejt, a múltban ez még inkább így lehetett. Ha a város határa a Berzsenyi útnál volt, az árokban víz folyhatott, míg a mai Kossuth térnél inkább már csak száraz árok lehetett. A földrajzi helyzet alapján leginkább a Berzsenyi és Ady Endre utca találkozásához valószínűsíteném a város keleti végét, de biztosan csak további kutatások után lehetne mondani. A hányatott sorsú, majdnem teljesen megsemmisült várral kapcsolatban a legkedvezőbb változás a beleépült gyárépületek 2018-ban történt elbontása volt. A tervek szerint a területen egy parkot fognak kialakítani, ahol a vár téglafalak maradványai is megtekinthetők lesznek. 73 Hoss 1949.9. 74 A múlt század elején a Berzsenyi útnál állítólag megtalált kapumaradványokról szóló beszámolók nem ellenőrizhetőek. 75 Költő 1999., Magyar 2008.
