Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)

Molnár István: A kaposvári vár

A KAPOSVÁRI VÁR 157 amelynek lakossága részben ortodox részben katolikus volt, valószínűleg az utóbbiak is a Balkánról érkeztek. A középső árok a szigetet választotta el a szárazföldtől. Ezen belül volt a muszlim városnegyed. Majd a harma­dik árok a belső palánk előtti, a szigetet kettéosztó, a belső várat kerítő középkori eredetű árok volt. Török kori ábrázolások A török kori vár több ábrázolását ismerjük, de sajnos ezek egymásnak is jelentősen ellentmondanak. A vára­kat ábrázoló metszetek legtöbbször a háború iránt ér­deklődő nyugati közönségnek készültek, sokszor nem a hitelességre, hanem az eladhatóságra törekedtek, forrásértékük különböző, többnyire nem tekinthetőek az egykori várak pontos ábrázolásának.30 A legismertebb, legtöbb helyen szereplő Giovanni Giacomo de Rossi által készített, a városházán is látható ábrázolásnak valószínűleg nem sok köze van a valóság­hoz31 (6. ábra). Hoss József is mint legismertebb ábrá­zolást, de nem ezt említette leírásoknak legmegfelelőbb­nek.32 Zádor Mihály, majd Deák Varga Dénes nagyjából hitelesként fogadta el, Szakály Ferenc „legalább is egyes részleteiben fiktívnek” említette, Tímár Péter alapvetően hiteltelennek tartotta a metszetet.33 Magam az utóbbival értek egyet, mivel a rajzon semmit sem látunk a tégla­várból, a korabeli leírásokkal sem egyeztethető össze. Ismerünk egy Kalocsa várát ábrázoló szinte ugyanilyen metszetet. Sajnos a metszet sokáig megzavarta a ku­tatást, a vár rekonstruálásakor is felhasználták, vagy a téglavárral próbálták megfeleltetni vagy a köré rajzolták be, középső vagy külső várfalként. Hitelesebb lehet az úgynevezett Manone-féle met­szet34 (7. ábra). Először Hoss József közölte és a „leírá­soknak legmegfelelőbbnek” tartotta.35 Szakály Ferenc „némileg idealizáltnak” jellemezte, ezzel az általa közölt három ábrázolás közül ez kapta a legkevésbé negatív minősítés.36 Deák Varga Dénes alapvetően hitelesnek tartotta, bár megemlítette tájolási problémáit is.37 Tímár Péter is ezt az ábrázolást tartotta a leghitelesebbnek, ez alapján próbálta a vár és a város képét rekonstruálni.38 Magam is ezt az ábrázolást tartom a leghasználhatóbb­nak, hiszen ezen felismerhetőek azok a részletek, ame­lyek a vár meglévő maradványaiból kikövetkeztethetők. Jól azonosítható a belsővár, azaz a középkori eredetű téglavár trapéz alakú tömbje, a falakon belül álló nagy, négyzet alaprajzú torony és a sarkon álló kerek torony, a téglafalak köré épített palánk. Ugyanakkor teljesen 30 A kérdésről pl. Basics 2002., Szalai 2001.12-14. Szalai Béla a vár 7 különböző ábrázolását és ezek 4 további változatát említi (Szalai 2001.34.) 31 Eredeti helye: Rossi 1687. 33. Részletes ismertetése: Szalai 2001. 88. A tanulmányban közölt kép közvetlen forrása Tímár 2016. 113. 32 Hoss 1948. I. tábla 3. kép 33 Zádor 1964. 63., Deák Varga 1993. 36-37, Szakály 1975. 130., Tímár 2016. 114-115. 34 Eredeti helye: Manone 1686. 432-433. Részletes ismertetése: Szalai 2001. 88. A tanulmányban közölt kép közvetlen forrása Tí­már 2016. 114. 35 Hoss 1948. I. tábla 1. kép 36 Szakály 1975. 129. 37 Deák Varga 1993. 35-36 38 Tímár 2016.112-114. hitelesnek ezt az ábrázolást sem tekinthetjük, a vár és a természeti környezet ábrázolásában, elrendezésében több nyilvánvaló hibát felfedezhetünk. Mivel nem tűnik stilizáltnak, talán valamennyire valósághűnek tarthatjuk a fallal körülvett település ábrázolását is, dzsámiijaival, minaretjeivel, szorosan egymáshoz épített házaival. Magam arra tippelnék, hogy valaki tényleg járhatott a Kaposvári várnál és az ő eredetileg pontos rajzát, váz­latát rajzolhatták át később. A Johannes Waldmann és Ulrich Kraus által készí­tett metszet ismét erősen különbözik az eddigiektől39 (8. ábra). Hoss József közölte, Zádor Mihály alapvetően hitelesként fogadta el, kiemelte, hogy hasonlít a Rossi féle metszetre, viszont a belsővár túlzott magasságát torzításnak tartotta.40 Szakály Ferenc nem tartotta hite­lesnek az ábrázolást, Deák Varga Dénes viszont nagy­jából valósághűként kezelte.41 Tímár Péter a város ké­pét nagy vonalakban helyesnek, a várat illendően eltor­­zítottnak és kevésbé értékelhetőnek tartotta.42 Vélemé­nyem szerint a metszet kevésbé használható, a belső vár az eltúlzott magasságán kívül más problémákkal is küzd. Ugyanakkor a négyzetes alakú vár és az azt kifli alakban körbevevő városka képe jól megfeleltethető a 18. századi térképeken látható vizesárokkal kettévágott szigetnek. Talán valamilyen információi lehettek a rajzo­lónak, de az ábrázolás összességében nem hiteles. A legkevésbé ismert az úgynevezett Panceri-féle metszet43 (9. ábra). Tímár Péter rámutatott a Manone metszettel való hasonlóságára, attól kevésbé hiteles­nek tartotta.44 Ezzel is egyet tudok érteni, talán a két metszet közös előképre megy vissza. Kaposvár vára szerepel a térség várait ábrázoló, a Kiskomáromi várat középpontba helyező térképen is (10. ábra). A rajz sematikus, ugyanakkor az ábrá­zolt várak különböznek egymástól, talán annyit érde­mes megjegyezni, hogy nem kerek, hanem szögletes olaszbástyákat ábrázol.45 Dénes József egy Stockholmban őrzött alaprajzot/ tervrajzot, azonosított Kaposvárt ábrázolásaként46 (11. ábra). Az alaprajz felső részen lévő kis Magazin feliratú négyzetet a középkori téglavárnak gondolta, ami bizonyára nincs így, hiszen a vár méretéhez ké­pest a négyzet nagyon kicsi. Figyelemre méltó, hogy a Magazeno felirat előfordul a Manone féle metszet belső vár ábrázolásánál is, a metszetről ugyanakkor teljesen hiányoznak a belső vár ismert elemei. Ha csak a palánkoknak helyt adó sziget ábrázolására koncentrálunk, nagyjából hitelesnek fogadhatjuk el. 39 Eredeti helye Waldtmann-Kraus 1696. III. 356-3557. Részletes ismertetése: Szalai 2001. 88. A tanulmányban közölt kép közvet­len forrása Tímár 2016. 115. 40 Hoss 1948. I. tábla 2. kép, Zádor 1964. 66. 41 Szakály 1975. 131., Deák Varga 1993 37-38. 42 Timár2016. 115. 43 Eredeti helye Panceri 1687. 416-417. Részletes ismertetése: Szalai 2001.88. A tanulmányban közölt kép közvetlen forrása Tí­már 2016. 116. 44 Tímár 2016. 115-116. 45 https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/8422/ view/?bbox=1337%2C-719%2C2702%2C-149 46 Dénes 2015. A rajzot eredetileg Kisari Balla György közölte (Kisari Balla 1996. 161., 105. tábla)

Next

/
Thumbnails
Contents