Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Molnár István: A kaposvári vár
A KAPOSVÁRI VÁR 153 a Tóti Lengyel családdal pereskedtek. Az 1543-as török hadjárat után a kaposújvári vár a határra került, és a határvédelem egyik fontos pontja lett. Az 1540-es évekből már vannak adatok itt állomásozó nagyobb létszámú mezei katonaságról,18részükre egy nagyobb területet bizonyára palánkfallal kellett övezni. A vár 1555 szeptemberében került török kézre, az újabb kutatásokból alapján nem a korábban gondolt gyors kapituláció, hanem véres és viszonylag hosszú ostrom, a védők egy részének igen hősies, halálukig tartó védekezése rajzolódott ki.19Az ostromkor települést nem említettek, két árokról és két palánkról írnak. 1556-ban egy keresztény ellentámadás miatt a várat a török kiürítette, de 1557-ben újra megszerezte és tartósan berendezkedett. Komoly visszafoglalási kísérlet 1599-ben, a tizenöt éves háború során történt, a vár 1686 novemberében szabadult föl. A vár pusztulása több szakaszban történt. Az 1702- es várrombolási rendelet után legfeljebb a palánkokat rombolhatták.20 21A 18. század elején az Eszterházy család majorsága épült ki az egykori vár területén. A vár külső falainak jó része hamar elbontásra kerülhetett, de az 2019-ben végzett régészti feltárások is igazolták, hogy a középkori vár nyugati palotaszárnyát használatba vették ekkor. A vár természeti környezete a folyó szabályozásával teljesen átalakult, az egykori vizesárkoknak sem maradt semmi látható nyoma. Az újabb súlyos pusztítás az 1930-as években történt, amikor a Nostra nevű gyárépület a vár közepébe építették. Az 1930-as évektől így már csak a várudvaron álló öregtorony és az északkeleti saroktorony 1-1,5 m magas maradványai, valamint a belső várfalak csekély magasságú részletei voltak láthatóak, amelyekre műemlék téglákkal rá is falaztak. Sajnálatos módon a gyárépülethez vezető ipari vágányt a torony maradványain vezették át. A 20 században újabb üzemek, épületek rombolták a területet. Újkori térképek A vár egykori földrajzi környezetének és elhelyezkedésének rekonstruálásához a 18-19. századi térképek is segítséget nyújtanak. Az ezeken ábrázolt természeti viszonyok természetesen nem feleltethetőek meg teljesen egészében a középkoriaknak vagy a kora újkorinak, de a mai állapotnál mindenképpen jóval közelebb állnak hozzá. Nagyon hasznos ebből a szempontból egy 1778- as vízrajzi térkép,^amelyen egy ívelt vizesárokkal kettévágott szigetet láthatunk, az egyik darabja nagyjából lekerekített négyzet, a másik kifli alakú (1. ábra). A nyugati szigetdarabon épületek látszanak, amelyek közül a legnyugatabbi a vár palotaszárnyának bizonyult a feltárások során. A Kapos a vártól északra ágazik ket18 Szatlócki Gábor közlése, segítségét és tanácsait ezúttal is köszönöm. 19 A vár ostromáról Szatlócki 2016. 20 Oross 2005. 98. 21 https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/4678/view/?pg=2& fbclid=lwAR0e6MvcuqHjL6p3pCSyDBAmyJxu017Bq3zTOwBZv5 BMxr03XRgpXu841vU&bbox=-741%2C-6603%2C10210%2C-143 té, az egyik ág a szigetet vágja át, ez lehet az egykori vizesárok maradványa, amely fölött híd köti össze a sziget két részét. A Kapos másik ága a szigetet keletről kerüli és választja el a szárazföldtől. Itt egy hosszabb töltés látható, amelynél két hidat alakítottak ki, a nyugatabbi alatt folyik a Kapos főága. Még keletebbre, a keletebbi híd alatt folyik át egy északról érkező vízfolyás, a mai Malomárok előde. A vizek körül kiterjedt mocsárvilág van ábrázolva. A vártól nagyjából 1,7 km-re északnyugatra, a folyó felsőbb folyásánál a Keceli malom van jelölve, ahol egy gát és egy átjáró is van a folyón. 1 km-re délkeletre, lentebb a Kapóson a Gilitzei malom felirat látható, szintén egy gáttal és átjáróval. Feltehetően az itteni gátakkal is szabályozhatták a török időkben és talán már a középkorban is a mocsár szintjét. Ezen a két helyen már a középkorban is átkelési lehetőség volt a folyón, itt lehetett a Keceli és az Omaki vám, amelyek a vár tornyából jól megfigyelhetőek voltak. A folyó szabályozása előtt (1782-85 között) készült első katonai felmérés térképen hasonló képet láthatunk22 (2. ábra). Itt is ketté van osztva a sziget, körülötte mocsaras, zsombékos terület van ábrázolva. A vár palotaszárnya itt is látszik, a hidak is ott állnak, ahol az előző térképen. A Kapos folyó ábrázolása is hasonló, a vártól északra ágazik ketté. Az előző térképhez képest annyi a különbség, hogy itt a Kapos keletebbi ágába folyik be az északról jövő vízfolyás és egyesülve érik el a sziget keleti részét a szárazfölddel összekötő hidat. Az északról érkező víz a térképen a semmiből ered, ugyanakkor északabbra Füredtől is indul egy vízfolyás, ami elvész a mocsárban, feltehetően a két víz ugyanaz. A város ábrázolása mindkét térképen hasonló. A mai Fő utca, az Ady endre utca és a Vár utca adja a város kelet-nyugati tengelyét. Ehhez két északi irányú út csatlakozik a mai Berzsenyi utca és a mai Zárda utca helyén. így két fő kereszteződés, két fontos tér látszik a mai Plázánál és a mai Kossuth térnél. Mindkét térképen két út, a Teleki és Irányi utca elődei vezetnek a Giliczénél lévő átjáróhoz, ami a mai gyalogos felüljáró környékén volt. A településről kelet felé kimenő út, a Kisgáti vízfolyás déli részén lévő hídon megy át, majd délkeltre fordulva egy újabb hídon kel át a Kapóson és ment Szentjakab felé. Az utóbbi lehet a Keszi híd utóda. Az úthálózat a középkori viszonyokra is fényt vet, bár a környező falvak jó része eddigre elpusztult. Mindenképpen figyelemre méltó Kaposvár kétközpontú, két főteres szerkezete. A 2. katonai felmérés térképén a már szabályozott Kapos a vártól délre folyik23 (3. ábra). A berek még nagyon kiterjedt, de már csökkent a vizes terület nagysága. A Kapóson a vártól délre van egy híd, a mai vasúti és közúti átjáró előde, ahová a Vár utca vezet. A palotaszárny ezen a térképen valamiért nincs ábrázolva. Az egykori sziget körvonala még látszik, hiszen 22 https://mapire.eu/hu/map/firstsurvey-hungary/?layers=147&bbox =1976720.3031202226%2C5837108.072498875%2C1983164.9 000675164%2C5839018.9982060045 23 https://mapire.eu/hu/map/secondsurvey-hungary/?layers=5&bbo x=1977781.5780182313%2C5836817.697715106%2C1981003. 8764918782%2C5837773.16056867
