Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Németh Péter Gergely: Késő római telep Ordacsehi határában
KÉSŐ RÓMAI TELEP ORDACSEHI HATÁRÁBAN 115 töredék. A kisebb, nem meghatározható darabok nagy hányada, valószínűleg ehhez az edénytípushoz tartozott. Mind durvább kivitelben, mind finoman iszapolt anyaggal előfordulnak. Jellemző a hornyolt bordázás, ami a leányfalui típus jellemzője.12 A tovább élő díszítésmód legközelebb egy 5. század 2. felére keltezett Balatonszemes- Szemesi-berekben feltárt sírban fordul elő.13 A finoman iszapolt edények közül néhány darab esetleg már a következő típushoz, a kancsókhoz és korsókhoz is tartozhat. Ezek az edények a fazekak leletmennyiségéhez képest jóval kisebb arányban fordulnak elő. Kancsó vagy korsó vastag falú, kaviccsal durván soványított töredékei a 14. objektumból kerültek elő (III. tábla. 4.). Háromosztatú fültöredék a 38. gödör lelete, ugyanabban az objektumban talált kihajló, legömbölyített peremű, vállán ferde bevágásokkal díszített edénytöredék korsó vagy nagyméretű fazék töredéke lehetett. Egy kisebb töredéken a fül indulási helye maradt meg (I. tábla. 10.), az edényt hornyolt bordázással díszítették. Néhány töredék tálakhoz tartozott. Egy finoman kidolgozott, besimított díszű darabhoz (I. tábla. 6.) hasonló a leányfalui őrtoronyból ismert.14 Egy barna színű, vastag falú, S-profilú töredék párhuzamát ugyanott találjuk meg.15 Egy keményre kiégett, vállán bordadíszes töredék szórványként került elő. Megfelelőit megtaláljuk a pomázi villa leletei között.16 Előfordul a Keszthely-fenékpusztai erőd anyagában is.17 A kézi korongon készült edények közül egy nagyobb töredék az ordacsehi 26. objektumban volt (IV. tábla. 9.). Megfelelője a leányfalui anyagban fordult elő.18 Az edényforma átmenetet képez a korsó és a fazék között.19 Több, kisebb töredék, mely az ordacsehi telep területén került elő (1990/1. objektum 14. és a 14. objektum 18. lelete), fazékhoz tartozhatott. Néhány töredéken besimított díszítés található. A43. objektum edénydarabján besimított X alakú díszítése rácsformát jelez (IV. tábla. 15.). Hasonló díszítése volt egy bikónikus táltöredéknek, mely nagyon kopott volta miatt rosszul kivehető, ezért rajzon nem is jeleztük (I. tábla. 6.). Több, szintén lekopott simítású darab a csontfaragó műhely aljáról került elő. A vékony- és vastag falú töredékek egy vagy két edényhez tartozhattak. Simított felületű edény több töredéke a 14. gödör leletei között volt (III. tábla. 2.). Afeltűnően kevés számú, simított felületű és besimított darab a leányfalui őrtorony 370-420/430 közé keltezhető anyagával mutat hasonlóságot.20 Ordacsehiben két terra sigillata töredék került elő. Az egyik Drag 37. táltöredék, szórványlelet (IV. tábla. 19.). Rheinzaberni műhely terméke, 180-220/230 között készült. A másik darab (III. tábla. 6.) Drag. 18/31 edény utánzata, a 14. gödör anyagához tartozhatott. Ugyanebben az objektumban egy kisebb, rádlimintás, porózus, sárga 12 Ottományi 1991, 12-13. 13 Bondár- Honti-Kiss 2000, 97. 1, kép. 14 Ottományi 1991,4. t. 17b. 15 Ottományi 1991, 8. t. 35. 16 B. Thomas 1964, Tat. CLIII. 17 Müller 1979, VII. t. 11. 18 Ottományi 1991, 19. t. 26. 19 Otományi 1991, 39. 20 Ottományi 1991,36. színű töredék is volt. A felsorolt edények nem tartoztak a késő római telep anyagához, a középső császárkor termékei. Azordacsehi kerámialeletek legjobban a limesmenti, késő római erődítmények anyagával rokoníthatók, Pilismarót-Malompatak,21 Pilisszántó-Kálvária,22 Leányfalu,23 Dunabogdány,24 és Visegrád-Gizellamajor25 anyaga mellett a tokodi26 és fenékpusztai27 erődök leleteit érdemes kiemelni. Távolabbi területek anyaga is nagy hasonlóságot mutat, pl. a Limberg-hedenstatti leletek.28 Az értelemszerűen jóval szerényebb ordacsehi kerámialeletekből, mint már utaltunk rá, teljesen hiányoznak a mázas edények, a simított felületű és besimított díszítésű anyag is minimális. A mindennapi élethez szükséges fazekak és korsók, kancsók jelzik az ordacsehi műhely egykori tulajdonosának igényét. A kerámialeleteket néhány téglatöredék egészíti ki. Eszközök, viseleti tárgyak Az ordacsehi objektumokból fémeszközök nem kerültek elő. Áttételesen mégis, a leletmentéseken megtalált fenőkövek, ezek meglétére utalnak. A három fenőkő (II. tábla. 5. és Ili. tábla. 19.) a lakógödörből és a műhelyben volt. Mindegyik sérült, erős kopottságuk hosszú használatra utal. Két kovakő is előkerült, ezek az őskori telepről is származhatnak, de a római kori használata is lehetséges. Az 1990//2. számú gödörházhoz tartozó megmunkált kődarab rendeltetése ismeretlen. Ugyanannak az objektumnak az alján heverő nehezékek feltehetően egyazon szövőszék részei lehettek. A nehezékek, méretük alapján, durvább szövet készítéséhez szolgáltak.29 A kécsimezői leletek egyetlen fémtárgya egy szórványként előkerült bronzcsat (IV. tábla. 20. és 2. ábra.). A kisméretű, díszített csattestű, de vaspeckes csat a római viseleti tárgyak közé tartozik.30 Gyakori melléklete a késő római temetőknek, pl. Somogyszil, 72. sír,31 és 144. sír.32 A ságvári temetőben, az egyes előfordulások mellett, két sírból, párban is előkerült.33 Objektumból származik egy sárgaszemes, sötétkék színű üveggyöngy (IV. tábla. 10., 1. ábra.).34 Az objektumokból és szórványként előkerült csontfésűk (I. tábla. 1-2. és IV. tábla. 21.) a kétoldalas típusba tartoznak és a 4-5. századra egyaránt keltezhetők.35 Nem tudjuk, hogy a fésűk a helyi műhelyben készültek-e, ahol eleve több az agancstárgy, de a feltevés kézzelfoghatónak tűnik. Az agancsok több ál21 Soproni 1978, 36-46. és Ottományi 1996. 22 Maróti 1985. 23 Soproni 1978, 63-66. és Ottományi 1991. 24 Soproni 1978, 62. és Ottományi 1999. 25 Gróf 1987-1989. 26 Lányi 1981. 27 Müller 1979. 28 Trnka-Tuzar 1984. 29 Polka-Hrivnák 2000, 239. 30 Lányi 1972, Abb. 52/18. típus. 31 Sz. Burger 1979, 40. és Taf. 14. 1. 32 Sz. Burger 1979, 590. és Taf. 24. 4. 33 Sz. Burger 1966, 56. sír: 105. és Fig. 98.4-5. 326. sír: 134. és Fig. 122. 2. és 5. 34 Lányi 1972, Abb. 63/37. típus. 35 T. Bíró 1994, 36-37.
