Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Gömöri János: Technológia-kontinuitási kérdések a somogyi vasvidék "izzó" vasbucái fényében
TECHNOLÓGIA-KONTINUITÁSI KÉRDÉSEK A SOMOGYI VASVIDÉK „IZZÓ"VASBUCÁI FÉNYÉBEN 81 1. ábra. Somogy megyei vasbucaleletek. 1-3. Somogyfajsz-ívató tó, 10. század végi vasolvasztó műhely (Gömöri 2000, 155.), Őskohó Múzeum, Somogyfajsz; 4. Lábod-Petesmaiom, 8-9. század (Költő - Fehér 2016.) Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár; 5: Szalacska, (Hegedűs 1961, XVI. tábla, 2, mint középkori félbuca; SAgiI 979; RozsnokiI 979, 1d. ábra, mint késő ráma, 4-5. századi félbuca. Központi Kohászati Múzeum, Miskolc-Diósgyőr belőle vett minta alapján kevesebb karbont tartalmaz, mint akár az Sopron/I, akár a Hévíz/I. Szövete kívülről befelé haladva változik, ferritesből a ferrithálós perlitig fokozatos az átmenet."35 Tehát kovácsolható vas, ellentétben az említett lelőhelyek részben öntöttvas-szerű részeket tartalmazó, helyi túlhevítésen átesett nagy, késő római kori vasbucáival. A római korból egyelőre kohót nem, csak kovácsműhelyeket ismerünk a Dunántúlról, helyi antik hagyomány ezért az avar kori vaskohászat esetében egyelőre nem mutatható ki.36 Megjegyzendő, hogy a petőházi római villa 4. századi, fából épített kovácsműhelye37 közelében egy 20x16x9 centiméteres, 10,5 kilogramm súlyú szögletesre kovácsolt vasbuca került elő.38 Ez a durván alakított buca láthatóan nem a Siscia vidékéről északra szállított, szabályos rúdvasformára kovácsolt kereskedelmi szállítmányok valamelyikével került ide. Míg azok (Kapospula-Alsóhetény-puszta, Dunaújváros/lntercisa, Regöly lelőhelyekről39) 5-6 kilogramm körüli súlyukkal a nagykereskedelmi szabvány szerint kerültek piacra, a petőházi buca „kilóg a sorból", és ezzel talán első jelzője lehet olyan, még fel nem fedezett késő római kori (villagazdasági) buca-tűzhelyeknek, amelyekben akár 10 kilogrammnyi vasbucákat is elő tudtak állítani. Egy avar kori lakótelepen talált fél vasbuca ismert Hajnal Zsuzsanna kölkedi ásatásából: „átmérője: 8,5 cm, vastagsága: 2,5 cm, súlya: 176,15 g"40 (1,7615 kg, tehát az egész vasbuca méretben nagyjából a 3,7 kilogrammos somgyfajszi bucához hasonlíthatott). 35 Rozsnoki 1979, 27. ábra 36 Gömöri 2012a, 32. 37 Gömöri 2000a, 84. kép, VII. tábla 1-4. 38 A bucát Gabrieli Gabriella a villa kőépületének 1985. évi feltárásakor, kovácsszerszámokkal együtt találta. Itt is köszönöm, hogy a vasakat az általam feltárt kovácsműhellyel együtt adhattam közre. Gömöri 2000a, 85. kép. 39 Tóth Endre (1987-88), Bóna István (1969) és Szabó Géza (2012) leletei, e leletcsoport bemutatására itt nem térünk ki. 40 Hajnal Zsuzsanna (Magyar Nemzeti Múzeum) szíves levélbeli közlése, amit ezúton is megköszönök. Illetve előadása a 2015. évi debreceni Kontinuitás-konferencián.
