Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Fórizs István et al.: Üvegleletek egy 12-13. századi település területéről (Orosháza-Bónum, Faluhely)
58 FÓRIZS ISTVÁN - RÓZSA ZOLTÁN - MESTER EDIT - SZABÓ MÁTÉ - TÓTH MÁRIA helyezkednek el, de azokhoz eléggé közel. Ha csak a kémiai összetétel alapján kell véleményt mondani az orosházi leletek eredetéről, akkor az valószínűsíthető, hogy iszlám készítésűek, hiszen teljesen beleesnek abba a tartományba, ami a korabeli iszlám üvegre jellemző. Ugyanakkor azt sem zárhatjuk ki, hogy mégis velencei készítésűek, mivel meglehetősen közel esnek a velencei Aldrevandin üvegek összetételéhez, továbbá az Aldrevandin üvegek az írásos emlékek alapján az 1280-as évektől (a 13. század végétől) készültek, míg az orosházi leletek becsült kora a 12-13. század, és erre az időszakra hosszú ideig nem volt adat. A megoldást Verita 2013-as közleménye szolgáltathatja. A szerző a „Modern Methods for Analysing Archaeological and Historical Glass" című könyv „Venetian Soda Glass" fejezetében tett közzé grafikonos és átlagolt adatokat gyakorlatilag a velencei üvegkészítés teljes, a 7. századtól a 19. századig terjedő időszakáról. Egyedi mintákra vonatkozó adatokat nem közöl, azonban a velencei üvegkészítéssel kapcsolatos levéltári, történelmi adatok, és a vizsgált leletek átlagos kémiai jellemzőinek összevetéséből rendkívül érdekes megállapításokat tett, amelyek nagymértékben segítik a megértést. Érdekes módon, időben szinte párhuzamosan az iszlám üveggel, itt is lejátszódik a hagyományos natúr szóda alapú üvegből a növényi hamu alapú üvegbe való átmenet azzal az eltéréssel, hogy ez Velencében tovább tart, elhúzódik egészen a 14. századig. 1233- ból és 1255-ből származnak azok a legkorábbi dokumentumok, amelyek arról szólnak, hogy mit hoznak be Levantéból. Ekkor még tört- és nyersüveget. Majd 1255-ből származik a legkorábbi dokumentum, ami a növényi hamu behozataláról szól. Mindebből azt a következtetést vonja le Verita, hogy kezdetben Velencében nem olvasztottak nyersanyagokból üveget, hanem az alapvetően Szíriából behozott üveget olvasztották újra, amit az a tény is megerősít, hogy a hajótörést szenvedett roncsok között talált üvegszállítmányok30 kémiai összetétele teljesen egybevág a korabeli velencei üvegekével. Idővel viszont teljesen áttérnek a nyersanyagokból való olvasztásra, és a 14. századtól vált jellemzővé a közönséges és a Vitrum Blanchum üvegekre a korábban emlegetett 10% körüli CaO tartalom. A vizsgált 12-13. századi orosházi üvegekre ez azt jelenti, hogy a kémiai összetétel alapján nem lehet megmondani, hogy hol készült, hiszen ebben az időben Velencében is a Szíriában olvasztott üvegből készítették a jobb minőségű üvegeket. Mindenesetre az orosházi üveg összetétele mind a fő-, mind a mellékelemek esetében teljesen beleillik abba a tartományba, amit Verita ad meg31 a 11-14. századi nem-színezett (vagyis a jobb minőségű) üvegekre.32 Ez az egyezés még akkor is figyelemreméltó, ha tudjuk, hogy ebből az időszakból a szerző alig talált jól keltezhető leleteket. Áz egyik orosházi üveglelet (OH 10/307) formája alapján lehet velencei, de készülhetett a tágabb értelemben vett Levantéban is. A két töredék kémiai összetételének egymáshoz való hasonlósága arra utal, hogy egy műhelyben készültek, vagy azonos tárgy darabjai. Kémiai összetételük megegyezik mind a jó minőségű velencei, mind a korabeli iszlám üveggel. II. András magyar király 1217-ben kölcsönös kereskedelmi szerződést kötött Velencével,33 és ezt követően sok velencei üvegtárgy jelent meg Magyarországon. Elképzelhető, hogy az általunk vizsgált üveg is ezek közé tartozott. Ha elfogadjuk ezt a feltételezést, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vizsgált orosházi üvegleletek velencei műhelyben készültek Szíriában olvasztott nyersüvegből. Ezt a következtetést, vagyis az üveganyag szíriai eredetét, tovább lehet erősíteni nyomelem adatok segítségével, hiszen az iszlám üvegekre Henderson és munkatársai kiterjedt nyomelem adatokat közöltek,34 ami alapján el lehet indulni. Összegző gondolatok Az Árpád-kori település lakóinak tárgyi hagyatéka között eddig nem találtunk származási helyükre utaló darabokat. Kerültek elő ugyan kis számban olyan darabok, melyek távoli vidékekről kerültek ide: azonban a zömmel bizánci területeken készült tárgyak kereskedelmi kapcsolatokból is származhattak, de a muszlim csoport balkáni eredete sem zárható ki, hiszen lehet, hogy a tárgyak használóikkal együtt érkeztek a lelőhely területére. A település lakói mindennapi szükségleteik kielégítésére használt tárgyaik zömét a helyi piacokon szerezhették be. Hagyatékukban nagyon kevés üvegtárgy volt, és ez a tény nyilvánvalóvá teszi, hogy azok nem helyi műhely termékei, ugyanakkor semmit sem tudunk arról, hogy milyen módon kerültek ide. A kémiai elemzés alapján adódik a feltételezés: a két üvegdarab vagy egyazon tárgy része, vagy azonos műhelyben készült két tárgyé, továbbá akár még Velencében is készülhettek Szíriából származó nyersüvegből. Azt viszont biztosan állíthatjuk mind a forma, mind a kémiai összetétel alapján, hogy az üvegtöredékek nem közönséges üvegtárgyakból származnak, hanem a kor szintjén kiváló minőségű, különleges rendeltetésű és viszonylag ritka edény(ek)ből. 30 Brill 1999; Bass 1984. 31 VeritA 2013. 32 Ebben az időben Velencében készítettek egy gyengébb minőségű üveget is, amelynek zöldes-barna a színe, és a kémiai összetétele a szennyező alumínium esetében szignifikánsan eltér. 33 Holl-Gyürky 1986. 34 Henderson ETAL. 2016.
