Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Fórizs István et al.: Üvegleletek egy 12-13. századi település területéről (Orosháza-Bónum, Faluhely)
54 FÓRIZS ISTVÁN - RÓZSA ZOLTÁN - MESTER EDIT - SZABÓ MÁTÉ - TÓTH MÁRIA 3. ábra. Egy hasonló kettős kónikus palack töredékei a budai várból (Mester 2010.) Eredmények Mikroszöveti jellemzők Mindkét üvegminta átlátszó, homogén üveg. Bennük zárványok (nem megolvadt, vagy az olvadékból kikristályosodott fázisok) nem találhatóak. Meglepő módon azonban erős porózusságot mutat mindkét minta (4. ábra). Megszokott jelenség, hogy a gyártás során az üvegben gázbuborékok maradnak, ezeknek rendszerint kerek vagy a megmunkálás következtében hosszúkás kerekded alakjuk van. Esetünkben azonban az apró és változó méretű üregek csak részben kerekdedek. Keletkezésüket nehéz értelmezni, ilyen porózusossággal elvétve találkoztunk. Ez a szöveti bélyeg mindkét mintára egyformán jellemző. Kémiai összetétel A minták elektron-mikroszondával meghatározott kémiai öszszetételét a 2. táblázat tartalmazza. 4. ábra. Az OH 10/60 mintáról készült visszaszórt-elektron kép. A méretvonal 100 mikrométer Minta neve Na20 MgO ai2o3 Si02P 0 2 5 so 3 Cl K2o CaO MnO Fe 02 3 Összeg OH 10/60 13,01 3,09 1,49 67,3 0,34 0,24 0,75 2,97 8,19 1,79 0,82 100 OH 10/307 12,61 3,3 1,5 67,6 0,32 0,23 0,76 2,89 8,43 1,64 0,73 100 2. táblázat. Az elektron-mikroszondás EDS mérések eredményei Értelmezés A két minta kémiai összetétele annyira hasonló, hogy gyakorlatilag akár egyetlen edényből is származhatnak, az azonos műhelyben való készülés mindenképpen valószínű. A hasonló mikroszöveti jellemző, a porózusság tovább erősíti ezt a föltevést. A 2. táblázatban szereplő kémiai összetételek megfelelnek a sótűrő növények hamujával készült üvegek összetételének. A bevezetőben már említettük, hogy mind az iszlám üveg, mind a velencei üveg ebbe a cső
