Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)

Fórizs István et al.: Üvegleletek egy 12-13. századi település területéről (Orosháza-Bónum, Faluhely)

52 FÓRIZS ISTVÁN - RÓZSA ZOLTÁN - MESTER EDIT - SZABÓ MÁTÉ - TÓTH MÁRIA a hódító muzulmánok fokozatosan kiszorították azokat a szerzetesközösségeket a Nílus-deltából, akik a sziksó (natúr szóda) összegyűjtéséből és eladásából tartották fönn magukat.I. 9 Európában nagy hiány jelent meg fo­lyósító anyagból és kísérletezni kezdtek. Rájöttek, hogy a fahamu is alkalmas a kvarchomok olvadáspontjának csökkentésére, vagyis folyósító anyagnak. A muzulmán hódítás kezdetben nem érintette a hagyományos natúr szódával való üveg készítést,10 11 azonban a 9. századtól fokozatosan (ismét) elterjedt a sótűrő növény hamujával való üvegkészítés," és ez a receptúra jellemző a klasszikus iszlám üvegre. Közép- és Kelet-Európábán a natúr szódával és a növényi hamuval készült üvegek térben és időben vegyesen jelentek meg. Még viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre, hogy pontosabb megállapításokat tegyünk.12 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a velencei üveg szintén növényi hamuval készült üveg, ugyanis a nyers­anyagot (alapvetően a növényi hamut) a Levantéval való kereskedelem útján szerezték be a velenceiek, szigorúan őrizték, nem engedték kivinni más területekre.13 Következésképpen, mivel a velencei és az iszlám üveg ugyanazon típusú folyósító anyaggal készül, az alapösszetevők alapján nem vagy nehezen lehet megkülönböztetni őket. Minták és mérési módszer Minták leírása Az üvegtöredékeket az /. és a 2. ábra mutatja. Orosháza (OH) 10. lelőhely 60. objektum (Itsz: gy.sz. 2014/9.): színtelen üvegből készült, tiszta, jó megtartá­sú töredék, amelyet csak gyenge irizáló réteg borít a felületén. A töredék kis méretéből a forma pontosan nem rekonstruálható. Orosháza (OH) 10. lelőhely 307. objektum (Itsz: gy.sz. 2004/21.): színtelen üvegből készült, tiszta, jó megtartású töredék, amelyet csak gyenge irizáló réteg borít a felületén. A töredék egy kettős kónikus palack vállgyűrűje, amely a nyak és a has felé is tovább folytatódik. Magyarországon és a szomszédos országokban is elterjedt üvegforma a 13-14. században (3. ábra).'4 Ismereteink szerint ez az üvegtöredék a legrégebbi ilyen típusú magyarországi lelet. A jó minőségű színtelen üvegből készült darabokat velencei eredetűnek tartják, amelyet később a helyi huták is elkezdtek másolni. Elsősorban a királyi udvarokban és módosabb városi házak maradványai közül kerülnek elő, falusi településekről csak nagyon ritkán. Méreténél fogva nemesebb italok, gyógyszerek tárolására használták, a patikusok és alkimisták felszerelése közül is ismertek töredékeik. Az orosházi kora középkori településen előkerült darab is va­lószínűleg egy kereskedő utazóládájában, vagy árukészletében lehetett, nem a falusiak asztali edénye volt. Ugyan­akkor ez a forma ismert Kelet-Európából,15 és a Közel-Keletről is.16 A forma eredete erősen vitatott. I. ábra. Orosháza (OH) 10. lelőhely 60. objektum (Itsz: gy.sz. 2014/9.), üvegtöredék 2. ábra. Orosháza (OH) 10. lelőhely 307. objektum (Itsz: gy.sz. 2004/21.), üvegtöredék 9 Shortland et al. 2006. 10 Kató et al. 2009. 11 Freestone 2006. 12 Fórizs 2008. 13 Jacoby 1993. 14 Pl.: Holl-Gyürky 1986; Mester 2010; SedlACkovA et al. 2014. 15 Vauulina 2016. 16 Kröger 1995.

Next

/
Thumbnails
Contents