Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Szentpéteri József: Egy vándormotívum az avar kori Kárpát-medencében (oroszlán-, szenmurv- és szfinx-ábrázolások)
Két világ határán. Szerk.: Varga Máté - Szentpéteri József ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018_________321-342 DÓI: 10.26080/krrm közi.2018.6.321 Egy vándormotívum az avar kori Kárpát-medencében (oroszlán-, szenmurv- és szfinxábrázolások) 'SZENTPÉTERI JÓZSEF 'MTA ВТК Történettudományi Intézet, H-1097 Budapest,Tóth Kálmán u. 4. e-mail: szentpeteri.jozsef@btk.mta.hu Szentpéteri, J.: A cross-cultural motif of the Avar period in the Carpathian Basin (lion, senmurv and sphinx depictions) Abstract: Discussed here are the different lion depictions appearing in the social display of late Avar society with a broad regional and chronological perspective. Keywords: late Avar period, lion, senmurv and sphinx depictions Mitológia-értelmezés új dimenzióban Az ember és természet, ezen belül az ember és az állatvilág közötti kapcsolat elemzése a régészetiművészettörténeti kutatások egyik régóta kedvelt témája - magam is ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódom. Vizsgálatom tárgyául azok az avar kori oroszlánábrázolások szolgálnak, melyek formai hasonlósága és mögöttes szellemi tartalma lehetőséget nyújt az előkerülésüket nézve egymástól távolinak tűnő, ám a felhasználásuk célját tekintve egymáshoz igen közeli jelenségek bemutatására, az ábrázolások eredetének, forrásainak jellemzésére. Elemzésem1 témáját az emberiség által félve tisztelt oroszlán képezi. Az állatok királyához fűződő bonyolult viszonyunkat mindig is kettősség jellemezte: hol kegyetlen és legyőzhetetlen ellenségként, hol az uralkodók nagyhatalmú égi segítőjeként, illetve egyes emberek személyes védelmezőjeként fellépő vadállat szerepében ábrázolták. Ami pedig az oroszlánok elterjedését illeti a bolygónk területén, az eredetileg az afrikai kontinens egészére, valamint a Közel-Keletre és Dél-Ázsiára kiterjedő életterük napjainkra erőteljesen leszűkült; az ábrázolásokon megjelenő oroszlánok ezzel szemben - mind földrajzi, mind jelképes értelemben - egyre nagyobb szerepet kapnak az emberiség kultúrtörténetében.2 Az ember- és állatábrázolásos övveretek összehasonlító elemzési módszere lassan változott a múlt század első harmada óta a rendelkezésre álló technikai eszközök függvényében. A hazai népvándorláskor-kutatás kiemelkedő képviselői közül Fettich Nándor3 vezette be a régészeti tárgyak elő- és hátoldalának együttes fényképezését, ugyanakkor a leletekről készített elemző rajzai mintául szolgáltak többek között László Gyula,4 Csallány Dezső,5 majd Jovan Kovacevic6 anyagközléseihez. Legutóbb Fancsalszky Gábor7 tekintette át és foglalta össze az ez irányú kutatásokat. Munkájának erőssége, hogy igyekezett minden egyes leletet kézbe venni, és egységes szempontú, értelmező rajzokban rögzíteni a fényképeken nem mindig kivehető részleteket. Nem lehet ugyanakkor eltekinteni attól a ténytől, hogy a tárgyak grafikus megjelenítésekor a rajzolók személyisége és anyagismerete természetes módon tükröződik az egyes ábrákon, és a vonalas rajzok készítése óhatatlanul információvesztéshez vezethet. Ami a most mellékelt, utólagosan színezett fotós illusztrációkat illeti, az annak a lehetőségnek köszönhető, hogy a fényképezési és a nyomdatechnika sokat fejlődött az elmúlt időkben. A szkennerek széles körű elterjedésével a publikációk tömegesen digitalizálhatóvá váltak, a vizsgált leletek pedig a nagy felbontású fotók segítségével objektív alapul szolgálnak az értelmezésükhöz, az egymással való összehasonlításukhoz. Az általam bemutatott vizuálisan értelmezőszínezési technika egyfajta közbülső fázist jelent a manapság szokásos fényképes illusztrációk és az egyre szélesebb körben használatos 3D-s ábrázolási módszer között. A vizsgált tárgyak virtuális domborműként való megjelenítése nagymértékben elősegítheti az egykori jelenetek értelmezését. 1 A veszprémi XXIII. Hadak Útján konferencián 2013. november 3-án felolvasott előadás előzménye 2013. május 24-én hangzott el Szófiában Centre and Periphery. Lion as a Schema Migratoire. A symbol of power in the Bulgarian and Avar archaeological material címmel (Third International Congress on Bulgarian Studies, Sofia University St. Kliment Ohridski). A tanulmány az MTA ВТК Magyar Őstörténeti Témacsoportjának támogatásával készült (28.317/2012. sz. program). 2 Vörös 1983; Bartosiewicz 2009a; Bartosiewicz 2011. 3 Langö 2007,110. 4 László 1938b. 5 CsallAny 1959. 6 KovaCeviC 1977. 7 Fancsalszky 2007.
