Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Rózsás Márton: Adatok Barcs és környéke középkori vaskoházsatához
316 RÓZSÁS MÁRTON ami több kérdést is felvethet: összetartozik-e a két jelenség, azaz a vasas tevékenység kapcsolódott-e a feltételezett településhez, esetleg a műhelyt szándékosan helyezték távol a lakókörnyezettől. Mivel a hullámvonal köteges és vízszintes vonalköteges cserepek mellett kora Árpád-kori, bekarcolt hullámvonallal díszített kerámiatöredékek, valamint késő középkori kerámiák is előfordultak, a műhely működési idejének meghatározása - ásatás nélkül - aligha lehetséges. Ebbe a körbe kell sorolnunk a drávagárdonyi lelőhelyet is, mivel a közelében római kori és középkori leletek egyaránt előfordulnak. Két lelőhely ma már egyáltalán nem kutatható.28 A tárgyalt kora középkori lelőhelyek kormeghatározásánál - ásatási megfigyelések hiányában - csak a terepbejárások során gyűjtött felszíni szórványos anyagra, elsősorban a kerámiatöredékekre támaszkodhatunk. Az egyéb leletek száma elenyésző, vaskés, vas zablapálca, orsógomb, csontárak és több fenőkő került elő. Nagyobb mennyiségű kerámiát két helyen találtunk, Péterhida-Kis-Lanka és Barcs-Puszta Barcs lelőhelyeken, de a többi lelőhely anyagában is van értékelhető kerámiaanyag. Ezek többsége lassú korongon készült, színük a narancssárgától a sötétbarnáig szóródik, anyagukjellemzően sokfinom, vagy durvább szemű homokkal kevert. Gyakori, hogy a kerámia színe kívül és belül más-más színű, általában kívül barnás, belül néha fekete. Díszítésük befésült hullámvonalkötegek, vagy párhuzamos vonalkötegek, olykor a kettő kombinációja. Fogaskerekes benyomás (rádlizás), vagy csigavonal, esetleg széles közökben bekarcolt párhuzamos vonal egyáltalán nem fordul elő. A peremek egységes képet mutatnak, szinte valamennyi egyszerű, tagolatlan, keskeny, ívelten, vagy enyhe szögben kihajló. Az ismertetett lelőhelyek közül 7 lelőhelyen néhány fésűs hullámvonalas belső peremdíszítés is előfordult. Talptöredék nagyon kevés került elő, ezeken homok alászórás és néha korongcsap lenyomata látszik. Kézi formálású kerámiát nem találtam. Ezek alapján, és - mint a bevezetőben írtam - az összehasonlító ásatási anyag segítségével a szóban forgó kora középkori lelőhelyek és leletek korát a késő avar kort követő időszakra, a 9-10. századra keltezhetjük.29 A középkor további szakaszaiban a kis kohók termelése a 14-15. századig, a bányászott vasérccel, nagyobb hatásfokkal dolgozó vashuták és vashámorok elterjedéséig folytatódhatott. Ez időtől a kovácsműhelyek kereskedelmi úton beszerzett, vagy újra felhasznált vasanyagot dolgozhattak fel, működésük a falvak életével szinkronban, folyamatos lehetett. Medieval iron smelting at Barcs and in its broader area MÁRTON RÓZSÁS The area along the County Somogy section of the River Drava was an archaeological blank spot until recent decades. Several previously unknown archaeological sites from the Neolithic to the Early Modern Age were identified during the field surveys conducted by the author since the 1970s. Described and discussed here are a few sites associated with medieval iron smelting dating from the ninth to the fifteenth century. 28 Puszta Barcs lelőhelyet elhordták (homokbánya), Somogytarnóca-Kistarnóca lelőhelyet erdősítették. 29 Gömöri 2000b, 163-218.
