Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Padányi József - Négyesi Lajos - Nagy László: A Zrínyi-árok azonosítása. Egy 1662-ben épített műszaki zárelem
A ZRÍNYI-ÁROK AZONOSÍTÁSA EGY 1662-BEN ÉPÍTETT MŰSZAKI ZÁRELEM 243 Ezen a vidéken a Mura vízállása, a víz sebessége minden esetben meghatározó volt, amikor a katonai műveleteket tervezték, függetlenül attól, hogy támadó vagy védelmi műveletről volt szó.Több példát is ismerünk, amikor Zrínyi terveit befolyásolta a folyó vízállása. Ahogy egyik levelében Batthyány Ádámnak írja:,,... az temetésre pedig nem tudom, ha mehetek-e avagy sem, mivel őszi üdőben az Mura igen kezdett apadni, tudja pedig kegyelmed az ittvaló állapotunkat, hogy nem akkor mehetünk ki Muraközbül midőn magunk akarnánk.. ."'2 A törökök is ismerték a Mura veszélyeit, és igyekeztek egy-egy átkelésre alaposan felkészülni. Zrínyi egyik levele utalást tesz erre is: „...a törökök ...háborgatnak bennünket, az mint tegnap is bőrhajókkal által akarván jünniMuraközben..."'3 Ahhoz, hogy ilyen úszó alkalmatosságokat készítsenek, időre, azaz felkészülésre volt szükség. A bőrhajóhoz szükséges marhákat meg kellett nyúzni, bőrüket összevarrni. Négy ilyen tömlőt faszerkezettel összekötöttek, ami kompként használva akár 20-25 ember átszállítására is alkalmas volt.12 13 14 Máshol így ír: „Az Mura penig minálunk oly kicsin, hogy egynéhány esztendőtől fogva nem emlékezem az Murának ily kicsiny lételérül, minthogy azért az török így gyülekezik, elég vigyázással vagyok, de nem tudom mely felé legyen szándékja.. Z'15 16 17 18 19 A törökök is tudták, hogy a folyó vízszintjének változása meghatározó a siker szempontjából. Zrínyi írja 1652 augusztusában: „Egyetlen védőbástyánk a Mura most annyira leapadt, hogy a gyalogság is át tud rajta kelni, s éppen most, írás közben kapom a hírt, hogy a törökök a Murához jöttek gázlót keresni, így már holnap számíthatok a vendégekre."36 Ugyanígy a folyó esetleges befagyása is hatással volt a katonai tervekre: „Az Mura pedig иду beállott, hogy akár álgyukat vontathat rajta"37 .. az Muránk által fagyott s ezen órában quartélyban ki kellett száUanunk, és csak Isten tudja, mint leszünk."'8 A folyó adta lehetőségek meghatározóak voltak Zrínyi-Újvár 1664-es ostroma idején is: „...20-án újjászervezték a Mura védelmét, kijelölve minden egyes csapattestnek azt a szakaszt, amelyet árkokkal és őrséggel biztosítania kellett, vagyis 1. a Mura és a Dráva összefolyásától a várig tartó terület a császáriaké volt; 2. a vártól Kotoribáig a szövetségeseké; Kotoribától feljebb Zrínyi gróf, Nádasdi és Batthyány hajdúi."39 Aki ismeri a Mura és a Kanizsa-patak (jelenleg Principális-csatorna) közötti területet - Murakeresztúr közigazgatási területén - belátja, hogy a két vízfolyás összekötése komoly szakértelmet kíván. A terep lejtése nem egyértelmű, így annak kiszámítása a 15-16. században, hogy mennyi földmunkára van szükség a Mura vizének átvezetésére, egyáltalán átvezethető-e elegendő víz, csak tapasztalati úton volt lehetséges. Nyilvánvaló tehát, csak a helyet jól ismerő, a Mura és a Kanizsa-patak kapcsolatát, vízjárását értő környékbelinek juthatott eszébe az említett terv. Nem meglepő, hogy nagyapja 1578-as szemrevételezése után sok évvel, 1662-ben Zrínyi Miklósra várt a feladat a régen dédelgetett terv valóra váltására. A Mura és a Kanizsa-patak jellemzői Érdemes néhány szót szólni a vizsgált vízfolyásokról. A Mura folyó Ausztriában, a Hohe Tauern hegységben ered, 1764 méter magasságban.Teljes hossza 454 kilométer, amelyből csaka legalsó szakasz (48 kilométer) - annak is csak a bal partja - esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. Völgye vízfolyások és holtmedrek tömkelegé, túlfejlett kanyarjait helyenként maga is átszakítja. A Mura vízjátéka más folyókhoz viszonyítva kicsi. Ennek egyik oka az, hogy az Alpok hótakarója természetes tározóként szerepel, a hegyek között az olvadás csak akkor kezdődik el, amikor a tavaszi esőzésekből származó ár már levonult. Jellemző még a folyóra, hogy gyorsan árad és lassan apad. Apadáshoz 6-8-szor annyi idő szükséges, mint amennyi idő alatt ugyanannyit áradt. Szinte minden nagyobb árvíz után megváltoztatja medrét, völgyében alig van olyan hely, ami valaha ne Mura meder lett volna. 12 Zrínyi 2003, Zrínyi Miklós levelei 610. 13 Zrínyi 2003, Zrínyi Miklós levelei 238,642. 14 Ludovika Akadémia Közlönye 1891, II. 1277. 15 Zrínyi 2003, Zrínyi Miklós levelei 123,553. 16 Zrínyi 2003, Zrínyi Miklós levelei 197,607. 17 Zrínyi 2003, Zrínyi Miklós levelei 21,475. 18 Zrínyi 2003, Zrínyi Miklós levelei 121,552. 19 Raimondo Montecuccoli: Relazione della campagna dell'Armata Cesarea nell'Anno MDCLXIV. Hausner - PadAnyi 2012,163.
