Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
M. Aradi Csilla: Középkori zarándokjelvények és mellkereszt töredéke a Szulok-gyűjteményből
KÖZÉPKORI ZARÁNDOKJELVÉNYEK ÉS MELLKERESZTTÖREDÉKE A SZULOK-GYŰJTEMÉNYBŐL 19 1 0. ábra. A rozettás érem és hasonló brakteáta veretek a halberstadti Szűz Mária szobor 14. századi köpenyéről (Benkő2002, 176.) Ereklyetartó mellkereszt töredéke Bár nem tartozik szorosan véve a zarándokérmek csoportjához, érdemes a Szulok-gyűjtemény egy másik darabjával, egy bizánci jellegű mellkereszt töredékével is foglalkozni (11. ábra). A bizánci hagyományokból kinövő kijevi domborműves bronzöntvények nagy számban terjedtek el a környező országokban, főleg azon a területen, ahol a keleti kereszténység döntő befolyásra tett szert. A két bronz öntvényből álló elő és hátlapot felül és alul csuklópánttal kapcsolták egymáshoz, és az ereklyét a köztük lévő mélyedésbe helyezték. A mellkeresztek előlapján ágyékkendőbe öltözött, kereszten függő Krisztus alak két oldalán, medalionba foglalva, Mária és Szent János mellképével találkozhatunk, míg a Megváltó feje felett általában egy másik szentet ábrázoltak. Hátoldalán a többségében megjelenített Mária kép körül három szent mellképe található. A köztes szabad felületen az ábrázolt szentek neveit tűntették fel görög és cirill betűk felhasználásával. Míg a korai típusokat a 11-12. század fordulójára helyezi a kutatás, Lovag Zsuzsa szerint24 az ereklyetartó mellkeresztek egyik csoportja a tatárjárást közvetlen megelőző időszakban készülhetett, amit alátámasztani látszik egy kijevi kőből faragott öntőforma és a Mihajlovszkij kolostor alagútjából előkerült kereszt összefüggése. Állítása szerint, a tatárjárás elől a kolostor alagútján át menekülők veszíthették el a keresztet és Magyarországra is ők juttatták el a megtalált példányokat. Ennek a típusnak két darabja ismeretlen lelőhellyel a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében, egy pedig Csőtről a Budapesti Történeti Múzeumban található.25 Ezen keresztek jellemzője, hogy a keresztre feszített Krisztus alakot és a hátoldalát díszítő Mária alakot 4-4 szent medalionban foglalt mellképe övezi. Feliratuk az előlapon: „A kereszt a mi dicsőségünk, a kereszt a mi vigaszunk", míg a hátlapon: „Szent Istenanya, segíts!" Az említett 2,7x2,8 centiméteres töredék bizonytalan származási helyről, a kísérőcédula tanúsága szerint Telekiből származik (53. lelőhely). A kerek, eredetileg gyöngyözött díszítésű keretbe foglalt medalionban egy tógát viselő férfialak erősen megkopott mellképe látható. Magas homlokát oldalra fésült haj keretezi, tógáját jobb vállánál kör alakú fibula rögzíti. Fejét kopottas dicsfény övezi. A medalion felett és alatt 1 -1 kis gomb látható. A medaliontól a kereszt belseje felé cirill és görögbetűs írás található, melyek közül a felső sorban olvasható ICXP a keresztre feszített Jézusra utal. A többi betű olvasata problémás, nem tudjuk, hogy mely betűk tartoztak a középső felirathoz, és melyek tartalmazták a szent nevét. A hasonló keresztekkel egybevetve, itt a Deésis ábrázolás miatt, János (HONA) nevének kellene állnia, de a meglévő betűk alapján ez nem valószínűsíthető. Szemben a többi példánnyal, ez esetben Krisztus neve nem a kereszt felett lévő táblán szerepel, hanem az oldalsó keresztszár felé elcsúsztatva. Az ábrázolás az előlap bal oldali, elkerekedő keresztszárát díszíthette. A hasonló ábrázolások többségében a szent félalakja látható, keresztbehelyezett, vagy könyvet, esetleg más attribútumot tartó kézzel. Talán a legdirektebb párhuzamot a Veszprém megyében előkerült és a Lackó Dezső Múzeumban őrzött példány jelenti, ahol a Mária ábrázolás mellett hasonló mellképi ábrázolást találunk. Ereklyetartó mellkereszt két példánya került elő a Dunaszentmiklóson elrejtett kincsleletből,26 ahol az egyik esetben az előlapon a keresztre feszített Jézus, Mária, János és Szent Miklós társaságában látható („Asszony, nézd, ő a te fiad, Nézd ő a te anyád felirattal"), míg a hátlapon 3 mellkép övezi a központi Mária a gyermekkel ábrázolást. 24 Lovag 1979,10. 25 Lovag 1999,28,134; Buzinkay 1995,50. 26 Mikö - TakAcs 1994,194.
