Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Mesterházy Károly: Pántkarperecek a magyar honfoglalás korából
198 PÁNTKARPERECEK A MAGYAR HONFOGLALÁS KORÁBÓL A batajnicai csuklós karperecről továbbra sem tudunk többet közöletlensége miatt. A földeáki karperecét viszont törölni kell a honfoglalás kori leletek közül.139 A legszebb egycsuklós karperec a csak rekonstrukcióban létező szarvasi pánt. Négy töredékét Kovalovszki Júlia fedezte fel a szarvasi múzeum leletei között, és teljesen meggyőzően egy egycsuklós karperecét szerkesztett ki belőlük. A mintegy három centiméter szélességű ezüstpánton keretelés nélkül öt medalion van elhelyezve, illetve egy megkezdett, de az első ötöd vagy hatodrész után egyszerűen levágták a kompozíciót. Az így kialakított pánthossz egy karperec számára elegendő. Az állatok valószínűleg griffek, de nagyon hasonlítanak a honfoglalás kori korongjaink állatalakjaihoz is. Az állatok egymással szemben, illetve háttal állnak, mellső lábukat lépésre emelik. A medalionok között összekötő tagok vannak, melyek alul és felül kitöltik a teret (W. t /0.).140 A medalionok körvonalai és az állatok rajza is poncokkal készült, a hátteret kissé visszakalapálta az ötvös és aztán tűzaranyozással fedte. Ez a technika teljes mértékben azonos a honfoglalás kori ötvösmunkák technikájával. A szarvasihoz legközelebb áll a tiszaeszlár-bashalmi kétcsuklós ezüst pántkarperec. A majdnem négy centiméter széles pánt mindkét felén 3-3 medalion van, de itt már keretbe foglalva. A keret, a medalionok kerete, a medalionokban ábrázolt madár és palmettacsokrok poncolással készültek. A félpántokon a pánt közepén levő palmetta két oldalán egy-egy gyöngytyúk szerű madár áll, testük a palmetta felé fordul, de fejük hátra néz. A medalionok kerete egy szakaszosan megcsavarodó szalagfonatot utánoz, de az ötvös a számára szokatlan feladatot nagyon leegyszerűsítve oldotta meg. Ennek ellenére a madáralakok megfogalmazása gyakorlott mesterre vall. Egykor a teljes felület aranyozva volt, ma már csak a csuklók mentén látható jól, és a poncbeütések alján (VI. t. 9.).141 A szarvasi és bashalmi karperecekkel kapcsolatban felmerült a bizánci eredet lehetősége, főleg amikor az első valódi párhuzamok felbukkantak. Előbb a baltimorei Walters Art Galery arany karperecé vált ismertté, majd a washingtoni Dumbarton Oaks szintén arany karperecét közölte M. C. Ross. Jóval később találkoztunk a Kanellopoulos-gyűjtemény arany karperecével, és végül egy kis múzeumra valót közölt együtt Antje Bosselmann-Ruickbie.142 A mi pántkarpereceink mintái aranyból, vagy ezüstből készültek. Többnyire öt-öt medalion van egy-egy félpánton, és a medalionokat niellóval kitöltött szőlőindás keretben helyezik el. A medalionok és az indák is lemezre készülnek, de domborítással. A medalionokban griffek, oroszlánok, madarak láthatók. A bashalmi karperec mintájához jó párhuzamot talált Bollók Ádám egy bizánci festett kéziraton. Véleménye szerint a bashalmi karperec állatalakjai idegenek a honfoglalás kori magyar ornamentika faunájában. Ezért szerinte ezek a karperecek lehetnek bizánci ékszerek magyar utánzatai.143 Mivel a bizánci ötvösök teljesen más technikát alkalmaztak karpereceiken, úgy véljük, e karperecek bizánci előképek nyomán készült magyar munkák. A második kétcsuklós karperec Ártándon került elő egy Péter (1038-1041) dénáréval keltezett sírból.144 Az öntött bronzpántokon négy-négy páros félpalmetta van hátával a pánt széléhez támaszkodva, egy-egy pár pedig kissé összeszorítva hátával egymásnak támaszkodik. Mivel ezek a pántok öntéssel készültek, ezért általános megnevezésként a lemezkarperec helyett indokolt a pántkarperec megnevezést használni. A pántok felülete aranyozva volt, ennek ma már kevés nyoma van a mélyedésekben. Párhuzamát még nem sikerült megtalálni, de csuklós pántkarpereceink eredetét figyelembe véve, ez sem származhat máshonnan. A páros félpalmetták hasonló felhasználása egyébként egy bashalmi csaton és más vereteken is előfordul.145 139 Kiss 1985, 258, 259. A leletkataszter, amely ez esetben is Kiss Attila tárgylistájának alapja volt, a 321. tételszám alatt tartja nyilván a lelőhelyet. Megjelöli a tárgy őrzési helyét, a Nemzeti Múzeumot és megadja a leltári számát is:TM 78/1912. Irodalmi hivatkozásként Bálint Alajos művét jelöli meg.„Csanád, Arad Torontál k.e.e. vármegyék régészeti katasztere. Makó, 1941." Az adott helyen ezt találjuk: „A Nemzeti Múzeumban Kutasi Radisich iparművészeti múzeumigazgató közvetítésével egy bronzkarperecet őriznek, mely 1 cm széles lemezből s két végén csuklós taggal van összeerősítve.'' Megadja az előbb idézett leltári számot és a lelőhely tulajdonos Návay István birtokos nevét. A megadott leltári szám alatt azonban egy bronzkori tárgyat találtunk egészen más adatokkal. Ennek a birtokosnak a neve azonban már egyszer elém került, a nagykátai karperecek első említésekor. És valóban, az Archaeologiai Értesítő 1892-es évfolyamában a mondott helyen ez áll: „A népvándorlás végéről való jellemző karpereceket szereztünk két alföldi lelőhelyről. Egy pár sírból való és hivatalos úton Nagykátáról jutott múzeumunkhoz... Ehhez némileg hasonlít egy harmadik karperec, melyet Radisics Jenő igazgató úr közbenjárásával Makóról Návay István földbirtokos ajándékozott.'' Hampel 1892,379. Ezek után ellenőriztem a leltárkönyvet, s ott megtaláltam a Makóról való karperecét az 1892/78. számon. A leltárkönyvi tárgyleírás valóban egy pántkarperecre vonatkozik, amely azonban szarmata korinak látszik. Maga a karperec azonban jelenleg nem található meg a gyűjteményben. A leltárkönyvi leírás alapján e karperec leginkább egy endrődi szarmata karpereccel vethető össze: Juhasz 1978,97-98. 140 Kovalovszki 1960,173. 141 Dienes 1972,48-50. kép. 142 Ross - Downey 1956-57, fig. 11; Ross 1965,80, No. 108.58. t.; Bosselmann-Ruickbie 2011,149-160. kép 143 Bollók 2015,153,176, 354,412, 556. 144 MesterhAzy 1965,61-67; MesterhAzy 2006,223, 3. kép 145 Tóth 2014, 36, 38. t. 8.; Bollók 2015,235,42. kép 7-12.
