Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Mesterházy Károly: Pántkarperecek a magyar honfoglalás korából
MESTERHÁZY KÁROLY 191 szélesedik ki. Van díszítetlen (Nagyszokoly: II. 1.1., Génye/Gena), rátétdíszes (Mezőzombor-Bálvány-domb: 1.1.1, 3.) és poncolt díszítésű (Kiskunfélegyháza-Ferencszállás: I. t. 4.). A második változatnak szintén egyenletesen 10-12 milliméter széles a pántja, a nyílt végek hosszan-oválisan szélesednek ki. Itt is gyakori a díszítetlen (Vereb, Neszmély) és a rátétdíszes (Nagykáta: /. f. 5., Egyek: III. t. 8., Kistokaj: III. 1.10., Oroszlámos). A szakonyi kavicsbánya 1. sírjából olyan karperec került elő, melynek kiszélesedő vége nem lekerekített, hanem majdnem derékszögben záródik a pántvég [II. t. 8.). Gyakori az a változat, amelynek viszonylag keskeny pántja 8-10 milliméter széles, és a végei hirtelen, tárcsaszerűen kerekednek ki. A végek kidolgozása/kiverése kevés gondossággal történt (Esztergom,„Galgóc": II. t. 2., Karos II/45. sír). Viszonylag széles pánt kettős karéjos kiszélesedő véggel. A pántvég középvonalában gyenge gerincelés látszik (Hencida 5. és 10. sír, Kőrösszegapáti-Pál-lapály, Galánta: III. t. 5., Gáva: II. t. 3.). Ennek díszített változata a Berettyóújfalu-B. Nagy János földjéről előkerült pántkarperec, amelynek végein poncolt palmetta látható. Egyedi kialakítású a Békéscsaba-Erzsébethelyen talált karperec. A pánt végei felé összeszűkül, és „mandzsetta" közbeiktatásával gerinceit keskeny levél alakú díszítéssel zárul. Mandzsetta nélküli sima keskeny levél alakú végződése van egy hajdúböszörményi karperecnek. Egyedi formája van a Budapest XX. kerületi Szent László úti karperecnek. A viszonylag keskeny pánt és a pánt szélességében kerek vég között egy-egy„farkasfog''elem az összekötő tag [III. t. 3.). Enyhén kiszélesedő és kikerekedő pántja van egy három bordával díszített karperecnek (Győr-Újszállások: III. t. 7.). Leggyakoribb a lekerekedő pántvég. Ennél a változatnál a pánt a végei felé többé-kevésbé kiszélesedik, de a pántvég egyenesen levágott, a sarkok azonban lekerekítettek. Díszítetlenek (Sajtény: II. 1.10., Szentes-Borbásföld 14. sír) és díszítettek is előfordulnak közöttük. Poncolt díszítés van egy sajóládi pántvégen (/. t. 7.), és rátétes díszítése van egy madarasi karperecnek (/. f. 2.). Gyakori a teljesen egyenletes szélességű pánt, amelynek végei félkörben vagy kisebb ívben lekerekítettek (Sárrétudvari-Hízóföld 33. és 167. sír: II. t. 9., 1.1. 8., Zalkod: II. t. 6., Bánkeszi/Bánov 23. sír: III. t. !., Szeged-Öthalom 41. sír, Sárospatak-Baksa-homok 2. sír, Csongrád, Szered/Sered 5/54. sír: II. t. 5. stb.). Különböző szabálytalanságok a lekerekedő pántvégű karperecek esetében is előfordulnak. Egy Molnos/Mlynarce-i pánt a végei felé elkeskenyedik. Keskeny ezüstpántból készültek a szeged-domaszéki karperecek is, végeik inkább hegyesednek, a pántszélek szabálytalanok és eldolgozatlanok. Az egyik példány egyik végén ütött lyuk látható. A pántok anyaga leggyakrabban ezüst vagy bronz. Néha azonban vasból is készültek (Tiszabercel- Ráctemető). Egy esetben találkozunk arany lemezzel (Geszteréd: II. t. 4.), és egyetlen esetben borították be a bronz pántot aranylemezzel (Heves). De előfordul az aranyozott felületű ezüstpánt is (Karos III/9. sír). Az anyagnak nemcsak társadalmi-szociális mutató szerepe van, hanem bizonyos fokig időrendi különbséget is jelez. Az ezüst pántok a korábbi időre jellemzőek, a későbbi időre, értve alatta a 10-11. század fordulója körüli időket, már csak bronz példányokkal találkozunk. A pántkarperecek lemezből készülnek. Egyetlen kivétel az ártándi csuklós karperec. A lemezcsíkokból kivágott darabokat veréssel alakították ki. Az ezüstpántok többségét egyenletes vastagságú, 1-1,5 milliméter vastag ezüstlemezből készítették, és végeiket saját anyaguk vékonyabbra verésével alakították ki. Elsőként Fettich Nándor hívta fel a figyelmet arra, hogy a pántok a végeik felé vékonyodnak (pl. a hencidai karperecek esetében).40 A bronzpántok szintén lemezből vannak kivágva. Ez gyakran a pántok szélének eldolgozatlanságán is meglátszik (Nádudvar-Töröklaponyag). A pántok döntő többsége sima, díszítetlen. Néha azonban poncolt minta, esetleg a végeikre erősített rátét díszíti azokat. Apró vonalszakaszokból álló ponc-minta van a berettyóújfalui karperecén, hasonló poncmintából alakult a nagykátai karperec pántjának meg-megszakadó kettős vonalú farkasfog mintája, és szintén poncolt a sajóládi karperec díszítése is. A szob-ipolyparti temető 13. sírjának karperecé bizonytalanul tartozik ide, hiszen a pántvéget nem ismerjük. A ritka kivételek közé tartozik a csekeji 401-es sír vékony pántja, rajta kettős vonalú X-ek sorával [III. t. 4.), és a Deszk-D temetőből való pánt„poncolt geometrikus díszítése"is. Néhány karperecén hosszanti bordázás látható. Ilyen egy a győri Újszállásokról való aranyozott ezüst darab [III. t. 7), amelyen két hornyolat fut végig, és a vaskarperec Tiszabercel-Ráctemetőből. Alsó és felső borda közt futó egyetlen hornyolat díszít egy karosi pántot (Karos III/9. sír). Ez a díszítésmód az avar korban is előfordul (Ordas, Bács-Kiskun megye).41 A ki- és lekerekedő végű pántkarperecek legszebb darabjai a végeiken rátétes példányok. Ma mintegy tucatot ismerünk: Berekböszörményből, Bajótról (ez már elveszett), Egyekről [III. t. 8.), Hevesről, Kistokaj-Gerendáról [III. t. 10.), Madarasról (/. t. 2.), Mezőzomborról (/. f. 1, 3.), Nagykátáról (/. t. 5.), Nagytőkéről, Oroszlámosról, Sarkadról, Vágvörösvár/Cervenikről, van ahonnan többet is. Ez a díszítés csak az ezüst vagy az aranyborítású darabokon fordul elő. A pánt kikerekedő, többnyire ovális végére egy nagy, csepp alakú rátétet szegecseltek, 40 Fettich 1937,96. 41 Révész 1996b, 35,118.1.18; Tergina 1880.
