Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Madaras László: Ötvösök és kovácsok az Alföld közepe táján
176 MADARAS LÁSZLÓ Nincs lovastemetkezés a többi sírban, noha a gátéri közösségben gyakorolták a szokást. Karcag-Berekfürdő esetében a temető feltáratlansága miatt a kérdést nyitva kell hagynunk. Ugyanakkor ezen sír értékelésekor a feltárt sírcsoport viszonylagos szegénysége mellett meg kell említenünk - mint igazi különlegességet - az 1. sír ténylegesen trepanált koponyáját, amely a maga korában igazi unikumnak számított. Végezetül meg kell jegyeznünk még a következőket is. Legjobb ismereteink szerint ott, ahol nagy sírszámú temetőből került elő ötvössír, sajnos nem nagyon találunk olyan tárgyat, amelyet az ismert verőtöveken trébeltek volna. így azután azt a kört sem tudjuk meghatározni, melyhez a késztermék, lett légyen ez bármi, eljuthatott. Appendix Sajnos a terjedelmi korlátok nem tették lehetővé, hogy a sírokból előkerült tárgyak rajzos, vagy fényképes tábláit mellékletként közöljük. Erre azonban nincs is szükség, hiszen Rácz Zsófia német nyelvű könyvében, vagy a hivatkozott eredeti közleményekben mindenki megtalálhatja azokat. Kivételt csupán a kisújszállási leletekkel tettünk. Noha ezek is megtalálhatók a fenn említett német nyelvű könyvben, mégis úgy gondoljuk, hogy a Kozma Károly által készített szép színes fotók talán ebben az ünnepi kötetben is szépen fognak mutatni. A 70. születésnapod alkalmából minden jót és még hosszú munkás éveket kíván Neked: Barátod a Madár. Goldsmiths and smiths in the heartland of the Hungarian Plain LÁSZLÓ MADARAS The list of relevant burials indicates that several burials containing one or more tools or tool sets used in metalworking came to light in a relatively small area. When starting work on this study, one of my main questions was whether or not these craftsmen occupied a specific position in the period's hierarchy or in their own community. There is no conclusive answer to this question. It would appear that individuals with differing status formed groups organised according to principles unknown to us.The single shared element was the mount-decorated belt. If we accept Gábor Fancsalszky's contention, that "mount-decorated belts were not indicators of every free, weapon-bearing man, but rather reflected the social position of local leaders", it would imply that men buried with tools had played some special role within their local communities. Nevertheless, it would appear that beyond this broad generalisation, there were some differences between them. Some men were buried with their horse and weapons.There is a striking resemblance between the tools sets of the craftsmen interred at Kunszentmárton and Kisújszállás, and between the weapons deposited in their burials. It would appear that these two men were active warriors in the early Avar army. It is noteworthy that the Kisújszállás burial contained several objects such as the stone tools and the animal claws that were not customarily deposited in the period’s graves containing horse burials and weapons, suggesting that this man was not only a goldsmith, but also a warrior and that he had also played a role in the community's cult life. The goldsmith buried at Rákoczifalva was interred with his weapon and horse; his weapon, a sabre, indicates a later date within the Avar period, which is also underpinned by the other finds from the cemetery. While the two above-described burials can be assigned to the close of the first third of the seventh century, this burial rather dates to the century's final third. There are no horse burials in the other graves, although the custom itself was practiced by the Gátér community. This issue remains open in the case of the Karcag-Berekfürdő cemetery because the site has not been fully excavated. The burials of the excavated grave group were rather modestly furnished. At the same time, it must be noted that the man interred in Grave 1 had a trepanated skull, reflecting a practice that was quite rare in the period. Finally, it must also be noted that to the best of my knowledge, the cemeteries containing a goldsmith's burial rarely yielded metalwork which had been crafted using the known dies, and thus it is difficult to identify the individuals or groups for whom the products, whatever they were, had been made.
