Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)

Madaras László: Ötvösök és kovácsok az Alföld közepe táján

174 MADARAS LÁSZLÓ Ugyanennek a tervnek a keretében a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei, Csányi Marietta és Tár­noki Judit egy jelentős telepet kutattak meg. Ez utóbbi közöletlen, a régészeti anyag és a dokumentáció a szolnoki Damjanich János Múzeumban található. Sajnos a három ásatási helyszín egymástól viszonylag távol található, de mindeneképpen alátámasztják a táj viszonylag sűrűn lakottságát. Azt ennél a leletnél is megállapíthatjuk, hogy az ötvösmester sírja itt is a közösség temetőjéhez köthető. Ámbár az, hogy a sírmező és az ötvös sírja között mintegy 40 méter üres terület volt, bizonyos elkülönülést is jelezhet. A sír itt is lovassír volt, a szablya pedig az új fegyvertípus megjelenését mutatja, s egyben a korszakon belül kronológiai jelentősége is van. Talán figyelmet érdemel az is, hogy a négy verőtő közül kettő olyan tár­gyak elkészítésére szolgált, melyek a korai avar anyagban ismeretlenek. 5. Tiszavárkony Tiszavárkony-Hugyinpart lelőhelyen Kaposvári Gyula, majd Cs. Soós Ágnes tárt fel egy 93 síros temetőrész­letet. Bennünket az 5. számú sír érdekel. „Ebben egy bolygatott férfi nyugodott hátasával együtt. Tájolása Ény-Dk. A 606. számú sír átvágja, tehát -60cm mélységnél sekélyebb a sírgödör. A bolygatás a koponyát, a bal lapockát és a kulcscsontot érte. A jobb alkarcsontok a bal felkarcsonthoz lettek behajlítva, a mellen keresztbe, a bal orsó- éssingcsont­­ok a bal combcsonton feküdtek. A férfiváz mellékletei: Két lapból álló, kereklezáródású ezüst nagy szíjvég. Az elő- és hát­lapot egy vékony pántra forrasztották. Az előlap díszítetlen és egy széles lapu kapcsolótag rozsdásodott hozzá, a felső peremet bordázott szalag zárja a medence környékéről. Rosszezüst nagyszíjvég lemezeinek töredékei. Alsó vége kerek lezáródású, felső vége hiányos. Feltehetőleg ezeket a lemezeket is egy keskeny szalagpántra forrasztották, ám ez a pánt megsemmisült, vagy elkallódott. Különböző szélességű bronzból készült kapcsoló tagok felületükön álomszerű mere­­vítés maradványaival. Legalább háromféle méretben. Ácskapocs alakú bronzkapcsoló tagok, melyek közül a kisebbek végeire kör alakú lemezeket erősítettek, mégpedig úgy, hogy miután a lemezeket a drótokra ráhúzták, azok végeit el­kalapálták. Négy darab ezüst kisszíjvég. Alsó végük kereklezáródású, felső peremükön bordázott pánttal. Díszítésük, ha egyáltalán volt, a korrózió miatt nem állapítható meg. Peremük alatt egy nittszeggel. Töredékes ezüst kisszíjvégek. Egytagú öntött bronzcsat vas pecekkel. Ovális karikájához paijzs alakú csattest kapcsolódik. Felerősítésére három nitt­­szeg szolgált. A karika és a csattest között egy bemélyítéssel díszítve. Egybeöntött bronzcsat vas csatpecekkel. Kariká­ja ovális, a csattestet két kis szabálytalan négyszög alkotja. Ezeket egy-egy kis bemélyítés választja el a csatkarikától. A négyszögekben található a felerősítésre szolgáló egy-egy bronz szegecs. Kerek karikájú, paizs alakú testű, egybeön­tött bronzcsat vas pecekkel. A csatkarikát függőleges bordákkal díszítették. Felerősítésére a csattesten található egy szegecs szolgált. Egybeöntött trapéz alakú bronzcsat felsőhöz kis paizs alakú csattest tartozik. Vas pecekkel. A csat­testet két hornyolás tagolja. Díszítetlen. Egybeöntött kerek karikájú áttört hosszúkás testű bronzcsat vas pecekkel. Fel­erősítésére két kerek fülecske szolgált. Egyélű, egyenes vaskés a tok és a nyél famaradványával. Kovakő. Kétágú lapos villás nyílcsúcs. Háromélű nyílcsúcsok. Vasnyelű kalapács. Gerince a vágóéi felé hajlik. Vas sarló töredékei. Kicsiny vas fülecske. A lóváz mellékletei: Két darab hurkos fülű vaskengyel. Vas csikózabla. Préselt félgömb alakú lószerszám díszek ólomszerű merevítő kitöltéssel. Díszítetlenek, már amennyire a töredékekből meg lehet állapítani. Kereszt alakú rojtos rosszezüst lószerszám veret ólomszerű kitöltéssel." Tehát egy újabb olyan szerszámmelléklettel eltemetett férfi, akivel hátasát is elföldelték. Fegyvertára igen­csak szegényes, mindössze néhány nyílvesszőből és egy feltételezhető íjból állt. Valószínűleg ide kell számol­nunk nagyméretű vaskését is. Sírja, a bronz tárgyak számát tekintve a temető egyik leggazdagabbjának számít. Mindemellett csupán három olyan tárgy van, ami egyedi a mellékletei között, ez a sarló és a vas kalapács, illetve egy kis vas fülecske. Ez utóbbi egyértelműen egy faedény tartozéka volt. A vas sarló sírba helyezését magyaráz­hatjuk kultikus, babonás okokkal is.10 11 Az éles vastárgyak bajelhárító szerepe közismert. Itt emlékeztetnék arra, hogy a kunszentmártoni ötvös sírban nyugvó halott koponyája mögött egy földbe szúrt vaskés volt. Sajnos a sarló síron belüli pontos előkerülési helyét nem ismerjük, de nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy ennél a temetkezésnél is ugyanolyan bajelhárító funkciója lehetett, mint az Kunszentmártonban feltételezhető. A sírból előkerült vasnyelű vaskalapács majdnem egyedi tárgynak bizonyul az avar kori emlékanyagban. Mindösszesen egy analógiáját ismerjük a Kárpát-medencén belül. Ez a tárgy a Kölked-Feketekapu В temető 80. sírjából került elő.” Rácz Zsófia a tiszavárkonyi darab ismeretének híján - hiszen ez mindmáig közöletlen volt - a csákberényi 323. sír vaskalapácsát nevezte meg.12 A vasnyél alkalmazásának okaként a tárgy súlyának megnövelését adja meg, s skandináv analógiákat hoz fel párhuzamként.13 10 Somogyi 1982,191-200. 11 Kiss 2001,25-26, Abb.7. és а II. kötetTaf. 25.10. 12 RAcz 2009, 75, és 8. kép 1.; RAcz 2014,149-150, és 145. jegyzet. 13 Racz2009, 76.

Next

/
Thumbnails
Contents