Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Máró Márta: "Magyar", illetve "török" arany- és ezüstfonalak 17. századi magyar hímzéseken? A korszak "fémfonal-palettája" az írott források és az archeometriai elemzések tükrében
„MAGYAR", ILLETVE „TÖRÖK" ARANY- ÉS EZÜSTFONALAK 17. SZÁZADI MAGYAR HÍMZÉSEKEN? 151 A KORSZAK„FÉMFONAL-PALETTÁJA" AZ ÍROTT FORRÁSOK ÉS AZ ARCHEOMETRIAI ELEMZÉSEKTÜKRÉBEN ta a gyorsabb korróziót. Elképzelhető, hogy ez már a korábbi, 16-17. századi (keleti-török, szakaszosan font) fonalakra is érvényes volt. A készítést és/vagy egy-egy tisztítást követően, viszonylag rövid idő elteltével, már csak nehezen lehetett puszta szemrevételezéssel megállapítani, hogy a szürkés-feketés réteg a fémszalagon ezüstöt vagy aranyozott ezüstöt fed-e.119 A címben feltett kérdésre adott, hipotetikus válaszunk tehát az, hogy a 17. századi magyar hímzésekhez nem valószínű, hogy magyar területen készült fémfonalat használtak, viszont keleti/török eredetűeket igen. Feltételezésünk szerint egyes leltározók a vastagabb aranyozású,„igazi aranynak" látszó, bélfonalra font, aranyozott ezüstfonalat, illetve a jó állapotban lévő, nem sötétedett felületű ezüstfonalat írhatták le„magyarként", függetlenül attól, hogy a fonalak honnan származtak. A hímződrótot skófiumnak nevezve utaltak annak (vélt vagy valós) keleti/török eredetére.„Törökként" jelölték a szakaszosan, azaz riant módon font, két oldalon aranyozott ezüst- és ezüstfonalat, valamint a bélfonalra font drótot vagy egyéb, drótokból álló fémfonalat. A kutatás korántsem mondható befejezettnek. Mind a készítőműhelyekkel, mind pedig a „magyar" és török" fonalakkal kapcsolatosan további forráskutatások és anyagvizsgálatok szükségesek. A levéltári anyagban még rengeteg, ilyen szempontból feldolgozatlan dokumentum van, egyes összeírásokat pedig csak részben tettek közzé, így a teljesebb anyag tanulmányozását követően módosulhatnak a levont következtetések. A vizsgálati adatok számának növekedésével, a természettudományos módszerek tökéletesedésével, az új technikai megoldások alkalmazásával pontosabbá válhat a 17. században használt fémfonalakról, azok készítéstechnikájáról és eredetéről alkotott kép. Végezetül álljon itt egy tétel egy 1685-ös leltárból:„£dgy igen szép eőregh aranyos Gyöngyös feödeles hólyagos Kupa, kinek az teteyén edgy Királyné Aszony edgy Spectrumot [sic!] tart"120 - Isten éltesse Költő Lászlót! 6. ábra. Az 1. ábrán látható ágyterítő egyik gránátalma-motívuma. A leltározó körülbelül ekkorának és talán színben is hasonlónak láthatta a hímzésrészletet (skóftumhímzés) 7. ábra. Aranyozott ezüst- és ezüstfonalak. Optikai mikroszkópos felvétel, marker 0,5 mm; a. Szakaszosan font ezüst szövőfonal (oszmán-török dísznyereg selyemszövete, 17. század); b. Szakaszosan font, két oldalon aranyozott ezüst szövő fonal (oszmán-török selyemszövet-töredék, 16. század vége); c-d. Ezüst-, illetve két oldalon aranyozott ezüst hímzőfonal (itáliai hímzés, 17. század eleje); e. Két oldalon aranyozott ezüst szövőfonal (itáliai selyemszövet, 17. század második fele); f. 23 karátos, igazi arany hímző fonal a magyar koronázási palástról (11. század) 119 Esetenként a sárga bélfonal utalhat aranyozott ezüstre. 120 Nem tudni, a leltározó vagy a közlő írt sceptrum (kormánypálca) helyett spectrumot, esetleg a nyomda ördöge tette. ..(bárkivel megeshet!). Ld. Esterházy Inventarium 1685m, 484.
