Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Máró Márta: "Magyar", illetve "török" arany- és ezüstfonalak 17. századi magyar hímzéseken? A korszak "fémfonal-palettája" az írott források és az archeometriai elemzések tükrében
„MAGYAR", ILLETVE „TÖRÖK" ARANY- ÉS EZÜSTFONALAK 17. SZÁZADI MAGYAR HÍMZÉSEKEN? 143 A KORSZAK„FÉMFONAL-PALETTÁJA"AZ ÍROTT FORRÁSOK ÉS AZ ARCHEOMETRIAI ELEMZÉSEKTÜKRÉBEN Rézzel, mint fémfonal alapanyaggal inkább csak a kolozsvári harmincadjegyzékekben találkoztunk, például 1602-ben rézfonalat vámoltak.36 Nagy valószínűséggel a fémfonal anyagára utal a sík megjelölés is. Fényes síkkal hímzett lepedő szerepel például Bethlen Farkasné ingóságainak 1679-es lajstromában,37 és Mont sík fonalat szereztek be Krakkóban Bethlen Gábor fejedelem udvartartása számára 1622-ben.38 A leírások nem egyazon „protokoll" szerint készültek (ahogy napjainkban sem...), és a lajstromozók nem használtak egységes terminológiát (ahogy ma sem...). Előfordult, hogy ugyanazon személy egy-egy listán belül, feltehetően ugyanarra a fémfonal-fajtára más-más elnevezést használt, vagy más-más személy ugyanazt a darabot különböző módon írta le. A dokumentumok pontossága az összeíró ismereteitől, alaposságától, a leírt darabok állapotától (például új darabok hozományjegyzékekben vagy korábban készültek, amelyeken már korrodálódott a fém, például végrendeletekben), de a dokumentum „fontosságától" is függött. A forrásokban említett arany- és ezüstfonalak az archeometriai vizsgálatok tükrében Az alábbiakban több, mint negyven, 17. századra datált, magyar hímzésről (egyházi- és világi öltözetek, térítők, ágytakarók, párna- és lepedőszélek, keszkenők stb.) származó, több, mint hetven, egyszerű morfológiájú, arany- és ezüstszínű fémfonal vizsgálati eredményeit foglaljuk össze.39 A tárgyak többségénél a minták nem reprezentálják az egész hímzést, ugyanis sok esetben többféle, alaktanilag és/vagy anyagában eltérő fonalat használtak ugyanazon darabon. Az egyes minták alaktani hovatartozását, jellemző méretét/méreteit, a bélfonal színét, szerkezetét (anyaga azonosításához) stb. optikai mikroszkóp segítségével ráeső, illetve áteső fényben tanulmányoztuk. A felület mikromorfológiáját, az esetlegesen még megfigyelhető szerszámnyomokat pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM) vizsgáltuk. A fémfonalak készítéséhez használt fémszalagok, illetve drótok anyagának minőségi és félmennyiségi elemzése energiadiszperzív mikroanalízissel (SEM-EDS) történt40 a fémfelszín egy-egy „nagyobb", akár 0,10- 0,15 mm2 területén,41 fonalnál a bélfonalról letekert, kisimított szalag külső és belső oldalán egyaránt. Kiegészítésként, több esetben, a keresztmetszeten is végeztünk méréseket. így próbáltuk csökkenteni a felszín és az alatta lévő rétegek inhomogenitásából adódó hibákat.42 Korábban már több publikációban ismertettük az egyes fémfonal-fajták készítéstechnikájának rekonstruálására tett kísérleteinket. Mivel a vizsgálatok idehaza és világszerte folytatódtak-folytatódnak, az alábbiakban ezek eredményeivel kiegészítve próbáljuk összegezni jelen ismereteinket/feltételezéseinket a kutatott anyag kapcsán. A morfológiai elemzések során a forrásokban említett, egyszerű fémfonal-változatok szinte mindegyikét lehetett azonosítani. A mikroszkópos vizsgálatokkal csak finomítani tudtuk a leltárkészítők, számadásokat összeállítók megállapításait. A műszeres analízis eredményei alapján viszont árnyaltabbá vált a kép. Az „arany fonalakról és aranydrótokról" Az aranyból, illetve aranyötvözetből készült, főként hímzéshez, illetve keskeny díszítőszalagok szövéséhez használt fonalak és drótok, az eddigi külföldi és hazai elemzések adatai alapján, a 14. századtól „eltűntek" az európai „fonalpiacokról". Helyettük szintén tömör, aranyozott ezüstszalagok felhasználásával készült fonalakat, illetve vékony, aranyozott ezüstdrótokat használtak. Kérdés, hogy a 17. századi leltározók többsége ennek tudatában említ-e aranyfonalat vagy aranyskófiumot. Mindenesetre például, a már idézett, rövidebb, 1671- es Csáktornyái összeírás készítője megkülönbözteti az aranyozott ezüstöt az aranyfonaltól.43 Az 1704-ben a 36 Ld. pl. Pap 2000,125. vagy fentebb a 22. lábjegyzetet. 37 Patyolat lepedő, fényes síkkal és magyar arannyal írás után varrva" Lukinich 1908,15. 38 [vettem] „3A [lat] vont sík fonalat..RadvAnszky 1888,66. 39 A negyvenkét hímzés többsége három múzeumi gyűjtemény (nem ásatásból származó) műtárgyai közé tartozik. Ezúton is köszönöm dr. Pásztor Emese főosztályvezetőnek (Iparművészeti Múzeum, Textil-és Viseletgyűjtemény), dr.Tompos Lilla művészettörténésznek (a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményének korábbi vezetője) és Pocsainé dr. Eperjesi Eszter múzeumvezetőnek (Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma), hogy lehetővé tették a mintavételt és elláttak tanácsaikkal. Köszönettel tartozom a gyűjteményekben tevékenykedő kollégáknak is, akik segítségemre voltak a mintagyűjtésnél, és megosztották velem az egyes textíliákkal kapcsolatos megfigyeléseiket. 40 A SEM-EDS vizsgálatok során a minta felületének gerjesztése (egyes korai elemzéseket leszámítva) 25 kV energiájú elektronsugárral történt, hogy növeljük a behatolási mélységet, és így a rétegszerkezetről is kapjunk tájékoztató információt. A kapott (100%-ra normált) tömegszázalékos értékek tájékoztató jellegűek. A SEM felvételekért, illetve a SEM-EDS elemzésekért köszönet illeti dr. Gál- Sólymos Kamilla vegyészt (ELTE TTK, Ásványtani Tanszék) és dr. Tóth Attila fizikust (MTA Műszaki, Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet). A vizsgálati eredmények egy részét ld. JAró 2010a, 289-298. (I.és 2. táblázat), valamint az egyes textíliák technikai leírásában, in: Esterhazy Gyűjteményi Szakkatalógus II. 2010. Az eredmények másik része publikálatlan. 41 Természetesen ez a terület csak a mikroanalíziseknél számít„nagynak". 42 A problémákról ld. pl. Costa - De Reyer - Betbeder 2012,112-115; Weiszburg etal. 2017,10753-10754. 43 Ld. a 31. lábjegyzetet
