Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Horváth Szilvia - Kiss Magdolna: Pannoniai fürdőkalauz - Római fürdőkultúra, gyógyfürdők Pannoniában. Beharangozó
130 HORVÁTH SZILVIA - KISS MAGDOLNA körébe tartozik.60 Lelőhelyei még a limes mentén Brigetio és Cirpi, valamint a belső útvonalak menti jelentős területeken: Gorsium, Savaria, Sopianae stb.61 Fortuna balnearisnak, a fürdőknek szerencsét hozó istennőnek állt szentélye az aquincumi polgárváros fórumán a nagyobb közfürdőnél, ahol Fortunae Augustae dedikációval állítottak neki oltárt.62 Salus tiszteletére szintén Aquaeból (Baden) van bizonyíték, ahol P. Geminius állított oltárt Saluti dedikációval.63 Hercules Salutaris tiszteletére Herculi Salutari et Fortunae domestici felirattal Brigetióban L. Attius Macro legioparancsnok állított oltárt.64 luppiter Depulsor, a Bajelhárító luppiter gyógyító isten voltát több, a birodalom különböző helyszíneiről előkerült felirat bizonyítja. Pannonia superior pénzváltó intézetének egyik császári libertusa 207-ben luppiter Depulsortól kért maga és felesége számára egészséget. Az isten illetékességét egészségügyi kérdésekben bizonyítja a gyógyforrással rendelkező Thannhausenben (Steiermark közelében, Ausztria) ugyancsak luppiter Depulsornak állított oltár, melyen L(ucius) Arruntius / Marcellinus könyörög az istenhez saját maga és felesége egészségéért.65 Poetovióból kilenc66 luppiter Depulsornak dedikált felirat áll rendelkezésünkre, köztük háromban67 szerepel a pro salute kifejezés. Egy felirat Emonából,68 egy pedig Savadéból69 ismert. Van két isten, akiknek tisztelete egyértelműen köthető a vízhez. A kérdésfelvetés, hogy gyógyítást is tulajdonítottak-e nekik az ókori rómaiak, feltétlenül további kutatást igényel. Az egyik Mithras, ugyanis források, gyógyforrások közelében számos Mithras-oltár került napvilágra, az oltárok szentélyeket bizonyítanak, az itt végzett szertartásoknak pedig kötelező feltétele, ha nem is gyógy-, de a tiszta forrásvíz.70 A másik luppiter Dolichenus, aki valószínűleg szintén rendelkezett gyógyító arculattal is,71 amelyet bizonyíthat a Carnuntumban, a gyógyfürdőből előkerült szobra is. Összefoglalás A tanulmány egy megjelenés előtt álló könyv rövid ismertetője. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és a GeniaNet Kiadó 2019-ben közös kiadásban fogja megjelentetni a „Pannóniái fürdőkalauz"-t. A szerzők, Horváth Szilvia és Kiss Magdolna célja az volt, hogy az egykori Pannonia provincia, - amelyhez a mai Dunántúlon kívül Szlovénia, Horvátország, Ausztria (Burgenland) egy része is hozzátartozott - fürdőinek római előzményeit felkutassák, és a 2000-es évek eleje óta folyó kutatásaikat egy tudományos-népszerűsítő, illusztrált könyvben adják közre. A kötet szerzői komplex módszerrel fordultak a témához, végig az írott- és a régészeti források szintézisére törekedtek. A kiindulást és munkamódszerük alapját a kérdéses területen létező és mindenféle emberi beavatkozás nélkül előtörő, gyógyerejű víz feltérképezése jelentette. Ugyanis annak a legnagyobb az esélye, hogy ezeket minden kor embere, így a rómaiak is ismerhették. A Pannonia területén nagy valószínűséggel előtörő források katalógusának összeállítását követően, azt kutatták, vajon a rómaiak, vagy a római hódítás idején a terület őslakossága ismerte-e, felhasználta-e ivásra, fürdésre, gyógyító céllal ezeket a forrásvizeket, azaz vannak-e nyomai római forrásfoglalásnak vagy egyéb római tevékenységnek a kérdéses vidéken. A könyv felépítésében először a római vízépítészet és fürdőkultúra általános sajátosságaival és fejlődésével, majd a pannoniai példákkal foglalkozik. Ezután következik a gyógyfürdők kutatásának forrásai, módszerei rész, majd a könyv magja, a katalógus. Majd egy összegző fejezet az ókori gyógyturizmus jellegzetességeiről, összevetve Pannonia provincia sajátosságait a Római Birodalom egészével, illetve egy korokon átívelő fejezet az ókori fürdőkultúra végéről és utóéletéről. A munkát végül mellékletek: térképek, epigráfiai táblázat, a fürdőkre, fürdőéletre és az epigrafikus táblázatra vonatkozó fogalommagyarázat és irodalomjegyzék zárja. 60 Alföldy 1997, 225; vö. Tóth 2010, 7. 61 Silvanushoz újabban Dzino 2012. 62 Fortuna balnearis daciai és hispaniai párhuzamaira már Kádár Zoltán is felhívta a figyelmet. Kadar 1981,77. Lásd még:PóczY 1980,122-123. 63 KADAR 1981,67; Gömöri 2012,15. 64 RIU 392; KADAR 1981,71. 65 Lupa.org 6127. 66 EDCS07600373, EDCS-11301006, EDCS-26600446, EDCS-26600448, EDCS-29900790, EDCS-10000390 67 EDCS-28800777, EDCS-28800778, EDCS-28800830 68 l(ovi) O(ptimo) [M(aximo)] / Depul(sori) / Surianíus] / [EDCS-11300952] 69 [l(ovi) O(ptimo) M(aximo) Depu]lsori p[ro salute] / [Savarie]nsium po[rticum cum] / [exed]ra quam L(ucius) 0[3] / [3]lianus de[c(urio) c(oloniae) Cl(audiae) Savar(iensium) praef(ectus)] / [coll(egii) fabr(um)] centon(ariorum) [3] / [3 llvir q(uin)]q(uennalis) fl(amen) [EDCS-27900111] 70 Mithrasnak forrást is szenteltek, lásd például Aquincumban a római forrásfoglalások egyikét. 71 Schwertheim 1981,198; Tóth 2015,157.
