Varga Máté - Szentpéteri József (szerk.): Két világ határán. Természet- és társadalomtudományi tanulmányok a 70 éves Költő László tiszteletére - A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 6. (Kaposvár, 2018)
Horváth Szilvia - Kiss Magdolna: Pannoniai fürdőkalauz - Római fürdőkultúra, gyógyfürdők Pannoniában. Beharangozó
124 HORVÁTH SZILVIA - KISS MAGDOLNA történelmi gyökereinek feltárását. „Szerencsére találkoztunk az úgynevezett ITER uniós programmal, amely Olaszország északi tartományai, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Törökország területeire vonatkoztatva foglalkozik a történelmi gyógyfürdőkkel. Ez nem turisztikai, hanem tudományos jellegű fölmérés, amely a múlt idők fürdőkultúráját dolgozza fel." - nyilatkozta Rubovszky András a Magyar Nemzetnek az említett évben. Minthogy a 2000-es évek elején kezdtük meg munkánkat a fürdőkalauzzal, és 2003- ban Kiss Magdolna egy összegző tanulmányt is megjelentetett e témában,6 kézenfekvőnek tűnt, hogy felvegyük a kapcsolatot a MEME-vel, illetve Rubovszky Andrással. Bár ez a kapcsolatfelvétel lökést adott munkának, és Horváth Szilvia „Mozaikok a Káli-medence római kori történetéből" címmel előadást is tartott Köveskálon a Református Templomban, a 2006.július 21 -24-én megrendezett Káli Napokon, mégis különböző - tőlünk független - okok miatt, a kutatást hosszabb ideig szüneteltetni kellett. 2012-ben határoztuk el, akkor már csak ketten, hogy elkészítjük a régóta tervezett fürdőkalauzt. A Rippl- Rónai Múzeum munkatársai, Horváth Szilvia és Nagy-Tóth Mária 2013-ban, az NKA támogatásával szerveztek konferenciát „Fürdőkultúra és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig" címmel,7 majd a 2015-ben megjelent konferenciakötet8 jelentette az újrakezdés mérföldkövét. A Pannóniái fürdőkalauz kézirata végül, ugyancsak az NKA 2016-ban megítélt támogatásával, elkészült. Bár ismert tény, hogy a Kárpát-medence gyógyvizeit a római hódítás előtt itt élt bronzkori, vaskori népek többé-kevésbé föltárták, munkánk időhatárait mégis a római hódítástól - a pannoniai római uralom végéig jelöltük ki. A könyv felépítésében előszóra római vízépítészet és fürdőkultúra általános sajátosságaival és fejlődésével, majd a pannoniai példákkal foglalkozik. Ezután következik a gyógyfürdők kutatásának forrásai, módszerei rész, majd a könyv magja, a katalógus. Majd egy összegző fejezet az ókori gyógyturizmus jellegzetességeiről, összevetve Pannonia provincia sajátosságait a Római Birodalom egészével, illetve egy korokon átívelő fejezet az ókori fürdőkultúra végéről és utóéletéről. A munkát végül mellékletek: térképek, epigráfiai táblázat, a fürdőkre, fürdőéletre és az epigrafikus táblázatra vonatkozó fogalommagyarázat és irodalomjegyzék zárja. A kötetben végig az írott- és a régészeti források szintézisére törekedtünk. Minthogy a pannoniai gyógyfürdők kutatása nem túl egyszerű feladat, az első és legfontosabb, amire a kutatásban támaszkodhatunk, és ami munkamódszerünk alapját képezte; a szó szerint értelmezhető forrás, a kérdéses területen létező és mindenféle emberi beavatkozás nélkül előtörő, gyógyerejű víz. Ugyanis annak a legnagyobb az esélye, hogy ezeket minden kor embere, így a rómaiak is ismerhették. Mint már szóltunk róla, az ókori Pannonia magába foglalta a mai Ausztria (Burgenland), Szlovákia, Szlovénia, Horvátország egy-egy részét, valamint a mai Dunántúlt, lényegében az egykori Osztrák-Magyar Monarchia egy jelentős területét. Ez utóbbi tény miatt szerencsés helyzetben vagyunk, mert a 19. század elején-közepén sorra születtek az Osztrák-Magyar Monarchia gyógyvizeire, gyógyfürdőire vonatkozó összefoglalások, a divatossá váló gyógyturizmus ösztönzésére. Egyik ilyen: E. J. Koch: Die Mineralquellen des gesammten Österreichischen Kaiserstaates topographischer, historischer, physikalisch-chemischer und therapeutischer Beziehung. Wien, 1845. Miután összeállítottuk a Pannonia területén nagy valószínűséggel előtörő források katalógusát, a következő lépés annak kiderítése volt, vajon a rómaiak, vagy a római hódítás idején a terület őslakossága ismerte-e, felhasználta-e ivásra, fürdésre, gyógyító céllal ezeket a forrásvizeket, azaz vannak-e nyomai római forrásfoglalásnak a kérdéses vidéken. Nem mindig van azonban olyan szerencséje a régésznek, hogy megtalálja a gyógyvizek mellett a forrásfoglalás nyomait. Ilyenkor a forrás közelében fekvő településnyomok, 7. ábra. Aquincum, Kettős fürdő úszómedencéjének (natatio) részlete (Fotó: Florváth Szilvia) 6 Kiss 2003,123-147. 7 A Rippl-Rónai Múzeum által megrendezett konferencia Kaposváron, 2013. október 15-én. 8 A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete. Szerk.: Florváth Szilvia -Tóth Mária. Kaposvár, 2015.
