Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Knézy Judit: Három község a Zselic nyugati szélén 1921-27 között. Kadarkút, Bárdudvarnok, Hedrehely népének életkörülményei
268 KNÉZY JUDIT szántó 1914 1926 rét 1914 1926 jó minőségű 800 800 800 1100 közepes 700 700 700 900 rossz 600 600 600 800 Az uradalmi földeket is tekintve legjobb minőségűek a Günnő, Diás, Zsippó, Szent Tamás, Kishegy, Csomakő dűlőkben vannak. Közepes minőségűek a Gazdi és a Szendi hegy, gyenge a Peterke. A kisgazdák távolabbi földjei 20 km-re fekszenek. A távoli földek értéke 20 %-al ér kevesebbet, mint a közeliek. 1 hold föld átlagos haszonbére 1914-ben 20 korona, 1926-ban 28 korona, a napszámbér 40 000 korona. A gazdasági cselédek bére a vármegyei rendeletnek felel meg. Végső megállapítás, hogy a fejlődést a széttagoltság gátolja, sajnálják, hogy nem kellőképp használják a gépeket, de észrevették, hogy az igényesebb talajműveléssel előre haladtak. Hedrehely adatai a kérdőíves válaszokban Lakossága 1932-ben 1271 fő, magyar (rk. 543, ref. 713, izr. 15). Területe: 4512 kh. Hozzátartozik: Bende-, Sarolta-, Böczörpuszta, Bozdás major, Laposcser-, Alsókurja- Felsőkurja-puszta. Földbirtokos gróf Festetich Kálmán örökösei 813 kh, Márffy Elemér 312 kh. Bérlő Schmiedt Jenő 657 kh. Hedrehely református hagyományai sok tekintetben meghatározták e közösség működését már a 18. században is. Nemcsak a nagyszerű templom építéséből világlik ez ki. Csokonai Vitéz Mihály is tanúja volt ottani tartózkodása idején, miként harcoltak a hedrehelyiek azért, hogy kedvelt lelkészüket ne helyezzék vissza Csökölybe, bár a csökölyiek nyertek41, de azt is megjegyezte, hogy mennyivel jobb a hedrehelyiek kenyere (búzából), mint a csökölyiek „lenpogácsája” és finomabb a boruk is. Gönczi Ferenc is kiemelte, hogy az 1920-as években gyűjtéseihez milyen sok segítséget kapott a református lelkésztől. A tanárok néprajzi érdeklődése további hagyomány: 1954-ben tartalmas, részletes hedrehelyi néprajzi-történeti monográfiát írt az iskola tanári kara. Márton István igazgató később helynévgyűjtésben is remekelt, s az arra „tévedő" néprajzosok patronálója volt. E pályázat kiadására sajnos nem került sor42 43. A református összetartozást jelzi a kérdőíves válasz is az ünnepeken szereplő református dalárdáról és a tanító aktivitásáról. E községben református dalárda működik 26 taggal, akik ünnepnapokon és állami ünnepeken szerepelnek, más nincs. Györkös Ferenc körjegyző, Németh József13 református lelkész és Kutas Ferenc tanító szervezi a lakosságot. Egy pusztai és egy református iskola működik, az ismétlőiskolások 18 fővel vesznek részt az oktatásban, melyben gazdasági ismeretek is szerepelnek. Az iskolában könyvtár is van. Kisdedóvó nem alakult. Ismeretterjesztő előadásokat a tanító tart, 41 Knézy 1996. 23-25 42 Hedrehely monográfiája 1954 RRM NA 93. 43 Gönczi 1937. 9. Könyve előszavában többek között neki is megköszöni és a kadarkúti tanítónak is a terepmunkája alkalmával nyújtott segítségüket. utoljára 1921 októberében 20 hallgatója volt. Népakadémiát jónak tartanának, de valószínű nincs megfelelő helyük, mert azt mondják, hogy előbb népházat kellene építeni. Hitel- és Fogyasztási Szövetkezet működik a községben, másra nem gondolnak. Két gőzmalom található, de szesz-, konzerv-, téglagyár nem, még gabonaraktár sem. Közkutak vannak, de ártézi kút hiányában „fúrott” kutakból vesznek vizet, melyek kb. 30m mélyek, vízszintjük 26m körül van. De változtatásra nincs konkrét terv, bár jónak tartanák. Okleveles bába lakik a községben, de orvos, gyógyszertár csak 6 km-re van. A közutak állapota a lehető legrosszabb, okát a terepadottságokban és a kedvezőtlen tulajdonviszonyokban látják. Az utak egy része ösvényen vezet keresztül. Nincs villanyvilágítás, megfelelő áramfejlesztő (pl. vízierő) sem áll rendelkezésre. A járdákat semmi se fedi. Még szervezett tűzoltóság sincs, csak „köteles készültség” és egyetlen fecskendő. A háziipari ágak meglétéről vázlatosak a megjegyzések: kosárfonást és a parasztasszonyok szövését méltatja a jegyző, megjegyezve, hogy csak saját céljukra szőnek44. Amerikából a háború után nem jött haza senki (nem tudni meg ebből, hogy egyáltalán korábban ment-e ki valaki). Viszont lakáshiány van. Megfelelő lakásnak kétszoba-konyha mellékhelyiségből álló építményt 15. ábra. Pásztorházak Hedrehelyen párhuzamosan egymás mellett Takáts Gyula, a készítő szerint a „régi falurészben’’ 1951-ben. RRM NF-51.08.2. Szinte egyforma három épület tartanak, melynek ekkor 60-180 ezer korona az ára. Ebben az időben épülhettek a község aránylag régi részén a községi pásztorok házai, három is egymás mellett párhuzamosan (15. ábra). 44 Asszonyai szintén megszövik saját használatra a szükséges vásznakat, díszeseket is, viseletűk hasonló a Szennai és környékiekéhez 1921 körül, szőni ők is kb 1950-es évekig szőttek.
