Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Grynaeus András: Őrtilos - Zrínyi-Újvár kútjából származó famaradványok dendrokronológiai vizsgálata
ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 05: 15-18 Kaposvár, 2018 D0l:10.26080/krrmkozl.2018.5.15 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm Őrtilos - Zrínyi-Újvár kútjából származó famaradványok dendrokronológiai vizsgálata GRYNAEUSANDRÁS Magyar Dendrokronológiai Laboratórium - Cincér Bt., 1021 Budapest, Széher út 76/a., e-mail: dendro@ludens.elte.hu Grynaeus, A.: Dendrochronological study of well from Őrtilos - Zrínyi-Újvár. Abstract: In Summer 2017, a well was unearthed at the archaeological site within the boundaries of Őrtilos, identified as Zrínyi Újvár. Archaeologists hoped that the dendrochronological analysis of the wooden remains would provide an exact dating of the site. Furthermore, they expected data for to decide whether there was an earlier fortification there and whether that could be considered as the predecessor of Zrínyi Újvár. Dendrochronological analysis included 23 samples, most of them coming from young and often injured trees. The used material was mainly pedunculate oak, a smaller part of the samples was made either of sessile oak, or of spruce. Eight samples could be dated leading to the conclusion that the material of the well was cut not earlier than in 1658. Keywords: dendrochronology, Dating, woodkonstruction Bevezetés Az Őrtilos határában a Zrínyi Újvárral / Új-Zrínyivárral azonosított lelőhely területén 2017 nyarán feltárt kút faanyagának dendrokronológiai elemzésétől a szakemberek a lelőhely pontos keltezését várták, és annak a kérdésnek az eldöntéséhez reméltek adatokat, hogy létezett-e előzménye a várnak, illetve valóban itt volt-e az előzménynek tekinthető erődítmény. Anyag és módszer A dendrokronológia a régészet egyik természettudományos alapú segédtudománya, amely a famaradványok korát tudja meghatározni nagy (igen optimális esetben akár negyedév) pontossággal, a fákban megőrződött évgyűrűk segítségével. Az elemzésekhez a feltárás befejezése után, a helyszínen fűrészeltük ki a szükséges teljes keresztmetszetű mintákat (1. ábra). 1. ábra. Gerendavég a minta lefűrészelése után A minták állapota, megtartása jó volt, érdemi károsodás, korhadás nem nehezítette az elemzéseket. Ugyanakkor több mintán égésnyomok, a külső farészek szenülése volt megfigyelhető (2. ábra). 2. ábra. Égésnyomok a 18. mintát biztosító lucfenyő deszkán A mintákon két vizsgálatot végeztünk el: először sztereo-binokuláris mikroszkóp 18-szoros nagyítása mellett a xylotómiai elemzést, azaz fafajmeghatározást végeztünk, majd ezt követte a dendrokronológiai elemzés. Xylotómiai vizsgálat eredményei A xylotómiai vizsgálat, azaz a fafajmeghatározás során megállapíthattuk, hogy a minták elsöprő többségében a tölgyfélékre jellemző szöveti szerkezetet találtunk: gyűrűslikacsú szöveti szerkezetben, a szállítónyalábok szélesebb évgyűrűkben lángnyelv alakban elvékonyodnak. Ugyanakkor a minták nagy részében (2., 3., 5., 6., 7., 9., 10., 11., 12., 15., 16., 17. és 19. minta) a nagyméretű szállító-edények a tavaszi pásztában következetesen csak еду-két sorban helyezkedtek el (3. és 4. ábra).
