Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Sütő Zoltán: Ecsettoll, vagy ecset és toll? - Baromfi- és tojásábrázolás a festészetben egy állattenyésztő szemével
66 SÜTŐ ZOLTÁN 3. ábra. PIETER CLAESZ (c. 1597-1660): Csendélet pulykasülttel (1627, Rijksmuseum, Amszterdam) tése és tartása2 című egységes egyetemi jegyzet, ami alapját képezte egy még nagyobb lélegzetvételű munkának3, s ezen akkor már intenzíven dolgoztam. A festményt szinte bámulva, határozottan emlékeztem egy alig néhány éves, tehát viszonylag friss német szakirodalmi közlésre, amelyik azt írja, hogy „a hollandok csak a XVIII. század elején ismerték meg a pulykát4. Az említett csendélet keletkezési idejét látva úgy gondoltam, hogy legkevesebb 100 évet még a szomszédnak sem illik tévednie. Az eset egyértelműen a képzőművészet további bizonyítékai felé irányította a figyelmem, amikor az írott dokumentumok, vagy a Gutenberg-galaxis hiánya, esetleg utóbbi fogyatékosságai egy kérdés megítélésében nem tudnak segíteni5. Ezt az elhatározást két további nagyon fontos impulzus is erősítette bennem. Az egyik, hogy Horn Artúr6 * 1955-ben megjelent Általános állattenyésztés című, korszakot meghatározó munkájának előszavában a következő olvasható: „Az általános állattenyésztéstan megírásával elsősorban tankönyvet kívántam adni hall2 Sütő Z. (1992): A pulyka kultúrtörténete, tenyésztése és tartása. Jegyzet, 1-161.p. PANNON Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár. (1995-ben elnyerte a Pro Agricultura Pannoniae Alapítvány Nívódíját) 3 Sütő Z. (1997): A pulyka. A Gazda és a Mezőgazda Kiadó közös kiadása, 1-180.p. Budapest. 4 Schmidt, H. (1989): Puten, Perlhühner, Gänse, Enten. Verlag: Neumann-Neudamm, Melsungen. 5 Szakmai szempontból azért annyit már itt is meg kell jegyezni, hogy a középkor főúri lakomáin nagy divat volt a kuriózumnak tekintett szárnyasok (pulyka, hattyú, daru, páva, stb.) elkészítésének és felszolgálásának különleges módja. Miközben Claesz csodálatos müvének részletgazdagságában gyönyörködik a szemlélő, nem baj, ha tudjuk, hogy a festmény alapján miként is lehetett akkor a pulykasült tollas? A korszak fényűző pompájára jellemző volt, hogy a madártestet rendszerint megnyúzták - vagy a tollazatot megkímélve óvatosan távolították el - majd a konyhatechnikai elkészítés és sütés után a testet visszahelyezték a tollas bőrbe - vagy a tollak egy részét a bőrbe - azt az impozáns látszatot keltve, hogy az asztalnál iakmározó föurak tulajdonképpen a madár természetesen szép állapota alapján válasszanak a különleges csemegék közül, ami viszont ha úgy tetszik azonnal elfogyasztható (Gundel, 2013). 6 Horn Artúr (1911-2003) a Fasori Evangélikus Gimnázium növendéke, állami díjas akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, dékán, az MTA rendes, továbbá a Német-, a Lengyel- és a Belga Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, többszörös honoris causa doktor, az "Arany tojás” nemzetközi állattenyésztés-tudományi díj — a Distinguished Service Award - a METESZ-díj, valamint az Akadémiai Aranyérem birtokosa, a Munka Érdemrend arany fokozatának kitüntetettje, a magyar állattenyésztés-tudomány nemzetközileg elismert személyisége. gatóim kezébe, de olyan tankönyvet, amely a szorosan vett szakmai tudáson kívül állattenyésztési műveltséget is ad, hagyományainkról tájékoztat, állattenyésztés-biológiai látókört és szemléletet nyújt.”' A szavak súlya mellett az igazi bizonyítékot - a példát - a szakkönyv 64. oldalán találtam, ahol a magyar állattenyésztés nemzetközi hírű doenje Albrecht Dürer: A tékozló fiú8 (rézmetszet) című képét (4. ábra) használja annak illusztrálására, hogy 500 év alatt a vaddisznó kinézetű házi sertésből kiindulva, hova jutott el az állatnemesítés a XX. század közepére. 4. ábra. ALBRECHT DÜRER (1471-1528): A tékozló fiú (1520, rézmetszet, British Museum, London) Pályám ezen időszakában több előadást hallottam azÁllatorvostudományi Egyetemen takarmányozástant oktató Fekete Sándor egyetemi tanártól, aki szebbnél szebb képzőművészi alkotásokkal illusztrálta és tette érdekessé először csak az előadásait, később pedig a keze alól kikerülő nívós szakkönyveket9 is. Tollat ragadva időnként magam is kardoskodok azért, hogy a szakács maradjon a fakanálnál, a suszter pedig a kaptafánál10. Éppen ezért, mint természettudományok-7 Horn A. (1955): Általános állattenyésztés. (Agrártudományi Egyetem tankönyvei) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 8 Egy bibliai példázatról van szó, amely Lukács evangéliumában található (Luk. 15:11-32, In: Szent Biblia (ford.: Károli G.) Magyar Bibliatársulat, 2001, Budapest. 9 Fekete S. Gy. (Ed.) (2008): Veterinary Nutrition and Dietetics. Pro Scientia Veterinaria Hungarica. Budapest, p. 1-1175. EUTextbook in English. 10 Sütő Z. (2013): Szakács a fakanálnál, cipész a kaptafánál... Baromfi ágazat, 14. évf. (1) 1.p.
