Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Sütő Zoltán: Ecsettoll, vagy ecset és toll? - Baromfi- és tojásábrázolás a festészetben egy állattenyésztő szemével
ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm Ecsettoll, vagy ecset és toll? - Baromfi- és tojásábrázolás a festészetben egy állattenyésztő szemével SÜTŐ ZOLTÁN Kaposvári Egyetem, Agár- és Környezettudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40., e-mail: suto.zoltan@ke.hu A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 05: 65-78 Kaposvár, 2018 D0l:10.26080/krrmkozl.2018.5.65 Sütő, Z.: Paintbrush or pen and brush? - Poultry and egg in fine art from an animal breeder’s point of view. Abstract: The various works of fine art can serve a number of interesting and uncompromising visual information from different eras when there are no other evidence to reconstruct a study event or to collide with various scientific hypotheses. This review introduces several examples when the poultry depicting of different periods mediates the natural science knowledge for the agricultural experts. For example, the first European artistic representation of turkey clearly demonstrates when the Spanish conquerors appeared in Central America, the domestication of wild turkey was already very advanced. It is very interesting that the representatives of poultry science did not think so before. Keywords: paintings, Hungarian and international painters, history of poultry „Boldogok a festők, mert ők soha nem lesznek magányosak: a fény és a színek, a béke és a remény kíséri el őket a nap vagy szinte a nap legvégéig.” (Winston Churchill1) Bevezetés A világ legrégebbi nemzetközi baromfitenyésztési szervezetét tizennégy ország képviselői alapították 1912. július 18-án Londonban. Az 1916-ra tervezett 1. Baromfitenyésztési Világkongresszust a világháború kitörése miatt a szervezet csak 1921-ben Hágában tudta megrendezni. A ma már több, mint 100 éves múltra visszatekintő Baromfitenyésztők Tudományos Világszövetsége (World’s Poultry Science Association) melynek mintegy 80 országból megközelítőleg 8000 tagja van, 1954 óta négyévente rendezi meg a szervezet legnagyobb szabású és legrangosabb eseményét, a világkongresszust. Az első ilyen alkalom, amelyiken személyesen is részt vettem 1992-ben Amszterdamban volt. Mondanom se kell, hogy a nyitó ceremónia eseménye felejthetetlen élményként ivódott belém, amikor az óriási színpadon a felgördülő függöny mögül Rembrandt: Éjjeli őrjárat című festményének élő képe nézett a delegátusokkal szembe (1. és 2. ábra). 1 Sir Winston Leonard Spencer-Churchill, brit politikus, az Egyesült Királyság miniszterelnöke 1940-45 és 1951-55 között. Tenyésztőként 1939-től tagja az Öves Galloway Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének (Belted Galloway Society), valamint a festészetben mutatott tehetsége alapján rendkívüli és tiszteletbeli tagja a Királyi Művészeti Akadémiának (Royal Academy). 1. és 2. ábra. REMBRANDT HARMENSZ VAN RUN (1606-1669): Éjjeli őrjárat (Rijksmuzeum, Amszterdam) - színpadkép Miután Rembrandt eme leghíresebb műve is az amszterdami Rijks Múzeumban található, gondoltam, egy okkal több, hogy a kongresszus szabad programjának idejében magam is ellátogassak a híres képtárba. Nem volt könnyű betelni a németalföldi festészet itt kiállított számos remekével, de a lábam akkor gyökerezett földbe, amikor megpillantottam a holland festészet aranykorszakának legnagyszerűbb csendéletei között Pieter Claesz: Csendélet pulykasülttel című képét (3. ábra). Természetesen lenyűgözött a művész hallatlan finom ecsetkezelése, színes és dekoratív ábrázolásmódja, a fénnyel való játéka, és nagyon meghitt, szinte családias jellegű témaválasztása, de az igazi hatást a kép keletkezésének évszáma tette rám. Ugyanis a Pannon Agrártudományi Egyetemen tananyag gyanánt ekkor már használatos volt A pulyka kultúrtörténete, tenyész-
