Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Domokos Tamás - Domokos Éva: Újabb adatok az Alinda biplicata (Montagu, 1803) héjmorfológiájához, valamint annak klímafüggéséhez (Mollusca, Clausiliidae)
60 DOMOKOS TAMÁS és DOMOKOS ÉVA B. minta (Balatonföldvár 16)- Domokos Éva gyűjtése (2016. 08. 15.). Mintaszám: 50 (£83 - 33 nem mért, illetve nem E1/E2-es létállapotú). Az észak-bakonyi (1. és 2.) és a külső-somogyi mintacsoport (3. és 4.) távolsága megközelítően 55 km, a mintacsoportok júliusi makroklímában megmutatkozó átlaghőmérséklet különbsége nem kevesebb 1,4 °C-nál, az átlagos évi csapadék különbsége pedig 243 mm.3 Gyűjtés, feldolgozás metodikája Korábbi gyakorlatunknak megfelelően, az újabb mintákat egyeléses időgyűjtéssel (1 óra) nyertük. Már a gyűjtés során feltűnt, hogy a külső-somogyi biotópokban - feltehetően a nagyobb abundanciának köszönhetően - sokkal hatékonyabb a gyűjtés. A gyűjtést követően mumifikáltuk az élő példányokat, és megvizsgáltuk házuk épségét. Ezt követően tolómérővel, 0,1 mm-es pontossággal megmértük a házak magasságát (H) és szélességét (W), majd kiszámítottuk a harmadik morfológiai paramétert, a nyúltságot (H/W). Az előbb ismertetett hat minta adatainak birtokában nyert statisztikai jellemzőket (terjedelem, átlag, módusz, szórás) az 1. (H), 2. (W) és 3. (НАЛ/) táblázatba foglaltuk össze, illetve elkészítettük a három morfológiai jellemző frekvencia görbéit is (5., 6., 7. ábra). A statisztikai paraméterek közül az átlagot és a szórást - a pontosabb összehasonlítás kedvéért - két tizedessel adtuk meg. Jelentős szóródás esetén nem volt lehetőség arra, hogy a móduszt pontosan megadjuk. Ebben az esetben a táblázat módusz rovatában a maximális értékkel bíró osztályköz(ök) található(k) (Sváb 1981). Eredmények és diszkusszió Az 1., 2., 3. táblázat alapján megállapítható: A minták példányszáma és a H, W, НАЛ/ paraméterek átlagai komplementerek. Ez alól kivétel az 1 A./ Vinye 80 minta, hiszen nincs információnk Kovács Gyula 1980-as gyűjtési metódusáról. Hasonló relációt, feltehetően area peremi fertilitási stratégiát talált Domokos 2016 a bánáti csiga Drobacia banatica (Rossmässler, 1838) faj esetében is. Az észak-bakonyi és a külső-somogyi mintacsoport héjjellemzőinek átlagai releváns eltérést mutatnak a hűvös-mérsékelten nedves és mérsékelten meleg-száraz éghajlati övnek megfelelően (Péczely 2015). A ház átlagmagasságában ~3 mm, az átlagszélességben -0,3 mm, az átlagnyúltságban -0,5 a többlet a vinyei és a cseszneki minták javára. A 36 év különbséggel vett vinyei minták magasságátlaga között 0,12 mm, a szélesség átlagai között 0,15 mm, a nyúltság átlagai között pedig 0,14 a különbség. Amint az alábbi kis táblázat is mutatja, ez a különbség - F-próba szerint - 10% szinten nem szignifikáns (Sváb 1981). 3 Az 1. és 2. minta esetében a közeli Zirc (www.helyismeret.hu/? title=Zirc -> 20,0 °C, 800 mm), a 3. és 4. mintánál pedig Siófok (OMSZ Városok éghajlati jellemzői, Siófok ->21,4 °C, 557 mm) júliusi átlaghőmérséklet és átlagos évi csapadékösszegét vettem alapul. Mintavétel éve Mintaszám H átlag (mm) Szórás Szórásnégyzet F= 1,023 F5% = 1,65 1980 66 18,48 1,112 1,236 2016 28 18,60 1,125 1,265 Szintén nem szignifikáns a magasság átlagainak különbsége - 10%-os szinten - a 2016-os vinyei és cseszneki minta között, annak ellenére, hogy az átlagmagasságok között megközelítően 1mm a különbség. GyűjtőhelyekMinta szám H átlag (mm) Szórásnégyzet F- 1,043 F 5% - 1,91 Vinye 2016 28 18,60 1,320 Csesznek 2016 23 17,63 1,265 Véleményünk szerint, az azonos makroklíma ellenére megmutatkozó némileg melegebb és szárazabb mikroklíma idézi elő a cseszneki minta alacsonyabb átlagmagasságát. A szántódi és a földvári gyűjtőhelyek megközelítően 2 km-re vannak egymástól. Ezzel magyarázható, hogy a héj magasságának átlagai nem mutatnak szignifikáns különbséget 10% szinten. Gyűjtőhelyek Mintaszám H átlag (mm) Szórás Szórásnégyzet F = 1,083 F5% = 1,60 Szántód 2016 50 14,91 0,811 0,657 Balatonföldvár 2016 50 15,27 0,844 0,712 A Szántódon kapott 0,36 mm-rel kisebb átlag a DNy-i kitettség, és a biotópot környező nyitottabb tér számlájára írható. Balatonföldváron a talajt borító avart és borostyánt a tenyészidőszakban még lombkorona is árnyékolja. Ráadásul még az É-i kitettség is hozzájárul a 0,36 mm-rel nagyobb átlag kialakulásához (2. és 4. ábra). Az 5., 6. és 7. ábra alapján megállapítható: Az észak-bakonyi minták (Vinye, Csesznek) magasság (H) osztálygyakorisági eloszlásának móduszai Csesznek - Vinye 16 - Vinye 80 sorrendben osztályköz ugrásokkal emelkednek (5. ábra). E három minta variáció-statisztikai görbéinek lefutása szöges ellentétben áll a Szántód - Balatonföldvár 15 - Balatonföldvár 16 minták görbéinek kísértetiesen hasonló lefutásával, összefogottságával szemben. Ez utóbbi mintáknál csupán a 16-17 cm-es osztályköznél mutatkozik egymáshoz viszonyítva - 5% különbség. Summa summarum a különböző éghajlati körzetbe és vegetációs övbe tartozó minták frekvencia görbéi relevánsán elkülönülnek egymástól Visszatérve a Vinye 80 és Vinye 16 mintákra, megállapíthatjuk, hogy a két variáció-statisztikai görbe között a különbség a 19-20 mm-es osztályközben kulminál, ahol a Vinye 16-os mintánál - 20%-os a visszaesés, amely vagy a klíma felmelegedésével, vagy pedig a korábbitól jelentősen eltérő mikroklímájú helyen vett mintával magyarázható. Északi-Bakonyban és a Külső-Somogyban vett minták szélesség (W) gyakorisági görbéi (6. ábra) nem anynyira pregnánsan különülnek el egymástól, mint a magasság (H) esetében. Meglepő viszont, a Vinye 80 és a
