Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Juhász Magdolna - Márkus András: A belső somogyi homokvidék égerlápjainak cönológiai vizsgálata (Carici elongatae-Alnetum glutnosae W. Koch 1916)

A BELSŐ-SOMOGYI HOMOKVIDÉK ÉGERLÁPJAINAK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA 47 (Carici elongatae-Alnetum glutinosae W. Коен 1926) Lemn Nymp Phrag Magn Bid Alnion Quer-F Al-UIm Indiff □ csoportrészesedés Bcsoporttömeg 4. ábra. Cönológiai csoportok százalékos megoszlása (lásd 5. táblázat) □ csoportrészesedés Bcsoporttömeg 6. ábra. Relatív vízigény (WB) kategóriák százalékos megoszlása (lásd 7. táblázat) leginkább tömeges az Eupatorium cannabinum, mely faj megjelenése és elszaporodása az égerlápok termé­szetessége szempontjából nem kedvező. Égerlábakon telepszik meg, a társulás jellemző specialista fajainak életterét jelentős mértékben csökkentve. Az ökológiai indikátor értékek közül a fajok relatív vízigény (WB, 6. ábra, 7. táblázat) szerinti megoszlá­sát vizsgáltuk. A társulásban a talajvízjelző fajok (WB: 9) vannak többségben, ezek részesedése 41%, borí­tást tekintve 21%, közülük leginkább tömeges a Carex elongata. Csoporttömeg szerint legnagyobb arányban a vízben úszó gyökerező vagy lebegő vízi szerveze­tek (WB: 11) vannak jelen, ebbe a csoportba tartozik a Hottonia palustris, Lemna minor, Hydrocharis morsus­­ranae, Salvinia natans, Riccia fluitans. Ezek után követ­kezik a nedvességjelző, átszellőzött talajú növényeknek (WB: 7) a részesedése, ezek aránya csoportrészese­dés szerint 18%, csoporttömeg szerint 14%. Ide tar­toznak olyan égerlábakon élő fajok, mint a Dryopteris carthusiana, Athyrium filix-femina, és a lecsapolt, kiszá­radó állományokban megtelepedett Agrostis stolonifera, Deschampsia caespitosa, Carex leporina, Lysimachia nummularia. A nedvességjelző, rövid elárasztást eltűrő növények (WB: 8) jelenléte csoportrészesedés szerint számottevő (13%), de a borítást figyelembe véve sze­repük alárendelt (Lysimachia vulgaris, Carex remota, Myosotis palustris). A változó vízállású termőhelyek vízi növényeinek (WB: 10) részvétele viszont csoporttömeg □ csoportrészesedés Bcsoporttömeg 5. ábra. Szociális magatartástípusok százalékos megoszlása (lásd 6. táblázat) szerint jelentősebb (14%), közülük leginkább tömeges a Carex elata. A láperdő állományok viszonylag kis kiter­jedésével van közvetlen összefüggésben, hogy a félüde és üde termőhelyek növényei (WB: 5, 6) is jelen van­nak, ezek főként a környező társulások fajai (Carpinus betulus, Cornus sanguinea, Quercus robur, Quercus cerris, Galeopsis speciosa, Pteridium aquilinum, Hedera helix) és égerlábakon való megtelepedésük ideiglenes, nem tartós. Összefoglalás A Kárpát-medence homokvidékei közül Belső-So­­mogyban legnagyobb a vízbőség. Ez egyrészt a leg­nagyobb átlagos évi csapadékmennyiségekből adódik, másrészt a táj geológiai helyzetének van ebben fontos szerepe. A somogyi futóhomok síkság ugyanis mind nyu­gaton, mind keleten magasabb fekvésű pannon domb­sági tájakkal érintkezik, így a környezetéhez képest nem kiemelt, hanem alacsonyabb helyzetben fekszik. A vízbő­ségnek a lápok kialakulásában fontos szerepe van, ezek a tényezők okozzák azt, hogy a belső-somogyi homokvi­dék ma lápokban leggazdagabb tájunk. A vizsgált terület égerlápjai specialista fajokban gazdagok, borítást tekintve ezek dominálnak az aljnö­vényzetben. Jellemző specialista növényfajai a Carex elongata, Hottonia palustris, Thelypteris palustris, Dryopteris carthusiana, D. dilatata, D. cristata, Urtica kioviensis, Ludwigia palustris, Leucobryum glaucum, Sphagnum palustre. Felméréseink során az Eupatorium cannabinum gyakori és tömeges előfordulását tapasz­taltuk az égerlábakon, helyfoglalása a társulás jellemző specialista növényfajainak életterét jelentős mértékben csökkenti. Előfordulása az állományok belső részein, vízmennyiség szempontjából optimális termőhelyeken jellemző. Megjelenési sajátságai arra engednek kö­vetkeztetni, hogy elszaporodása a magas vadlétszám okozta zavarással, trágyázással függ össze. Emberi tájhasználat következtében a lápi folyama­tok által érintett területek nagysága, a lápok száma és kiterjedése ebben a tájban is jelentős mértékben csök­kent. A kiemelkedően értékes lápi életközösségek fenn­maradása érdekében a meglévő lápi élőhelyek feltétlen kíméletet érdemelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents